Itety büntetőeljárásban
Feltételes mentességet lehet három csoportba sorolhatók:
Mentességeket vonatkozó különleges vizsgálati eljárás: a büntető ügyben, a díjak, a használata a megelőző intézkedések, a termelés egyes nyomozati cselekmények és operatív-kereső intézkedéseket, az ügyet a bíróság;
Mentességek miatt törvényi szabályozás bizonyos típusú titkait.
Tehát a törvény meghatározza azon személyek száma, akik nem vonható kétségbe tanúként (áldozat). Elméletileg, a folyamat a jogintézmény az úgynevezett „tanú immunitás.” Vannak különböző okok létrehozását.
Két esetben tanú előírt mentesség Art. Az Alkotmány 51.. Ez a kiváltság ellen önvád és a kibocsátás elleni bizonyíték házastársa és közeli hozzátartozóira. A kiváltság ellen önvád (senki nem köteles maga ellen tanúskodjék) azt jelenti, hogy a vizsgáló meg kell magyarázni, mielőtt elkezdi kétségbe kínzója a jogot, hogy megtagadja a vallomástételt a körülmények terhelő rá a bűncselekmény elkövetésével. Ebben a tekintetben, megsértve a kiváltság ellen önvád kell elismerni még mindig van egy hely kihallgatási gyakorlat tanúként, akikkel szemben elegendő bizonyíték vádirat.
A 161. cikkével összhangban a büntetőeljárási hívás esetén a sértett, kihallgatása és fogalmazási kihallgatási szabályok vonatkoznak irányadó tanú kihallgatását. Emiatt az immunrendszer létrehozott 51. cikke a magyar alkotmány is alkalmazni kell a vallomása áldozatok.
A törvény (2. rész 72. cikkének a büntetőeljárási törvény) megtiltja megkérdőjelezték tanúként: a védő a vádlott - a jelen ügy körülményei között, amely ismertté vált, hogy vele kapcsolatban a feladatok tanácsot; ügyvéd, a szakszervezetek képviselői és más civil szervezetek a körülményeket, hogy ismertté vált a számukra teljesítésével kapcsolatban képviselői munkájukhoz.
Más esetekben a tanú mentelmi számos egyéb előírásoknak.
Az oka ezeknek ellentmondó értelmezések a törvény túl homályos személyek köre által érintett a „felülvizsgálat”.
Azonban addig is, úgy véljük, hogy a felbontás ilyen konfliktusok és ügyészek kell elismert érvényes kihallgatás újságírók, mivel nem az első, a büntetőeljárási törvény ilyen tilalmat, másrészt ebben az esetben arról van szó, kihallgatás, nem a felfedezés dokumentumok hiszen következik a 41. cikk ugyanezen törvény.
Más kérdés hoznak határozatot a konzuli tisztviselők és konzuli alkalmazottak. A konzuli tisztviselő megtagadhatja a tanúsítvány csak akkor, ha a bizonyítékok téma kapcsolódik a hivatali feladatok ellátásával (44. cikk a bécsi egyezmény a konzuli kapcsolatokról szóló 1963).
Témák, akikre diplomáciai mentességet, a mi véleményünk, meg kell határozni Art. 33. A büntetőeljárási törvény.
Ugyanebben az összefüggésben fontos megjegyezni, hogy a 15. cikk szerint a szövetségi törvény „A szervezet általános elveinek jogalkotási (képviselője) és végrehajtó szervei államhatalom alanyok Magyarország” származó 06.10.99g. Törvény száma 184 képviselők törvényhozó szervek alanyok Magyarország megtagadhatják tanúskodni.
Ha szükséges hozzájárulásának beszerzése a Föderációs Tanács vagy az Állami Duma a termelés cikk szerinti eljárás során. 18. A szövetségi törvény „A állapotának képviselők a Föderációs Tanács és az állapotát a helyettes az Állami Duma a Szövetségi gyűlés Magyarország”, a nyomozók, nyomozás felügyeletét ellátó szerveknek ügyész, hogy indokolással ellátott döntést.
Felügyeletet ellátó ügyész, ha a kérés jogosnak, hogy nyújtson be anyagokat az ügyész a Szövetség vagy azzal egyenértékű, hogy az ügyész azzal a kéréssel, hogy kezdeményezzen, mielőtt a Legfőbb Ügyészség a magyar kérelem ösztönözve cikk értelmében. 20. A szövetségi törvény.
A petíciót a főügyész Magyarország kezdeményezni személyesen az ügyész a Szövetség vagy azzal egyenértékű, hogy az ügyész. Együtt a bemutatása a projekt, hogy igazolja a kérelmét dokumentumok (jegyzőkönyvek nyomozati cselekmények, a szakértői vélemény, és mások.).
Bűnügyi és anyagok által feldolgozott területi szervei a Belügyminisztérium, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az Állami Vámügyi Bizottság és DNP Magyarország, hogy a kérelem és a következtetést a vezetőjének aláírásával a vizsgálati egység, a test a szövetségi minisztérium vizsgálatot, hivatal.
Azáltal, hogy a termelés a központi hivatalok a Belügyminisztérium, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az Állami Vámügyi Bizottság és DNP magyar büntetőügyekben és anyagok petíció a legfőbb ügyész Magyarország vezetője a vizsgálati egység, a test vizsgálatot küldeni együtt a projekt bemutatása által felügyelő helyettes főügyész.
Alkalmazások kapcsolatos büntetőeljárás megindítása ellen helyettes, így őt, mint a vádlott vagy letartóztatják, elküldte a főügyész Magyarország együtt vizsgálandó anyagokat büntetőügyben.
A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága elismert szabványok 3. tétel 16. cikke az Alkotmány az illető.
Úgy tűnik, hogy a jogalkotó beállítására titkos tanácskozáson, meghatározza ezzel annak lehetőségét, hogy a bíró, az állami és az esküdtek a vallomás megtagadásának a körülményeket, hogy ismertté vált a számukra, a vita során a konferenciateremben (st.302, 452 CPC)
És míg más esetekben a törvény nem tartalmaz tilalmat megkérdőjelezi a bíró, úgy tűnik, hogy teljesen nyilvánvaló nehézséget okoz a tényleges termelés a nyomozati lépéseket.
Az irányok a Legfőbb Ügyészség száma 38/36 ettől 05.07.99 „A szervezet feletti felügyelet a törvény végrehajtását Magyarország” A Status a bírák az Orosz Föderáció „ha figyelembe vesszük az anyagokat, amelyek az általuk elkövetett bűncselekmények és a vonatkozó vizsgálat a büntető ügyek” biztosít, különösen egy magyarázatot a hogy a garanciák jogszabályok alapján kizárólag a mentelmi bírák feladataik ellátása professzionális módon.
A 13. igénypont szerinti. 24. cikke szövetségi törvény 19.09.97 N 124-FZ (ed. By 30.03.99) „A alapgaranciák választói jogok és a jogot, hogy részt vegyenek a népszavazáson magyar állampolgárok” tagja a választási bizottság, népszavazás jutalék a megfelelő döntő szavazás a választási időszak a népszavazásra nem vonható hozzájárulása nélkül az ügyész a téma Magyarország és tagja a Központi választási Bizottság Magyarország - magyar Általános ügyész büntetőjogi felelősség, amennyiben az adminisztratív kiszabott büntetés a bíróság.
Az 5. igénypont szerinti Art. 35. Ugyanezen törvény, bejegyzett jelölt nem vonható hozzájárulása nélkül az ügyész (vagy szintjének választások) a büntetőjogi felelősség, a fogva tartott vagy kitéve közigazgatási kiszabott büntetés a bírósági végzést. Ennek megadása büntetőeljárás, letartóztatás, az ügyész köteles értesíteni a választási bizottság, hogy regisztrált a jelölt.
Ugyanez a rendelkezés 49. cikke szövetségi törvény 24.06.99 N 121-FZ „On választások a képviselők az Állami Duma a Szövetségi gyűlés Magyarországon.”
Art. 41 (6 pont) A törvény előírja, hogy a regisztrált jelölt nem lehet beleegyezése nélkül a főügyész Magyar feljelentést, a fogva tartott vagy kitéve közigazgatási kiszabott büntetés a bírósági végzést. Ha ilyen hozzájárulás Főügyész Magyarország haladéktalanul tájékoztatja a Központi Választási Bizottság tartozik.
Tartsuk szem előtt, hogy a jelenlegi jogszabályok nem írják elő a magyar titkok: az állam (29. cikk Az Alkotmány 2. cikke a törvény az állami titkok, 283. cikke, 284. a Büntető törvénykönyv, a szolgáltatás (st.139 Ptk 183. cikk a büntető törvénykönyv), levelezés, e-mail .... , távirat és egyéb kommunikációs (art. 23. §), szokások (a 14. cikk szóló törvény vámtarifa), kereskedelmi (st.139 Ptk 15. cikke a törvény Magyarországon 2. igénypont devizáról kontroll), a banki (25. cikke törvény Magyarországon a bankok és a banki tevékenység), a személyes és a családi (150. cikke a Polgári törvénykönyv), orvosi (35. cikk és 61. alapjai a jogszabályok a Magyar ó seb az állampolgárok egészsége, a 9. cikk szóló törvény pszichiátriai ellátás és garanciák az állampolgári jogok annak rendelkezés 14. cikke törvény a Magyar transzplantáció az emberi szervek vagy szövetek), közjegyző (2. rész 16. cikke alapjai Jogszabályok Magyar közjegyzők), a titoktartás az elfogadás ( st.139 családjogi törvény az orosz Föderáció), a biztosítási titok (Art. 946 CC, 137 CC), és mások. ez nem mindig egyértelmű, szabad Vajon ezek a titkok vallomástételét a előzetes vizsgálat és a bíróság előtt.
Megoldásánál gyakorlati ütközés nyomozó, az ügyész kell kideríteni, hogy a meghatározott sorrendben a kihallgatás, a dokumentumok benyújtását, az érintett iparág a jog szabályai. Ha nincs rögzítve, akkor a helyzet a lehetőségét, kihallgatás ilyen személyek az előzetes vizsgálat során minden kérdés.
Így a 16. cikk szerint a törvény Magyarországon 21.07.93 N 5485-1 (Ed. By 06/10/97) „Az állami titok” kölcsönös átadását alkotó információk államtitok, végzik hatóságok, a vállalkozások, intézmények és szervezetek, hogy nem egy alárendeltségi viszony és közös kutatások, a jóváhagyásával egy hatóság, amely a rendelkezésére álló információk.
A st.139 GC Magyarországon találtuk, hogy az információ minősül üzleti titok, ha az információ tényleges vagy potenciális kereskedelmi értéke folytán ismeretlen harmadik fél nincs szabad hozzáférést biztosít a jogi alapot, és az információ birtokosa köteles gondoskodni arról, magánéletét. Tájékoztatás arról, hogy nem minősül üzleti titok kell meghatározni törvények és más jogszabályok. Például, a döntés a magyar kormány „A lista az információ, ami nem minősül üzleti titoknak” №35 származó 05.12.91g.
Összhangban Ptk st.857 Magyarországon információt, alkotó banktitok csak akkor lehet biztosítani, hogy az ügyfelek saját maguk és képviselőik. Állami szervek és azok tisztviselői, az ilyen információ szolgáltatható csak abban az esetben és módon biztosított jog. 26. cikke a szövetségi törvény „A bankok és a banki tevékenység” kelt 02.12.90 N 395-1 (rev. Of 08.07.99) kijelenti, hogy tájékoztatást tranzakciók és számlák jogi személyek és magánszemélyek folytat vállalkozási tevékenységet, jogi személyiséggel nem kell kiadni hitelintézet által maga a bíróság vagy választott bíróságokon. Számlák Kamara az Orosz Föderáció, szervei az állami adóhatóság és az adó rendőrség, vámhatóság Magyarország a meghatározott esetekben jogalkotási aktusok a tevékenységüket, és beleegyezésével az ügyész - szervek előzetes vizsgálat alá vont ügyek vennie. Tájékoztatás a számlák és betétek egyének kell kiadni a hitelintézet által maga, a bíróságok, és beleegyezésével az ügyész - szervek előzetes vizsgálat alá vont ügyek vennie.
Elemzés a különböző jogi aktusok lehet következtetni, hogy a végrehajtás különböző formáinak tanú immunitás általában az egyének jogát és lehetőségét sugallja, hogy elutasítja azt. A személy akaratát az értelemben, amelyeket a vizsgáló, hogy rögzítse a kihallgatás jegyzőkönyve vagy protokoll szabályok tisztázását.
Tekintettel arra, hogy a gyakorlatban a nyomozás lehetnek olyan helyzetek, ahol a résztvevő mentelmi folyamat különböző okok miatt ismét kifejezi azon kívánságát, így azt meg kell adni, hogy a CPC felülvizsgálati mechanizmus az ilyen jellegű alkalmazásokhoz.
Véleményünk szerint a törvény tartalmaznia kell a tilalom visszaállítását immunitás határain belül a tartalom a bizonyság a korábban megadott, hanem az, hogy képes helyreállítani immunitás vonatkozásában a körülmények, akkor még nem ismert, hogy a vizsgálat során. Ebben az esetben a jogot, hogy megtagadja a vallomást nem foglalja magában az elállási jog már adott bizonyíték.
Tovább sürgető probléma kapcsolatos pontosítás 51. cikkének a magyar alkotmány az előzetes vizsgálat során meg kell határozni a személyek számát ki a számos tanú és a bűncselekmények áldozatainak az e rendelkezés hatályát.
Különösen a tevékenység szervek előzetes vizsgálati hajlamos tisztázni a lényege 51. cikke a magyar alkotmány, kivétel nélkül kihallgatott személyek.
Úgy tűnik azonban, hogy ez a megközelítés nem teljesen indokolt. Értelmében az alkotmányos rendelkezés tanú mentességet csak akkor kell alkalmazni, hogy azok a tanúk és az áldozatok, amelyek tekintetében nem volt gyanúját részvétele a bűncselekmény a vizsgálat alatt, valamint hozzátartozóik.