Magyarország jogállam - studopediya
§ szerint. 1. Az Alkotmány a Magyar Magyarország a törvény által kormányozott állam. Az állam a törvény úgy értendő, mint a szervezeti forma és működtetése állami és politikai hatóságok, jogszabály alapján, és engedelmeskednek neki, és szabadságának biztosítása érdekében a civil társadalom és a polgárok autonómiáját. a jogállamiság koncepcióját vissza az ókori társadalomban. Így Arisztotelész egyenlővé jelenlétét a törvény formájában az állami rendszer. Mély fejlesztés, hogy megkapta a mainstream elleni harc a zsarnokság abszolút monarchia. A legtöbb európai országban már rögzített alkotmányos szinten, a törvény rendelkezéseit kormányzott állam a második felében a huszadik században. következtében a keserű tapasztalat megléte totalitárius rendszerek.
Az egységes megközelítés meghatározása a jogállamiság jogtudomány nem. Magyar jogász VM Hesse jogi állapotot nevezik az állam, amely a tevékenységét végrehajtásának kormányzati és bírói funkciók korlátozottak, és köti a törvény [197]. Az MI Baytin, a lényege a jogállamiság, hogy korlátozza a jogot, hogy korlátozza a tevékenységét az állam jogi legitimáció és a szabályozás kialakulásának és hatásköre annak mechanizmusát, valamint a jogszabályi rendelkezés az optimális fejlesztése és védelme jogainak és szabadságainak egyének [198]. Egy jól ismert ügyvéd a német E. Schmidt, Azman azt mondta: „jogi formálisan egy olyan állapot, amely felismeri, mint a nélkülözhetetlen funkciók és intézmények a hatalmi ágak szétválasztását, az igazságszolgáltatás függetlensége, a kontroll jog, a jogi védelem a polgárok ellen jogaik megsértésétől államhatalmi és Jóvátétel meghagyta nekik, hogy egy közintézmény, „[199].
Amerikai professzor Kr. Osakwe megjegyezte, hogy a figyelmet a jog az állam nyugati jog által mért objektív kritériumok, amelyek között a következők: a politikai pluralizmus, a polgárok közötti egyenlőség a törvény előtt, a köztársasági kormány és alkotmányos monarchia, a hatalmi ágak szétválasztása, a elidegeníthetetlenség az alapvető jogok és szabadságok, a választás a legfontosabb állami szervek alapján Alternatív és integritását a választások, az alkotmányosság, a jogállamiság, a fennhatóságát a parlament a törvény elnöki rendeletek, a bírói függetlenség a politikai hatóságok által, a sérthetetlenséget a magántulajdon, a szabad vállalkozás, a szabad szerződéses kapcsolatok, minimális kormányzati beavatkozás a piacgazdaság, a szabad polgárok [200].
Összegezve a jelenlegi szempontból, lehetséges, hogy azonosítsa a főbb jellemzői a jogállamiság, amelyek magukban foglalják a jogállamiságot, hogy létezik egy rendszer hatalmi ágak szétválasztása és a kölcsönös felelősség az állam és az állampolgár.
A elvével összhangban a hatalommegosztás, fix a szakterületen. Az Alkotmány 10. Magyarország, a hatalom nem összpontosul a kezében egy személy vagy szerv az államhatalom. Elméletileg az alkotmányos jog alapján a hatóság utal állampolgár vagy egy csapat ember, akik olyan mértékben állami hatóság végezze el a feladatokat és funkciókat az állam és annak megfelelően cselekszik a megállapított államrend járó szervezeti és jogi formáját a megoldás a feladatait és céljait elérje.
Ebből a meghatározásból, tudjuk levezetni egy állami szerv jellemzői:
Bővítése a közbiztonság fogalma-hatóság elkülönített több a következő jogok (vámok) az állami szerv:
a) a lehetőséget, hogy közvetlenül a konkrét kérdések az állam és a közéletben;
b) a jogot, hogy egyedi és normatív jogi aktusok, amelyeket jogilag kötelező érvényű más állami szervek, a tisztviselők, a szervezetek és a polgárok számára;
c) a megfelelő műveletek elvégzésére jogi jelentősége (szállítási okmányok, igazolás jogi tények bejegyzését közhasznú társaságok, stb);
d) használat lehetősége az intézményi, tárgyi és pénzügyi eszközök, és a kényszerítő meggyőzés határozatok végrehajtásának figyelemmel kíséri azok végrehajtását [202].
A hatáskörrel rendelkező hatóság, így az ő hatáskörébe, ami úgy értendő, mint egy sor hatóság hivatali, amit felruházva, tekintettel a tárgyak referencia.
2. Az állami hatóságoknak vannak kialakítva szigorúan meghatározott állam annak érdekében, hogy a legitimitás és ezért nem lehet önkényes létrehozását. Az, hogy államalkotó szervezet fontos hely meghatározására hatóság alkotmányos kormányzati rendszer, mert ez határozza meg a forrást és a természet jogkörét. A legmagasabb érték a kormány rendszer Magyarországon szervek alapján kialakított megvalósításának polgárok közvetlen választójog, és amelynek forrása a hatáskörét a szuverén nép akaratát.
A teremtés rendjében szervek vagy az alapvető elveket megtestesülő a magyar alkotmány: .. Az Állami Duma és a Föderációs Tanács a Szövetségi Közgyűlés Magyarország (. Cikk 96. és 97.), a kormányt (. Cikk 111 és 112), stb részletes szabályozása létrehozásának folyamatát hatóságok kifejtették a vonatkozó jogi aktusok: a szövetségi hatóságok alapján kialakított szövetségi törvények, az állami hatóságok és a szövetség a törvények a Szövetség, a vonatkozó szövetségi Zuko s.
3. Minden hatóság jogosult feladataik elvégzésére és funkciókat, amelyek szabályozás rögzíti. Így a magyar elnök a kezes a magyar alkotmány, a jogok és szabadságok - az emberi és polgári ... (lásd a 80. cikk az Alkotmány ..). „Magyarország végrehajtó hatalmat gyakorolja a magyar kormánynak” (Art. 110. §).
4. Minden szerv jár együtt járó szervezeti és jogi formáját, és biztosítani a jogi aktusokat. Ebben az esetben csak az „elsődleges és módszereket, mint egy csomó üzleti gyakorlat és módszerek egyeztető döntések napi működés hatóságnak. Azonban semmilyen körülmények között nem a hatóság nem jogosult igénybe intézkedések hatályán kívül megengedett szervezeti formák és módszerek, különös tekintettel a kényszerítő intézkedések „[203], amelyek többsége rögzített előírásoknak.
A mértéke a jogi szabályozás és a megrendelési eljárásokat a hatóságok egy másik szintre. Ez különösen magas a jogszabályi (képviselő) szervek, köszönhetően a fontos terület a tevékenységük - jogalkotás. A jogalkotó a munkamenet üzemképes. Annak szükségességét, hogy bírói jogvédelem és a szabadságjogok az ember és állampolgár határozza meg a részletes szabályozása érdekében elfogadása és hatályba lépése a bírósági határozatok.
5. A hatóság alkotórészét képezi a különálló és viszonylag egységes rendszer az állami hatóságoknak. Minden szerv megfelelő szakértelemmel, amely nincs joga sérti más hatóságoknak. De a hatóságok járnak el közös elvek alapján.
Annak elkerülése érdekében, despotizmus államhatalom kell szétszórt között a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom. A kompetencia tartozó különböző kormányzati ágak, a hatóságok ellenőrzik egymást. Csak ilyen feltételek mellett lehet megállapítani a demokratikus kormányzás módban. Törvényhozó hatalom a parlamentben, a végrehajtó - a kormány, az igazságszolgáltatás - a bíróságok. A hatáskörébe tartozó végrehajtására a funkcióit, a hatóságok önálló és független, de nem lehet nem kommunikálni. Így minden ága biztosítja, hogy a másik nem léphetik túl a kijelölt hatósága.
Elemezve a kormányzati rendszer a különböző országok, VE Chirkin felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a hagyományos hatalommegosztás a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom nem felel meg a modern alkotmányos jogalkotás: van egy elosztása a negyedik hatalom - „ellenőrzés” [204]. Emellett néhány országban lehet megfigyelni a megjelenése a választási, alkotmányos és más hatóságok. Az algériai alkotmány 1976 hatosztályos hatalmak, köztük a politikai hatalom [205].
Szintjén az alanyok a magyar törvényhozó hatalom a törvényhozó (képviselő) szervei államhatalom alanyok Magyarországon. A végrehajtó hatalom élén egy magas rangú tisztviselője a Szövetség. A szerkezet a bírói magyarországi alanyok közé alkotmányos (charter) bíróságok a Szövetség békebírákat. A hatáskörébe tartozó végrehajtására a funkcióit, az állami hatóságok önálló és független, de nem tudnak egymással kommunikálni. Így minden ága biztosítja, hogy a másik nem léphetik túl a kijelölt hatósága.
A jogviszony az állam és az egyén oldaláról az állapotát egyenlő és kölcsönös felelősség. Abban az esetben, kárt okoz az a személy, a jogellenes tevékenységek (tétlenség) szerveinek állami hatóság vagy annak tisztviselői sértett ilyen intézkedés jogosult kártérítésre. Így 53. cikkének megfelelően a Magyar Alkotmány: „Mindenkinek joga van kijelenteni okozott károk megtérítését a jogellenes tevékenységek (vagy mulasztásával) Az állami szervek, illetve azok tisztviselői.”
Ez is egy jele a jogállamiság is kiemelt feladatának tekinti a nemzetközi jog, amely tükrözi a többségében az alkotmány demokráciákban. Ennek megfelelően h. 4 evőkanál. 15. a magyar alkotmány elfogadott elvek és normák a nemzetközi jog és a nemzetközi szerződések Magyarország szerves részét képezik a jogi rendszer. Ha nemzetközi szerződés előírja, Magyarország más szabályok, mint a törvény által előírt, a szabályok nemzetközi szerződés.