Notre Dame (új)
[Edit] History
Középpontjában a regény - a fenséges Notre Dame katedrális Párizsban. melynek építése kezdődött 1163, és befejeződött a 1345 [2]. Ez a fenséges épület inspirálta Viktora Gyugo. Regényében, Victor Hugo fordult az események a XV században, ezúttal francia történelem - a korszak az átmenetet a középkortól a reneszánsz király uralkodása Lajos XI [3] [4].
Talán arra gondol a következő posztulátumok és kiderült, közel a Victor Hugo ötlet regénye a történelmi témákat.
Írásban „Notre Dame” a regény kezdődött sétálni. Viktor Gyugo szeretett sétálni a régi Párizs utcáin társaságában barátai - az író Nodier, a szobrász David d'Angers, festő Delacroix ... sétát Notre Dame, odamentem. Nagyon gyakran látogatott Hugo a székesegyház 1828-ban [5].
Writer komolyan részt vett a történelmi épületek és ezek sorsát. Abban az időben volt elképzeléseket a megfelelőségét a bontási régi emlékek. [5] Victor Hugo más a véleménye. A Notre Dame belépett a része az egész Párizs és már elválaszthatatlan tőle. Ez része egy átfogó párizsi élet és a történelem. Miután a kibocsátás az új Franciaországban, majd Európában a mozgást a megőrzése és helyreállítása a műemlékek a gótikus [4].
De foglalva más megállapodások és kötelezettségek, Victor Hugo nem mozgott túl a tervet.
Writer belevetette magát a munkába. A végleges változat jelentősen eltért az eredeti terv. És ami a legfontosabb: a tevékenység zajlik a dinamizmus, nagy sebességgel - mint amilyennek lennie kellene, a kalandregény, időnként megkerülve a hiteles történelmi eseményeket, és nem figyel rájuk. [6]
[Rule] historizmus
Ez az új író felfedezett egy sor történelmi regények, amelyek már, hogy írjak neki. Ez volt az első történelmi regénye.
A regényben, ő fizetett egy jó hely, hogy a székesegyház - a tényleges tervezési, amely ellen a karakterek fejlődnek tragédia. A székesegyház önmagában nem csak egy hely akció, hanem egyfajta karakter - egy megfigyelő. [5]
Ugyanakkor a termék nem állítja, hogy a történetiség. Ez kalandregény történelmi anyag. Hugo magát nyíltan elismerte, hogy a történet maga nem érdekli őt a regény: „A könyv nem igényét, hogy a történet, kivéve, hogy leírást az ismert tudás és ismert buzgóság, de csak egy áttekintést és a görcsök és elindul, az állam erkölcsi, hiedelmek, törvények , művészetek, végül a civilizáció a tizenötödik században. Azonban ez a könyv nem fontos. Ha ő az egyetlen erény, azt, hogy ez - a munka által teremtett fantázia és a fantázia csodabogár „[5].
[Rule] Topic
Ez a szakasz még nem fejeződött be.
A legjobb, hogy olvassa el a regényt fordítás orosz (vagy bármilyen nyelven).
Többrétegű cselekmény, van egy csomó különböző vonalak, összefonódnak egymással.
[Edit] Irodalom funkciók
Ez a szakasz még nem fejeződött be.
Az új „Notre Dame de Paris” - a megfelelő munkát a műfaj a romantika.
És a cselekmény a regény, és a képek a karakterek, és az események leírását mélyen romantikus. [7] Ez nem egyszerűen egy romantikus irodalmi művek, új „Notre Dame” a legfényesebb minta Romantikus első időszakban a fejlődés, hogy a tankönyvi példa [8].
Minden tragikus viszontagságok hozta a legvégén, mintegy a kontrasztok: a jó és a rossz, tiszta és mély érzés és a büntető szenvedély szembeállítható teljes erővel, a kontraszt, a szépség és a csúnyaság formájában Quasimodo, mind a legszebb funkciók be vannak építve a karaktert a regény Esmeralda - minden világos jelei romantikus terméket [7] [8].
Ilyen volt az első kiadás (1831).
Mindazonáltal, ellentétben a hősök irodalom XVII-XVIII században, elkötelezett az egyszerű és világos egyoldalú képet, a karakterek már Hugo egyesíti ellentmondó tulajdonságokat. Széles körben romantikus vételének a kontrasztot a kép és néha szándékosan eltúlzott, utalva a groteszk író létrehoz Kétértelmű karakterek komplex [8].
[Rule] Edition
És ez volt a siker. Nemcsak azért, mert az író nem valahogy csodával határos módon sikerült lépést tartani az idővel. Ez egy irodalmi sikerét.
Végére 1831-ben az új „Notre Dame de Paris” túlélt hét kiadást [1].
[Edit] fordítása
A népszerűsége a regény azonnal megszerezni, csak jön a sajtó.
Aztán elkezdett lefordítani más nyelvekre.
[Szerkesztés] Az orosz
Neve a francia író Viktora Gyugo vált ismertté Magyarországon már a késői 1820-as évek - 1830-as évek elején. [11] Aztán jött össze egy csomó: Magyarországon ebben az időben kezdte érezni egy teljes értékű európai állam, és nem fog lépést tartani Európa semmit - sem a tudomány fejlődése, nincs felszerelés, nincs művészet; és mi volt divatos párizsi azonnal átveszi az egész Európa, és Magyarországon, többek között (de csak egy része a főváros - Moszkva és Budapest); A terméket egy tehetséges író, aki híressé vált Franciaországban, azonnal megtalálta a választ, és Magyarországon. Slava Gyugo Magyarországon 1830 gyorsan növekedett. Fő művei váltak után szinte azonnal megjelennek a francia - és az eredeti és a fordítás - az ingatlan a magyar olvasó. [11] annál is inkább, hogy az egész ország illetékes ezekben az években beszélt franciául, mint a jó, és néha jobb, mint az orosz.
Ugyanakkor az illetékes magyarországi tudott olvasni a regényt, megjelent más országokban és más nyelveken, mit kell tennie. Ezen kívül voltak művek-fordítások az alany az egész világ felfigyelt az új Viktora Gyugo. Így a drámai színésznő Charlotte Bircham-Pfeiffer (1800-1868) írta a saját számlájára ezt az új címe: „A Notre Dame» (Der Glöckner von Notre Dame) német. Szerint a másik változat, a munka volt az úgynevezett «Der Glockner von Paris» ( «Paris-csengőt") [12]. Úgy tűnik, a színésznő akkori szolgált Szentpéterváron a német ága a magyar birodalmi társulat és retelling mert jobban összhangban van a magyar cenzor, mint a Victor Hugo regénye. [12] Ebben a formában feldolgozni egy játék, egy új termék, csak távolabbról hasonlít a regény Victor Hugo, úgy tűnt, a repertoár a német ága a szentpétervári Imperial társulat 1835-ben [12]. és a német színész társulat Burley, kiválasztott fordítási-parafrázis Pfeiffer a javadalma a saját, sok minden megváltozott a történet kérésére a Magyar Cenzúra Bizottság. [12]
Varvara Asenkova mint Esmeralda ( "Esmeralda, vagy négyféle szerelem"). Litográfia, akvarell Vladimir Hau. 1838
Azt kell mondanom, hogy mire a helyszínre, a magyar változat a történet többször ment változásokat és színházi premier előzte hosszú levelezés között a miniszter a császári udvar Prince P. M. Volkonskim és igazgatója az Imperial Színházak A. M. Gedeonovym [12]. komolyan otnosshihsya a fenti nyilatkozat a harc elfogadhatatlansága legalább néhány zendülés. Azonban, Nicholas az első. megismerhetik a termelési és megdorgálta őt, és csak most az összes dokumentációt egy teljesen frissített szöveget, kegyeskedett, hogy a teljesítmény [12].
A premier a játék „La Esmeralda, vagy négyféle szeretet” (még a nevét nem említik, hogy ez a változás „Notre Dame”), amely öt cselekmények és a prológ, tartottak a St. Petersburg Imperial társulat május 31, 1837 at a Alexandrina Színház [15] hasznot Karatygin mint Esmeralda anya [12]. mint Esmeralda - Barbara Asenkova [16]. VA Karatygin - Claude Frollo, vált egy Syndic, Ya. G. Bryansky volt a kis szerepe Quasimodo. Egyébként ez volt a munka a Bryansk felhívta a figyelmet a kritikusok. „Ebben a szerepben - írta a recenzens” Magyar érvénytelen „- szinte besslovnoy igényes legtöbb játék utánozzák, csak egy jó hely, úgy tűnik, fordítás Hugo, pontosan ott, ahol Quasimodo, a harangozó, elidegenedett a világ minden tájáról, hogy a szörnyű csúnyaság beszél, ő csak barátok - harangok, és beszélni velük lelkesedéssel szenvedély. Ez a hely végeztük dik Bryansky kiváló, hogy mindenki termelt entuziasticheskoe jóváhagyása; az egyik helyen érdemes többször nézni a hosszú, unalmas dráma „Esmeralda”. " És bár a recenzens az úgynevezett dráma unalmas, valóban azt mutatják, hogy nem megy a színpadon egy hosszú idő, kihasználva nem csak egy hatalmas siker, hanem válik a legnépszerűbb teljesítményt a St. Petersburg dráma társulat több éve [12]. Az alkotó B. Hau lenyomatot színésznő Varvaru Asenkovu mint Esmeralda ebben a termelési [17] [18]. A játék két részből állt: az első rész - a prológ - az úgynevezett „Scarlet byshmachok”, és a második része a „Esmeralda, vagy négyféle szeretet.” [19]
Az első teljes fordítása a „Notre Dame” az orosz (valószínűleg Yu. P. Pomerantsevoy) megjelent Dosztojevszkij „Time” magazin testvérek csak 1862-ben [8]. valamint a könyv kijött végül csak Szentpéterváron 1874-ben [11] [4].
1887-ben, K. A. Tarnovsky átírta a regényt egy drama "esetei időkben" (Budapest, 1887) [1].
Most együtt létezik több fordítást a regény a magyar nyelvet.
[Edit] Jelentése
Ez a szakasz még nem fejeződött be.
Roman lépett a klasszikus világirodalmi.