Jogállása a helyettes a jogalkotási (képviselő) szerve államhatalom
Versenytársa az észak-nyugati Akadémia Állami Szolgálat, tanácsadó Jogi Osztályának leningrádi régióban Törvénykezési
JOGÁLLÁS képviselők jogalkotási (képviselő) szervei államhatalom alanyok Magyarország és szerkezete
A jogi státusszal jellemzi olyan tulajdonságokat, mint a stabilitás, viszonylag állandó, és a rendszer-belső konzisztencia jelentőségét [3]. Ami a status MP jogszabályi (képviselő) a szervezet ellenálló és változatlanság jelenti viszonylagos állandósága alapelvek, elképzelések módozatait elég hosszú ideig. Belső konzisztencia és jelentősége rendszer a páciens testén jogszabályi Magyarország (képviselő) MP látható állapot összefüggése az elemek. Így a helyzetét a helyettes jogalkotási (képviselő) az alany szervezetében Magyarország, valamint bármely más MP olyan intézmény, összetett, több elemből álló szerkezet. Lehetőség van, hogy elfogadja a véleményen van, hogy a jogállását parlament (MP) lehet tekinteni, mint egy egységes, integrált rendszer, amely a gyűjtemény az összekapcsolt alkatrészek, illetve részegységek egyfajta [4].
Azonban a államjogtudományban nincs egyetértés az állapota helyettes szerkezetét.
hogy az elemek a jogi státusz hordozza a jogait, feladatait a helyettes és törvényes érdekeit. [5] [6] úgy véli, hogy az állapota a helyettes - ez az ő joga és kötelessége, valamint garanciákat helyettes aktivitást. Szerint. lényegi eleme a jogi státusza a helyettese a jogszabályi (képviselő) test az állami hatóság tárgyát Magyarországon nem csak a jogait, feladatait és garanciák a tevékenység, hanem a hatáskörök és felelősségek [7]. nevek a következő négy elem a szerkezet a jogállás: eredetét és érvényességét a helyettes megbízatása, politikai és jogi jellege, funkciói és hatásköre a parlament tagjait, garanciák helyettes tevékenység [8]. vezérli a funkcionális szempontok, felismeri az öt elem a jogi státusza helyettes: a politikai és jogi természete a parlamenti mandátum, az okok előfordulásának és időtartamának a parlamenti mandátum, hatóság helyettes garanciákat parlamenti hatáskörök, az elszámoltathatóság, a felelősség és a promóciós képviselőház. [9] Azonban a legalkalmasabb a mai kor követelményeinek helyettes állapot, ez egy vélemény. aki beszélt a jogi státuszát MP azonosítja számos elemében: a felszólító parlamenti mandátum, feladatait, jogait és felelősségét a Népi Küldöttek, garanciák helyettes tevékenységet [10].
Tekintettel a fentiekre, az alábbi elemek állapotának helyettes: helyettes megbízatásának hatáskörébe helyettes (a jogait és kötelességeit a helyettes végrehajtásában a funkciók a helyettes), garanciák helyettes aktivitást.
Úgy tűnik, hogy nem minden eleme a jogi státuszát helyettes egyértelmű annak tömege és a megértést, és a végrehajtására vonatkozó különleges szerepe és helye a helyettes a magyar nemzeti alanyai képviselet.
Meg kell jegyezni, hogy a mandátum helyettes nagy szerepet játszik a szerkezet állapotát egy helyettes. Szólva a helyettes megbízása, mi mindig szembe a kettős természetét, ami tükröződik a meghatározás jogi enciklopédia, mely két jelentése a „felhatalmazás”. Megbízást (Latin mandatum - a sorrendben.) - 1) a hatóság, megbízatása, jutalék; 2) igazoló dokumentum jogait és kötelezettségeit a személy. [11] Így a megbízást, egyrészt ez a kapcsolat a MP és a választópolgár, a másik - egy jogi aktus, amely a szavazók ruházza helyettes hatóságnak.
A államjogtudományban két fő típusa megbízatása - a kötelező és szabad, sem az Alkotmány, sem a legtöbb szabályozási Magyarországon cselekmények létrehozó hatalmi rendszer alapjait Magyarországon, sem a cselekmények regionális jogszabály még mindig nem oldották meg a kérdést, hogy milyen mandátummal képviselője a nép is prioritást élvez. És, mint rámutatott. „A válasz erre a kérdésre nagyban függ a helyzetét a MP: a képessége vagy képtelensége, hogy csak megfelelően hitüket elviselni, vagy nem viseli a felelősséget, mielőtt a választók”, [12].
Középpontjában a imperatív mandátum bármilyen választott tisztségviselők kötelessége, hogy egy meghatalmazott képviselő a kerületi választópolgárok, kommunikálni velük, hogy nem a licitálás, az elszámoltathatóság és a felelősséget előttük. [13] Így az imperatív mandátum helyettes áll három elemből áll: megbízások, jelentések, vélemények [14].
A lényege a szabad mandátum a mai értelemben vett, viszont az, hogy a helyettes jogilag nem köti megrendelések, és nem köteles jelenteni a szavazók. A helyettes jár a parlamentben alapján hitük érdekében az egész nép. E megbízás alapján megértsék a lehetséges eltérés az általános és a helyi emberek érdekeit és annak szükségességét, hogy elsőbbséget biztosítsanak a közös érdek. Ezért a helyettes megbízatása nem szüntethető meg a döntés a választók előzetesen, a véleményét [15]. Az MP reprezentatív az egész nép, és nem csak a választók, és a felelősséget a tevékenység nem ő az az összetevők, és az egész népnek. [16] Szerint M. Pröll, a lényege a szabad mandátum nem az akarata, akik ki a megbízást, és a „feladatokat lát el” a képviselő-testület [17].
A hazai gosudarstvovedenie még mindig vita között a szurkolók egyik vagy másik mandátum modell, amely azt mutatja, hogy a két modell egyaránt pozitív és negatív oldalát. Ugyanakkor kétségtelen, és hogy ennek feltétlenül ingyenes megbízások elérhetetlen a gyakorlatban, mert tisztán elméleti modellek. És minden elmélet, mint a gyümölcs a szellemi tevékenység, nem lehet érzékelni a gyakorlatban anélkül némi korrekció. Az elméleti és jogszabályi rendelkezések megállapításáról a szabad és a imperatív mandátum sokáig nem felel meg a valóságnak.
Az utóbbi években egyre inkább kezdett, hogy megfeleljen a „semifree felhatalmazás” a tudományos irodalomban. használják leírására jogalkotási megbízatásának MP (képviselő) az alany szervezetében tartozik. Magyarországon a „semifree felhatalmazás” javasolták. Szerinte megbízatásának helyettes képviselő (jogi) szervei alanyok Magyar tekinthető félig szabad, mivel nem mereven kapcsolódik a választók és a visszavonás lehetőségével nem tartása a megrendelések a szavazók. Tekintse át a MP lehetséges alapján szisztematikus alapértelmezett helyettes bűnösnek a parlamenti feladataikat. [18]
Tekintettel a elérhetetlensége az elméleti modellek és az elengedhetetlen a szabad mandátum, úgy tűnik, hogy semifree mandátum optimális megalakult a helyettes megbízatása fogalma jogszabályi (képviselő) az alany szervezetében Magyarországon. A szempontból a célszerűség úgy tűnik, tökéletes ez a fajta félig szabad mandátum, amely egyesíti az előnyeit és a kötelező és szabadon választható mandátumok, és nem tartalmazza a negatív vonatkozásait az egyik vagy a másik. Ebben az esetben úgy tűnik, hogy szerves részét képezi minden olyan megbízást kell a jogi felelősséget a képviselők.
A gyakorlatban azonban a széles körben elterjedt elutasítása a felülvizsgálati Intézet. megjegyzi, hogy „szemben a korábban alkalmazott Alkotmány, az új magyar alkotmány nem nyújt semmilyen elszámoltathatóság vagy az elszámoltathatóság helyettes szavazók, valamint a jogot, hogy felidézni képviselők választók,” [19], ami meglepő, hiszen még a hazája szabad mandátum, Franciaország [20], még a 60-as M. Pröll rámutatott, hogy a választási és parlamenti gyakorlat a harmadik köztársaság Franciaország hozott létre kapcsolatot tartsanak fenn képviselők és a választók. A képviselő az elmélet valóban független, de nem csak az a tény, de még ő is betartod ezer szállal az érdekeit összetevők. [21] Mint hangsúlyozta. „A választási képviselők és felülvizsgálat - a két oldala ugyanannak az éremnek - a szabadság”. [22]
Úgy tűnik tehát, hogy a jogot, hogy dolgozzon ki egy modellt a jogalkotási megbízatásának helyettes (képviselő) test az állami hatóság a téma Magyarországon, ami már több „poluimperativnoy”. ahelyett, félig szabad. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy hiányában a formális, szigorúan szabályozott megbízások és helyettesei jelentések, hogy van értelme, ha azok üzleti megbeszélés szavazók [23], és váltak a napi munka a képviselők és a választók, fenn kell tartani, és széles körben bevezetni Intézet visszahívását helyettes jogszabályi (képviselő) test az állami hatóság tárgyát tartozik.
Első pillantásra ez a leírás a helyettes megbízatása arra utal, hogy a szerepe az államhatalom szervei jogszabályi (képviselő) A helyettes a téma a magyar társadalom és az állam határozza meg a természet a parlamenti mandátum, előfordulás körülmények és megszüntetése annak érvényességét. Azt írja. helyzetét helyettes a Parlamentben, a természet kapcsolata választók attól függ, hogy az ország fogalma szabad vagy imperatív mandátum elfogadott [24]. Azonban úgy tűnik, hogy a megbízás csak következménye, nem pedig oka a helyettes pozíciót a társadalom és az állam: definíció szerint. megbízatása - a modell MP kapcsolat a választókkal. Nyilvánvaló, hogy mivel a kapcsolatát képviselők és a választók által meghatározott helyzete képviselőket, hogy a népképviseleti rendszert fejleszt egy modell megbízatásuk.
Így a megbízatása a helyettes nem foglal el központi helyet a megértése a szerepe a helyettes magyarországi alanyok népképviseleti rendszer, valamint, természetesen, ne vegye ezt a helyet garanciák helyettes aktivitást.
Garanciák a parlamenti tevékenység az egyetlen szerkezeti „support” eleme a jogi státusza helyettes, amely lehetővé teszi számára, hogy aktív résztvevője a végrehajtása államhatalom tárgya tartozik. „Az garanciák helyettes tevékenységet úgy kell érteni, feltételeket és eszközöket, közvetlenül és valóban zökkenőmentes és hatékony végrehajtását MP tevékenységük érdekében a választók és az állam. Az intézet garanciák be nem csak és nem annyira kedvéért biztosító jogok és kötelességek a képviselők, mint a kedvéért a parlamenti tevékenységet végeznek igazán hatékony és egyszerűen, az jobb eredményeket hozzon.”[25]
Így a lényege a jogi státusza helyettes, nem kétséges, a hatáskörébe helyettes álló jogait és kötelezettségeit. A kompetencia nem csak a fix mintákat, magatartási szabályok, amelyek az állam úgy ítéli meg, kötelező, hasznos, megfelelő normális működéséhez a képviseleti demokrácia és a részvételi rendszer, de az is kiderül, az alapelvek közötti kapcsolatok társadalom és az állam képviselői és. Minden más generátor jogállásának helyettes tagjainak ilyen vagy olyan módon, és vannak csoportosítva körül a hatáskörébe.
A „kompetencia” (a latin. Competere) azt jelenti, hogy megkeresse, illik, illik. A jogi enciklopédia kompetencia definíciója egy sor alakult normatív jogi aktusok a jogok és kötelességek (hatóságok) a szervezetek, testületek és tisztségviselők, valamint végző személyek vezetési funkciók a kereskedelmi szervezetek számára. [27] Más szóval, a legáltalánosabb formában a kompetencia, hogy megértsék az összessége hatáskörét, azt úgy kell tekinteni, hogy a helyettes kell állnia a jogait és kötelezettségeit [28].
Ha elfogadjuk ezt az álláspontot, és meghatározza a „kompetencia”, mint egy sor hatalmak fennhatósága alá tartozó helyettes a jogalkotási (képviselő) szerve állam hatósága alá Magyarország úgy kell érteni, az összeg egy helyettes hatásköre révén, amely feltárja az alapvető funkciókat. Az is egyértelmű, hogy a fő funkciója a helyettese, valamit, ami úgy döntött, a törvényhozó (képviselő) szerve állam hatósága alá Magyarország - a megvalósítása az alapvető funkcióit a parlamenti struktúrát.
legáltalánosabb formája határozza hatáskörébe jog által az összeget az engedélyezett tárgyát közéletben. Mivel összetett jelenség, a kompetencia, az ő véleménye, elemekből áll két részre oszthatók. By megfelelő kompetencia elemei a következők: a szabályozási kitűzött célokat, mert így a hosszú távú szabályozási orientációját a jogalanyok és fenntartható tevékenységek elérni ezeket a célokat, a dolgok, mint a legális körének meghatározása és hatása a tárgyak, hatáskörét törvény által garantált olyan intézkedés döntéshozatal és fellépés. Kísérő elem felelős a hiba, vagy más szóval, a teljesítési biztosítékot a kompetencia. Ezek nélkül garanciák kompetencia válik az állami és jogi támogatást a különféle eszközöket.
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a kompetencia az állami intézmények, vezetők és hivatalnokok a „folytatása” alá való részesedésük közéletben. A szerkezet, amely biztosítja a közszolgáltatások, tervezték, hogy megfeleljen a magán- és az egyéni érdekek és a lakosság.
Tekintettel az általános meghatározását a „kompetencia” lehet meghatározni a hatáskörébe a helyettese a jogszabályi (képviselő) test az állami hatóság a téma Magyarországon: a kompetencia-helyettes - bízzák a helyettes szavazók volumene hatáskörét, amelyen keresztül tárja fel az alap végrehajtására hatalmazza fel a parlamenti funkciók bizonyos szabályozási készlet célkitűzéseket, korlátozott hivatkozási tárgyak, és feltéve, hogy a teljesítmény garanciákat.
Ebből a meghatározásból kitűnik, hogy a kompetencia MP jogszabályi (képviselő) az alany szervezetében Magyarországon három elemből áll: 1) MP jogszabályi megbízást (képviselője) a páciens testén Magyarország végrehajtását célzó alapvető funkciója Parlament 2) szabványos célok helyettese a jogszabályi (képviselő) test az állami hatóság tárgyát Magyarország; 3) A kompetencia-helyettes a jogalkotási (képviselő) test az állami hatóság tárgyát tartozik. Ezen túlmenően, a kísérő eleme a kompetencia a jogalkotó (képviselő) szerve a helyettes is garancia a helyettese a jogszabályi (képviselő) szerve állam hatósága tárgya a hatáskörébe tartozik. Ezek nélkül a hatáskörébe vesztes állami és jogi támogatást a különféle eszközök.
Így azt lehet mondani, hogy a központi elem állapotát MP jogszabályi (képviselő) az alany szervezetében Magyarország hatáskörébe amelynek elsődleges eleme, és így az MP általános állapotát végre megbízólevelét áll a jogait és kötelességeit a MP.
[2] Állapot Népi Küldöttek a Szovjetunió. - L., 1987. - S. 8-10.
[5] A szerkezet a jogi státusza helyettes: Theory // törvény a helyzetét a helyettes a gyakorlatban: Proceedings of the Conference. - Jaroszlavl, 1976. - P. 21.
[14] Lásd., Op. Op. - P. 183.
[16] Lásd., Op. Op. - S. 535, 536.
[17] M. Pröll alkotmányjog Franciaországban. - M. Könyvkiadó külföldi lit-ry, 1957 - S. 437.
[21] M. Pröll rendelet. Op. - S. 439.
[22] op. Op. - S. 184.
[23] op. Op. - S. 168.
[25] op. Op. - P. 192.
[28] Uo. - P. 301.
[29] A kompetencia az irányító szervezetek. - Jogi irodalom M., 1972 - P. 26-33.
[30] op. Op. - S. 472.
[31] Lásd. Sheremet KF elméleti kérdései javítása hatáskörébe helyi tanácsok // Fejlesztési Tanácsok a jelenlegi szakaszban. - M., 1966 - S. 79, 80; , Hatásköre a helyi tanácsok. - MA 1982; A kompetencia legfőbb szerveinek a hatalom és a közigazgatás a Szovjetunióban. - M., 1969. - P. 13-22.