Ilya Muromets és Nightingale a rabló - az ősi szlávok
Ilya Muromets és Nightingale az Robber
Ilya Muromets lépett a sötét erdőben Brynskikh lát maga előtt csodálatos csoda: stand mellett kilenc hatalmas tölgy, fel a felhők az ég összeér; Üres az egész; vadon, mocsári járhatatlan; fut a legrosszabb helyen minden élőlény él, a gazember Nightingale a rabló, hogy elterjedésének tölgyek megállapítják, rejtve az emberi szem.
Nightingale hallott csavargó sportos ló, fütyülve Solovyinaya, sziszeg a kígyó zaryavkal egy állat; ló alatt Ilya félelem térdre esett.
Ilya Muromets mérgesek voltak, mert burushku:
- Ó, gyógynövény táska! Csak illik, hogy eszik a farkasok te! Mitől félsz? Soha nem hallott a harsogó állat, tüskés kígyó?
Ilya húzta feszes íj; Edzett ugrott nyíl landolt Nightingale közvetlenül a jobb szem, csökkent Nightingale tölgyfa.
Felvette itt Ilya rabló kötötte a lovát a hagymát, és elment vele a fészket Nightingale. Nightingale vállalt kamra csoda jó zsákmány. Yard at Nightingale hét mérföldre, körülvéve az összes vas kerítés, minden porzó kupolák, mindegyik kupolák a fejét hősies beragadt. Háta mögött egy kerítés három arany kupolás tornyok, kertek veszik körül őket az árnyas, zöld, skarlátvörös színű virággal. Az egyes Terem vájt mély; Sok laikus bennük ezüst, arany, drágakövek, gyöngyök hangú hegyek kiszabni.
Soloviev felesége elment egy udvar, figyeli a cső teleszkóp, nem lát jó dolog: utazás idegen hős hordozza férjével kötött a nyeregből.
Odarohant a tetőtérben a toronyban, felébredt a kilenc fia.
- Kelj fel, kelj fel, egyértelmű a Falcons! Menj a mély pincék, nyissa ki az ajtót kovácsolt koporsókat: utazás idegen, amit az apja, övek kötve a nyereg; Kérd, imádkozzatok, hogy valaki másnak a hős, ezért hagyja, hogy az apja; Készítsük el a gazdag ajándékokat: ezüst, arany, gyöngy hangú.
Nem hallgat anyja merész fiai a rabló: ők úgy döntöttek, barátságtalan dumushku:
- Tekerjük a fekete varjak, zaklyuem Ilya Muromets, az apa a szabadság kiadás!
A legidősebb lánya jött Soloviev, Polka, a kapuhoz, megragadta gateway kilencven pud kapujában várakozó, lappang. Volt Ilya be az udvarban - csapódott neki Polka sikátorban volt áram; Ilya megfogta a kezét legonechko, bekerült az átjáró bogatyrshu, ott Polke és a halál jött.
Lásd a feleség és a gyerekek Solovyevs, hogy nem tudnak harcolni Ilya; Hoztak neki egy gazdag váltságdíjat kérni, kérem, hogy hagyja, hogy a tolvaj megy ingyen.
Ilya nem hallgatni a kéréseket, Nightingale került Kijevbe. Ló gyorsabban fut Ilya Sokolov: itt vannak már a Dnyeper folyó, és ott volt perevozchitsey Nightingale legidősebb lánya, Kátya. Azt kérdezi a rabló:
- A lányom kedvence, Katyushenka nem a közlekedés, hogy a másik oldalon a hős, Ask előtt, így elküldte az akarata az idős apa -, akkor perevezesh Illés másik oldalán.
Könnyek azonnal Ilya ő burushki; bal kezében fogta a selyem ok és jobbra tépi gyökerei tölgyek erős; namostil tölgyek erős híd a Dnyeper, elment és megfordította a lovat.
Illés akkor vett elő a zsebéből egy selyem ostor hét övek, mondja perevozchitse:
- Most veletek vagyunk, szép leány, számítani!
Katyusha ismét lecsapott - ő a földre esett; Elütöttem egy másik - itt történt, és a halál.
Volt idő, istentisztelet után, vasárnap a Ilya Muromets érkezett Kijevben a szelíd Prince Vladimir, közvetlenül a nagy udvart; Ilya burushku kötve egy pólus közepén az udvar belodubovomu, megbüntették burushke szorosan:
- Vigyázz, burushka, erdei szemét Nightingale a rabló, úgy, hogy nem megy ki a kengyel damaszt.
Ilya elment a ház a fejedelem, a kép a Szabadító imádkozott makulátlan, biccentett, hogy minden fél, különösen az alacsony orr meghajolt a herceg a királykisasszonyt, minden elvégzett, ahogy kellene, szokás szerint.
Szeretettel köszöntötte a hős Prince Vladimir, megparancsolta neki, hogy zöldebb serleg bor másfél vödör lett Ilya kérdezni:
- Mondja el, barátom, mit faj, törzs, hogy tudjuk, hogyan kell hívni, magasztalja, mit adsz a helyet?
- Pályázat Prince, a nevem Ileyu Ivanovics; Jövök a város Murom. Azért jöttem, hogy te Kijevben pryamoezzheyu pályán, siess, hogy legyen ideje a reggeli istentisztelet, valamint a tömeg és nem érett. Ezek fogva nekem fontos dolgokat.
Princes bojárok:
- Pályázat Prince! A szemem hazudsz hős: mert az út Kijev pryamoezzhaya lefeküdt harminc évig nem adja Nightingale a rabló minden irányban, vagy át minden ember. Ne igya meg a jó ember az úton extra pohár bort zöld, dicsekedett, hogy fáj!
- Sun-Prince! Ezért vagyok az úton, és pozameshkalsya hogy törli azt a Nightingale a rabló: nagyon Nightingale hoztam a széles udvar a nyereghez kötött; Nem akarja, hogy nézd meg a szerencsém hősies?
Aztán felállt a székéből, és a herceg maga és a vendégek berohant az udvarra nézni a Nightingale. Ő lett Vladimir Solovyov rendelés:
- sziszegte perc Nightingale Rahmanovich, egy kígyó, egy állat ragyogás.
- Nem az a kenyér, Prince, eszem; nem te, és hallgatni.
Felkéri a Sun-Prince Ilya a csalogány egy üvöltő sziszegés igen.
- kiszáradt ajkak, a Nightingale, - mondja Ilja - lezártuk a vér a sebből; volt gyengéd Prince, hogy ez zöldebb serleg bor másfél vödör.
Nightingale vette a serleget az egyik kezében, és ivott egyszerre, kért még egy kupa sört ivott igen serleg édes méz, megették lisztes fehér.
És megparancsolta Ilya Nightingale fütyült polsvista.
Nem hallgattam a Nightingale; sziszegve ordított minden erejével Nightingale, megdöbbentette az egész nemzet Kijev jobb szép, Vladimir magát-Prince a földre hajlított, nem tud mászni, egy gyönyörű hercegnő Eupraxia alig élt a félelem.
Mondja Vladimir Ilya:
- Uymi Nightingale - egy vicc ment rosszul!
Azt itt tárgyalt Ilya Nightingale a maga módján minden ügyeit gonosz: megragadta a sárga fürtök igen megüt egy szürke kő - a Nightingale és a végén jött.
És Ilya szerzett magának a becsület, a nagy dicsőséggel; és Vladimir-Prince kezdett új ünnepet ünnepelni, nincs Nightingale él és senki zaklatni a hatalmas harcosok, megsérteni az ortodox keresztények.
