Az iszlám fundamentalizmus, mint politikai ideológia

Hosszú ideig az iszlám-fundamentalista projekt maradt utópisztikus ideális, amely megpróbálta szétválasztani a politika és a társadalmi mozgalmak. Most a fundamentalista iszlám ellenzéki képében minden országban jelen van, ahol vannak hívei az iszlám. Egyes országokban (Algéria, Egyiptom, Izrael, Libanon) iszlamisták erőszakhoz egy kísérletet, hogy a társadalom és a hatóságok számára, hogy a program.







Egyes országokban a fundamentalisták sikerült közelebb a gyakorlati megvalósítását az ideális. Egyiptom, Jemen, Jordánia fundamentalista ellenzék csatlakozott a kormánykoalíció, és Törökországban - élén egy rövid ideig a kormány. Vannak olyan országok, ahol a fundamentalista projekt valósult meg: Irán győzelme után az iszlám forradalom; Szudán után elkövetett Általános al-Bashir államcsínyt részein Afganisztánban, ahol a tálibok hoztak létre a hatóság. Ezekben az államokban a fundamentalizmus valóban megváltoztatta a társadalmi folyamatokat. Kifelé, úgy néznek ki, mint a visszatérés a gyökerekhez az iszlám, mint az archaikus társadalom - a leginkább eltúlzott formában nyilvánul meg Afganisztánban, elpusztított polgárháború, ahol a tálibok nem kell gyakorolni sok erőfeszítést, hogy elszegényedett és pauperizirovannoe lakosság, hogy hagyjon fel az „újítás”, azaz azoktól eredmények civilizáció, ami meg is történt, vagy nem volt, vagy már régóta elveszett.

Iránban fundamentalizmus úgy tűnik, nem csak az elszigetelődés, kicsússzon a világ folyamatait. Ez - politikai ideológia, átesett egy mimika, mivel a Korán nyelvét beleszőve a fogalmi apparátust a többi -sotsialisticheskoy rendszert. Felhívja Khomeini és más vezetők az iszlám forradalom elleni küzdelem a kulturális és gazdasági uralom „Sátán nagyhatalom” és a „világ imperializmus”, „kizsákmányolók”, „elnyomó”, az építési Irán a fénykorát Khomeinism új totalitárius lényegében egy társadalmi rendszer alapja a „iszlám alapítvány”, arról tanúskodnak, hogy a sikeres szintézise forradalmi és vallási ideológiák iszlám alkalmazkodni az igények a forradalom, és ennek eredményeként alakul át, egy totalitárius ideológia. Az ő, valamint a telepítés Lenin, Sztálin, Mao és más előkelő intolerancia minden „más”, és megalkuvást nem ismerő könyörtelenség, hogy mi áll az útjában utópia.







Szudánban a fundamentalisták hatalomra egy hullám a gazdasági és politikai válság: ígért a korrupció megszüntetésére, valamint a katonai tábornok által vezetett Omar al-Bashir, aki végzett az 1989-es puccs. A vezető politikai erő Szudán - a Nemzeti Iszlám Front (egyik ága a nemzetközi szervezet „Muszlim Testvériség”), élén Dr. Hassan al-Turabi, úgy döntött, mint egy modell az iráni forradalmi modell.

Azonban a kísérletek teljes telepítések az iszlám alatt polireligioznogo, többnemzetiségű, polirasovogo összetétele a szudáni lakosság vezetett felfutása az erőszak ösztönözte az új kör polgárháború vezetett az ország elszigeteltségét a nemzetközi porondon eredményeként, hogy támogatja a fundamentalista ellenzék más országokban.

Ezért addig, amíg mindenki rájött az iszlám világban, fundamentalista projekt még nem vezetett a társadalmi haladás érdekében. Sőt, Nyugat-ellenes, antimodernizatorskaya retorika és gyakorlat tudatos elválasztása a világ folyamatokat annak érdekében, hogy hozzon létre egy zárt, önellátó gazdaság alapuló kulturális és vallási kizárólagosság - mindez csak cementes lag, hozzájárult ahhoz, hogy az átalakulás Irán és Szudán és Afganisztán a marginális világ közösség. Ez azt jelenti, hogy a fundamentalista ötlet nézi az elmélet nagyon vonzó és csábító, annak gyakorlati végrehajtása gyakran vezet csak egy zsákutca.

Ugyanakkor feltételezhető, hogy a legalizáció, például az iszlám NMF Algéria lenne, hogy szélesítse a bázis mérsékli a mozgás, ez hozzájárulna annak átalakítása egy modern politikai párt. Végtére is, számos példa van arra, amikor a hatóságok sikerült korlátozza a növekedési szélsőségek a társadalomban, miután az iszlám forradalmárok aktívvá vált politikusok. Libanonban a pro-iráni fundamentalista mozgalom Hezbollah, amely elfoglalta a közepén a 80-as ultra-helyzetben, elment egy partnerséget azokkal a hatóságokkal csökkent a politikai tevékenységet. Egyiptom, Jemen, Tunézia, Jordánia fundamentalisták még feltételeinek ideiglenes belépését a hatalom nem tudja megváltoztatni a kurzus az állami folyamatokat. Ezzel párhuzamosan az egyes kitörések a vallási radikalizmus van egy folyamat legalizálása egy fundamentalista ellenzéki való felvétele az állami intézményekben.

Vannak, persze, példák Irán, Szudán, Afganisztán, ahol a fundamentalisták hatalomra jelölt visszaesés, a hatalomra politikusok, elkötelezett a létrehozását egy zárt, önfenntartó gazdaság és az elkülönítés az állam a külvilágtól. A fundamentalizmus támogatni itt, és erősíti a diktatúrák. Nincs garancia arra, mint más muzulmán országokban, fundamentalisták ellenzékben használunk élesen bírálta a modern demokratikus intézmények csak a jogszerű belépés tápellátást, majd eltörölni őket vagy nekik a tisztán formai jellegű, mint például a nyugati megjelenés alkotmány fog működni a rendszer fog működni iszlám kifejezések és fogalmak, de a lényege ez nyomasztó.