Mivel a madár meleg sarokban kérelmek - olvasható
Edward Y. Shim
Ahogy Sparrow meleg szög kérik
Ott élt a világon Sparrow.
Nem egy veréb a város - vidék. Urban - megunta hozzászoktak, hogy a ruha egy kicsit szürke. És ez a szép festett: a sapka rajta barna, fekete fejhallgató arcán, és minden szárny két fehér csíkos kölcsönzött.
Nyáron is volt Sparrow. És szabadon, és kielégítő. De jöjjön az ősz, nagyon vékony lett lakás.
Öntsük a hideg eső, a szél fúj Siverko és az élelmiszer, de nem találta. A teljes kiőrlésű gabonatermékek gazdák hozták be a csűr, baromfi istállókat zárva - nem egy szemernyi sehol ukradosh. Azt bánt Sparrow, de semmi köze. Te madár gyomos, haszontalan, senki nem fogja simogatni semmit nem fog. Élő magát.
Ez a gondolat fel Sparrow repülni céltalanul.
„Bár a föld, - gondolja - és kerek, de még nem volt, hogy megtalálja őt meleg sarokba Avos találni.!”
Hosszú vagy rövid repülés - olyan fáradt. Passerines zömök szárnyakkal tengerentúli nem vihették el. Mach, Mach - és siet.
Sparrow kifulladt, és leült az erdő szélén.
Látja - növekvő köre gyakori bokrok, mocsár tussocks ragaszkodni, és fuss között dudorok fehér madarak fekete farok.
- Nagy! - Sparrow mondta. - Te, akinek?
- Mi Willow Grouse - válaszolt madarak. - És te ki vagy?
- Azt srácok, Sparrow. A faluból. Repülő meleg sarokba élő keresni.
- Miért akar repülni? - meglepett fogoly. - Maradj velünk.
- Élsz is?
- Ó, sokkal jobb. Fáztunk, akkor a téli vastag toll öltözve. És a hőség, és nem látnak minket. Ez kellemetlen volt sétálni a hóban, a síelés, az általunk adaptált Peryshkov. Most nem sikerül. Éheztek, vágyunk karmok nőnek vissza, és most a hó dig, dig bogyó. Mi nem egy üdülő?
- Nos, nem-o! - mondja Sparrow. - Nem értem. Szája tele gond: a szőrzet szükséges, és a síelés, és még bogyó dig. Búcsú-te!
Aztán elrepült.
Hosszú vagy rövid - Megvan a fény bereznichka. A gally lefelé. Látja - leül egy nyírfa két madár: két postrenkie, mind címeres.
- Nagy! - Sparrow mondta. - Te, akinek?
- Mi nyírfajd, - megfelelnek a madarak. - És te ki vagy?
- Azt srácok, Sparrow. A faluból. Repülő meleg sarokba élő keresni.
- Miért akar repülni? - meglepett nyírfajd. - Maradj velünk.
- Élsz is?
- Ó, sokkal jobb. Voltunk éhesek, ezért vette a sima kövek ártalmas. És most van gyomor őrölni ételt, és tűket, valamint a vesék és a fülbevaló, és gallyakat. Mit jelent a malom! Fáztunk, de megtanultuk, hogy aludni a hóban. Nyrnom a hóban, mintha egy derékalj - amíg a reggel! Mi nem egy üdülő?
- Nos, nem-o! - Sparrow mondta. - És ez nem nekem való. Nyeltem köveket igen a hóban aludt. Viszlát!
Aztán elrepült.
Hosszú vagy rövid - megkapta a sötét elnichka. Fenyő mancs leültem, és körülnézett. Látja - matat közel piros madár egy orra, mint görbe olló.
- Nagy! - mondja Sparrow. - Ön, mint akinek?
- I Klest - találkozik egy madár. - És te ki vagy?
- Azt, testvér, Sparrow. A faluból. Repülő meleg sarokba élő keresni.
- Miért akar repülni? - meglepett Klest. - Maradj velem!
- Élsz is?
- Ó, sokkal jobb. Éhes voltam, el tudom képzelni - Avon! - Egy ravasz orr vágású. Mik a fogó! Most luschu kúp, mag húzva, mielőtt eleget! Fáztam, elkezdtem vágni a fészket. Majd meleg, bár a New Year csibék következtetéseket. Mi nem egy üdülő?
- Nos, nem-o! - Sparrow mondta. - És ez nem nekem való. Az orr akkor ott van a mester, Jack Ruby. Viszlát!
Aztán elrepült.
Hosszú vagy rövid nyári - és aztán véget ért, és az erdőben.
Ahead - egy nagy város. És vannak sokaság szürke városi verebek!
- Helló, barátaim - Sparrow sírt. - Hogy zhitishko valamit?
- Nem élünk tuzhim! - megfelelnek a város. - A legjobb az egészben! A szemét morzsa ukradom származó tócsák vodichki hlebnom, hogy kémény meleg magunkat. Mi nem egy üdülő?
- Ez nekem! - Sparrow mondta.
És én maradtam a városban élni.