Silva Kaputikian (versek), a blog a magyar nyelv tanár

Քո հոգու մեջ ես այնքա՜ն շատ կամ արդեն,
Որ էլ այնտեղ ուրիշներին տեղ չկա ...
Հազար աչքե՜ր հուրհրան քո առաջին `
Ես կնայեմ աչքից ամեն աղջկա.
Ով էլ խոսի `քեզ հետ իմ ձայնը կգա,
Իմ շշու՜նջը կփարվի քո ականջին:
Էլեկտրավար փողոցներով երբ քայլես `
Իմ հայացքը քեզ կցոլա լամպից լամպ.
Ծառերի թավ թավիչները դիպչեն քեզ `
Հոգնած դեմքդ կշոյեն իմ քնքշությամբ:
Տուն գաս նորից, քո գրքերի մեջ սուզվես `
Թղթերիդ մեջ ես կերեւամ վերստին,
Ծխախոտի ծու՜խ կդառնամ քո շուրթին,
Լուսամուտից զեփյուռի հետ կգամ ներս:
Լուսամուտդ փակես `մրրիկ կլինեմ,
Հողմ կլինեմ ու կփշրեմ ապակիդ,
Ու սենյակդ ու աշխարհդ կխուժեմ,
Ու կխառնեմ թղթերդ, կյանքդ, հոգիդ ...
Ոչ, չե՜ս կարող, ինձ չես կարող մոռանալ ...

Bal ...
De tudom, hogy minden az én lelkem -
Nem tudunk elmenekülni egymást.
Tudom, én mindig veletek;
Azt blokkolta az utat!
I - a ház, I - az út,
Akkor menjen el az utam.
Benned van olyan sok,
Hogy nincs máshol.
És hány nő használható sem találkozott a szem -
A szemem látni fogja őket.
Egyedül vagyok a világon az Ön számára,
És nem lehet más.
És akinek hangját én sem nem hallom -
Hallani őket békén.
... én meg fogja érinteni a kertben ágak
Megnézem szemével éjfélig.
... Mikor haza későn,
Én füst cigarettát,
Azt majd csillag az ablakon,
Bármilyen kilométerek
Mielőtt szív szívek tartsa.
Az ablakon át, vontam enyhe szél,
Bezárja - a vihar fog törni.
Van szerelem a merészség!
Miután repült be a házba, a világ, az élet,
Keverjük össze az összes papírokat,
Egész életemben fogok keverni, lehet ...
Ne merj engem elfelejteni!

AWAY Örményország

A szeretet nyelve mindenütt ugyanaz.
Nem tudod, hogy az örmény, és minden olyan,
Amikor én örmény
Whisper „szeretlek” nem segít megérteni.

De a fájdalom, amit kaptak a sors,
Nem haldokló ébrenlét, álom ...
Végtére is, akár több napig is vándorol veled,
De én szomorú és magányos nekem.

Örményország nem látható itt, nem hallom ...
Ami felvidék csend!
Amikor a zaj körül a város buja,
Me bezmolvstuet hazámat.

És Ararat ... Ez csak a bibliai hegy
Te chuditsya, transzcendentális, és mi
Ő bánat és öröm bezzakatnom pompa,
Tombstone, a bölcsőtől a halhatatlan templomi ...

Tedd veokv fájdalom fogja érteni, te valaki más!
És élünk a vér az ő vezetése.
Hagyja a nyelvjárás elmondom
A fájdalmat - nem értenéd meg ...

***
Olyanok vagyunk, mint a Nap és a Hold -
Közel a neveket.
De ahogy a Nap és a Hold,
Te egyedül vagyok egyedül
Ne jöjjön éjjel-nappal együtt:
Csak jöjjön - menjen el ...
Olyanok vagyunk, mint a Nap és a Hold:
Találkozó minket, hogy ne!

***
Micsoda éjszaka! Gyengéd, csendes
Mintha létrehozott kettő.
Hogyan ne bánj meg semmit,
Hogy járjunk ... hárman?!

***
A kristály váza az asztalon a
Vannak virágok, adományozta nekem
Nem változik a víz. Nap nap után
Ezek mind alábbi niknut fejét.
És a könnyek esik, szirmok,
Ha megérint egy kis szárítsa meg a kezét ...

Ha csak a szerelmem
Gyenge, mint a gyertya, és egy kis
Régen bárhol megúszni nem tudott -
Minden használt fény partra
És során sok éven át,
Reszkettem hamarosan kapcsolja le a villanyt!

De nem szikra,
Olyan volt, mint a nap forró,
És így, talán

Azt nem tudom, a félelem a sötét,

Így ha bármely időszakban -
A szerelem olyan mint a nap fent van!

Igen, tudom, hogy ő szép,
Szem - sötét éjszaka csillag ...
Menj innen. A mi kis szünetet
A falról morzsolódik ... amíg nem késő!
Ne nézz a szemembe lopva.
Ezek könnyek - nonszensz, és hogy ők haszontalan!
Cry ne sírj, hanem a boldogság rövid volt.
Cry ne sírj, és égek utoljára.
Menj el gyorsan. Nyisd ki az ajtót.
Ne kövess a kín kínos.
A szív nem hozzászokik a veszteség,
Kohl döntetlen a kötelet.
Ön pazarolja, és a hurok önkéntelenül
Késleltetett, ha közelebb kerülünk!
Ez fáj. Érted? Ez fáj.
Rock ki!
Kifelé gyorsan!
Kifelé ugyanaz!

A füst üzemanyag keserű búcsú
A hiba azt tüzet eloltották.
Milyen gyakran féltékenység kínzott.
Azt fojtogatta borzongás
A füst üzemanyag keserű elválás.

Nem! Látom nem akar!
Ha a szemek válnak iskat-
Szemhéjak sötét elhagyható.
És nyelvem te nazovet-
Fogom harapni a foga:
„Kuss, nem suttogva, vadóc!”
Nos, ha a sír a szív?
Ha a szív elkezd hívni,
Hogyan nyugodt a szív nyelvén,
Mivel a nyelv a szív megnyugtatni?
És a füst gomolygott sokszor,
Mi van benne tűz pogas.Lyubov én nagy szeretettel vagyunk,
De én - az Ön számára, és - egy másik,
Opal nagy tűz,
De én - a tiéd, és ha - a másik.
Ön várja egy szót, egy szót várok,
Vagyok rád, te egymástól.
A kép látok delírium,
Maga kényszerképzetek más módon.
És mit lehet tenni, szor
A legtöbb nem zavar a sors minket, egy pillanat alatt az unalom
Gyere, gyere, gyere,
Legalábbis a búcsú,
Még vágy nélkül.
Gyere, gyere, gyere!

Bár a hideg a mellkasban,
Szétszórt, távoli,
Gúnyos, kegyetlen,
Gyere, gyere, gyere!

Hagyja, hogy a hegy jön.
Hogy a sírás a veszteség!
Bár az ölelésében idegenek -
Gyere, gyere, gyere!
Mi sajnáljuk? Élő szerelem,
Bár akkor - a többi, azt - ha ....

Igen, azt mondta: „Menj el,” -
De miért nem maradsz?
Azt mondta: „Viszlát, ne várjon” -
De hogyan szakított velem?
Annak ellenére, hogy a szavaimat
Szemem borította könnyek.
Miért bízom benne,
Miért nem bízom a szemed?