Előforduló hibák kijavítása könyvelési
Valószínűleg minden adófizető egyetértenek abban, hogy nincs is jobb, mint az eredetileg dolgok jobbra, összhangban az alkalmazandó jogot. De nem számít, milyen nehéz a könyvelők, nem mindig lehetséges, hogy mindent tökéletesen. Sajnos hiba számviteli és adózási számos okból, egy egyszerű számítási hiba, hogy a banális hiánya szükséges dokumentumokat. Néha csak meg kell változtatni az adóalap korábbi időszakokban. De amikor ezek a hibák merülnek fel, felmerül a kérdés, hogyan lehet kijavítani a számviteli és adózási számvitel.
Általános rendelkezések a hibák kijavítását a számviteli
Így hiba esetén, meg kell változtatni a számviteli nyilvántartások. Általános szabályként abban az esetben helytelen gondolkodás gazdasági műveletek az aktuális időszak végéig a tárgyévben javítások készített felvételeket a vonatkozó elszámolásának számviteli hónapban a beszámolási időszak, amelynek során a zavarokat.
A gyakorlatban, abban az esetben a hiba észlelése mindig készül egy számviteli bizonylat, amelyben a problémák és hibajavítások részletesen. Ez elsődleges dokumentum minden szükséges kellékek, amellyel változások történtek. Ha a mérleg és más pénzügyi kimutatásokat jóváhagyták és szállított, nem korrekciókat nekik nem hozzák, felülvizsgált mérlegek és nyilatkozatok eredménykimutatás (2. űrlap) nem történik.
Adó könyvelési. Eltérően a számviteli, amelyben nincs felülvizsgált egyenlegek az adó számlát a megadott nyilatkozatok vagy számításokat találkozott valószínűleg minden könyvelő.
Azáltal, Art. 313 NK Magyarország adózási számvitel - egy olyan rendszer általánosítása az információ, hogy meghatározza az adóalap adatok alapján a primer dokumentumok csoportosítva eljárásnak megfelelően előírt adótörvény.
Adó könyvelési végzik annak érdekében, hogy egy teljes és pontos információt a számviteli céljából adóztatását által végrehajtott tranzakciók az adózó a jelentési (adó) időszak, valamint a tájékoztatással, hogy a belső és a külső felhasználók, hogy ellenőrizzék a helyességét számítás, teljességét és időszerűségét számítási és fizetési adó költségvetést.
Az Art. 54 NK Magyarországon adózó szervezet kiszámítják az adóalap egyes adómegállapítási időszakok alapján a számviteli nyilvántartások adatai és (vagy) alapján más dokumentált adatok a tárgyak adóköteles vagy adózással kapcsolatos.
Ha hiba (torzítás) kiszámításánál az adóalap és az előző adó (jelentési) időszakban, a jelenlegi adó (jelentési) időszakra újratervezi az adóalap és az adó összegét kell az időszak, amelyet elkövetett hiba (torzítás).
Ha nem tudja meghatározni az időt elkövetése hiba (torzítás) újratervezi az adóalap és adó összege az adó (jelentési) időszak, amelyben az észlelt hiba (torzítás). Ezek a szabályok vonatkoznak adó szerek.
Miután érzékelte az adóalany a benyújtott őket az adóbevallás az a tény, fel nem ismert vagy hiányos információ jelentésére vezető hibákat, illetve hogy alulbecsülték a fizetendő adó, az adózó köteles megtenni a szükséges változtatásokat az adóbevallásban, és benyújtja az adóhatóság módosított adóbevallást annak érdekében, által előírt Art. 81. Az adótörvény.
Észlelése esetén a hibák az adóbevallásban, nem vezetnek alulbecsülték a fizetendő adó, az adózó a jogot, hogy módosítsa az adóbevallásban, és benyújtja az adóhatóság módosított adóbevallás ugyanabban a sorrendben (Art. 81 adótörvény).
A Pénzügyminisztérium álláspontja a hibák kijavítását a számítás az adóalap
A fenti rendelkezések a szabályozó dokumentumokat, kell, hogy korrekciókat figyelembe azonosító helytelen gondolkodás gazdasági műveleteket. Az egyik fontos kérdés az az időszak az ilyen változások - jelenlegi vagy korábbi. Ha céljából számviteli kérdése meghatározó korrekciók egyértelműen meghatározott időszak (ha a mérleg és más pénzügyi kimutatásokat jóváhagyták és szállított, nem korrekciót nem tette őket), akkor az adózás szempontjából lehetséges opciókat § szerint. 54. Az adótörvény.
Ha hiba az utolsó adómegállapítási időszak vezetett a ténylegesnél magasabb adóalap és az adó túlfizetés. Ez a helyzet elég gyakori, például a primer dokumentumok megerősítik a költségek kaptunk később, miután az adóbevallás. A költségek gazdaságilag indokolt, és megfelel a feltételeknek az Art. 252. adótörvény. Így a jelenlegi időszakban azonosították kapcsolatos költségek már adómegállapítási időszakokra. Mi időszak módosítására - jelenlegi vagy múltbéli?
1 bekezdés Art. 54 NK Magyarország feltéve, hogy ha hiba (torzítás) kiszámításánál az adóalap és az előző adó (jelentési) időszakban, a jelenlegi adó (jelentési) időszakra újratervezi az adóalap és az adó összegét kell az időszak, amelyet elkövetett hiba ( torzítás). Ez az általános szabály.
Szerint finanszírozók, újraszámítja az adó alapja és az adó összege az adó (jelentési) időszak, amelyben az érzékelt hiba (torzítás) két esetben:
- meghatározó időszak, amikor lehetetlen hibák elkövetésére (műtárgyak);
- ha hiba (torzítás) vezetett túlfizetés adó.
4. § Az Art. 272 NK Magyarország meghatározza, hogy a munkaerő-költségek ráfordításként elszámolni havonta mennyisége alapján elhatárolt § szerint. 255 NK Magyarországon a munkaerő-költségek.
Abban az esetben, ha az adóalany nem tükröződik rovására kifizetésére munkavállalók bérének tartozott neki az előző jelentés (adó) időszak, meg kell egy hibát.
Tekintettel arra, hogy ebben az esetben a felvett hiba vezetett túlfizetés adó társasági adó (jelentési) időszakban, ami nem tekinthető megfelelő áramlási sebesség, az adóalany jogosult alkalmazásával para. 1, Art. 54 adótörvény, újraszámítására az adó alapja ennek adó az adó (jelentési) időszak, amelyben a hiba történt.
Így elvégzett újraszámítását, az adózó tükrözi egy részét a jelentés (adó) a munkaerőköltség az időszak, amelyben a hibát észlel, az érzékelt összeg nem rögzítik kellő időben érkező formájában kiegészítéseket vámtételt.
Ennek megfelelően, ha egy hiba vezetett a ténylegesnél magasabb adóalap és korrigálni az időszakban, amelyben megállapították, nem módosított nyilatkozatokat alkalmazni nem szükséges.
Ha az alkalmazás a hitel vagy visszatérítés a túlfizetett adót csak akkor lehet benyújtani három éven belül attól az időponttól az összeg megfizetésére, a megvalósíthatósági változtatások, ha hibát észlel, több mint három éve megkérdőjelezhető adózási számvitel.
A Pénzügyminisztérium a fenti pontosítás, az alábbi következtetéseket:
- Azonosított rögzítetlen összeg a jelenlegi jogszabályok alapján kell dokumentálni, többek között, meg kell felelniük az Art. 252. adótörvény.
- Újratervezi az adóalap és az adó összegét hibaazono- az előző időszakban készült az adó (jelentési) időszak, amelyben a hibákat tárt fel a két esetben: ha lehetetlen meghatározni ezt az időszakot a hibázás (torzulások); ha hiba (torzítás) vezetett túlfizetés adó.
- Ha során a bizottság talált hibák szervezet azonosítani ezeket a hibákat, és nem vezettek túlfizetés adó az adómegállapítási időszakban, amelyben nem volt bűncselekmény, az ilyen hibák figyelembe veszik kapcsolatos adózási időszakban, amelyben nem volt bűncselekmény. Ha a hiba következtében a alábecsülték az adóalap és az adó összegét, meg kell benyújtania módosított adóbevallás az előző időszakban.
- Ha a hiba következtében a ténylegesnél magasabb az adóalap, korrekció adózó azt az összeget tükrözi azonosított egy időben mutatták be költségként a mindenkori csoport (típus) költségek (munkaerőköltségek, amortizáció, nem a működési költségek, stb) a jelentési (adó) időszak, amelyben a hiba történt.
- Ha találtam néhány hibát, ami alulbecsülték hogyan, és olyan hibákat az adóalap és az adó összegét kapcsolatos korábbi adó (jelentési) időszakra, az adóalap és adó összegét a keretében minden észlelt hiba (torzítás).
- Term újraszámítása az adóalap a jelenlegi adójogszabályok nem korlátozott. De az alkalmazás a beszámításra vagy visszatérítését a túlfizetett adót, beleértve a újraszámítása következtében az adóalap, amelynek eredményeként a túlfizetés adó lehet benyújtani három éven belül napjától ezen összeg megfizetését.