Mester és Margarita - Bulgakov Bulgakov, p

Legfrissebb vélemények könyvekről

Csodálatos könyv. Nem tetszik, hogy csak a nácik.

Olvastam minden könyvét! Egy nagyszerű ember, gyökeresen megváltozott az életem.

Hasznos könyv. Kár, hogy kevés Oroszországban, aki olvassa.

Mester és Margarita - Bulgakov Bulgakov, p

véletlen termékek

A közepén vadon erdő
Oak ügyetlen és görbe
Van egy fészek a feketerigó család
Anya, apa és fia.
A nap éppen felkelt a keleti
Repültem vele negyven
felsikoltott pattogott
Minden csirke félek. >>

16.07.10 - 10:52
Elena Chizh

Azt akarjuk, hogy a termék vagy a kedvenc verse megjelent itt? add meg!

Nem csak, hogy hagyta magát irányítani a hívásokat lázadás, de még mindig megölt egy őr, miközben megpróbálta elvenni. Bar-Rabban sokkal veszélyesebb, mint a HA-.

Tekintettel a fentiekre az ügyészség azt kéri a főpap, hogy vizsgálja felül a döntést, és hagyjuk szabadon két elítélt, akik kevésbé ártalmasak, és így kétségkívül a HA-. Tehát?

Kaifa nézett egyenesen a szemébe és Pilátus mondta halk, de határozott hangon, hogy a Szanhedrin szorosan ismerik az ügyet, és a második azt mondja, hogy ő kívánja, hogy kiadja Bar-Rabban.

- Hogyan? Még azután is, a kérelmemet? Petíció, amelynek fő római hatóság beszél? Priest, ismételje meg a harmadik alkalommal.

- És a harmadik alkalommal, bejelentjük, hogy kiadjuk Bar-Rabban - mondta Kaifa csendesen.

Vége volt, és még beszélni, hogy mit nem. Ha-elment örökre, és a szörnyű, gonosz fájdalom ügyész senki gyógyítani; közülük nincs pénz, de a halál. De ez a gondolat most ütött Pilátus. Ugyanez érthetetlen gyötrelmet már jött ki az erkélyre, áthatja egész lényét. Azonnal megpróbálta elmagyarázni, és a magyarázat furcsa volt: úgy tűnt, homályosan az ügyész, hogy valami nem fejezte be a elítélte, és talán valami nem hallgatni.

Pilátus elhessegette a gondolatot, és ő elrepült egy pillanat alatt, ahogy megérkezett. Ő távozott, és a kín maradt tisztázatlan, az azonos nem tudta megmagyarázni, villant, mint a villám, és azonnal eloltották néhány rövid másik gondolat: „A halhatatlanság ... halhatatlanság eljött ...” Kinek halhatatlanság ez? Ügyész nem értett, de a gondolat, ez a titokzatos halhatatlanság tette hűtve a napon.

- Nos, - mondta Pilátus - úgy legyen.

Aztán körülnézett, nézett a szemébe a látható világ és csodálkozott változás. Eltűnt lemért rózsa bokor, elment ciprusok határos felső terasz és egy gránátalma fa, és a fehér szobor zöld és a zöld is. Úszott helyett csak néhány lila alapon, az ő imbolygó tengeri moszat és költözött máshová, és velük együtt mozgott Pilátus maga. Most volt nála, fojtogató és égő, a legszörnyűbb harag, düh, tehetetlenség.

- Szorosan me - Pilátus kimondta, - közel áll hozzám!

Ő volt hideg, nedves kézzel tépte a csatot kabát a kapun, és ő esett a homokban.

- Ma, fülledt, valahol a vihar - mondta Kaifa bámult kipirult arcát, és az ügyész felvetve a kínokat, amelyek még csak most jön. „Ó, milyen szörnyű hónap Niszán ebben az évben!”

- Nem - mondta Pilátus - nem azért, mert a fülledt, és én közel van, Kajafás - és összehúzott szemmel, Pilátus elmosolyodott, és hozzátette: - Vigyázz magadra, a főpap.

A főpap sötét szeme felvillant, és nem rosszabb, mint korábban az ügyész fejezte ki meglepetést az arcán.

- Mit hallok, Procurator? - büszkén és nyugodtan Kajafás - akkor megfenyegetni az ítélet után jóváhagyott téged? Lehet ez? Megszoktuk, hogy az a tény, hogy a római helytartó megválogatva a szavait, mielőtt bármit mondasz. Én nem hallottam, hogy valaki, Hegemón?

Pilátus halott szemek néztek a pap, és kivillantotta fogait, egy mosoly.

- Mi vagy te, főpap! Ki hallja itt minket? Úgy nézek ki, mint egy fiatal csavargó szent bolond, aki kivégezték ma? hogy én vagyok a fiú, Kaifa? Tudom, hogy mit mondanak, és hol kell mondani. Körülvett kert veszi körül a házat, úgy, hogy az egér nem hatolnak be semmilyen nyílásba! És nem csak az egér képes behatolni még ez, hiszen ... az Kerioth. By the way, tudod e, a főpapnak? Igen ... ha ezt meg itt, volna keservesen megbánta magát ebben te, persze, hisz? Tehát tudjuk azt is, hogy nem lesz veled, a főpap, most pihenni! Sem Ön, sem az emberek - és Pilátus rámutatott messze jobbra, ahol a magassága a templom égett, - Mondom - Poncius Pilátus a lovas a Golden Spear!

- Tudom, tudom! - bátran válaszol szakállas Kaifa, és a szeme csillogott.

Kapcsolódó cikkek