Differenciálása Magyarország régiói
Magyarországon az átmenet folyamata bonyolult és meghosszabbították, mivel a heterogenitás a gazdasági tér, nagy különbségek a régiók alkalmazkodni a piaci körülményekhez.
Emiatt különösen veszélyeztetett csoportok három regions1. Az első csoportba tartoznak a régiókban, amelyek nagy koncentrációban iparágak váltak veszteségessé való átmenet során a tervek szerint a piaci árak vagy hirtelen elvesztette a fogyasztói kereslet a termékei (ezek a városok, telített a védelmi ipar és a beruházási hullám nostroeniya, aki elvesztette a közbeszerzés, ipari területek cégek , termelő fogyasztási cikkek, amelyek már nem versenyképes képes a nyílt piacon). A második csoport részét képezi a perifériás régiókban. Helyzetük romlott, mivel a gyorsabb növekedés szállítási díjak képest az árak a termékek, ennek eredményeként számos közlekedési és gazdasági kapcsolatok belső regi kiegészítőket országok váltak hatástalan.
A harmadik csoportba tartoznak a régiók, a korábban kapott a szövetségi költségvetés jelentős forrásokat vizs-titsii és támogatások a termelés és megfosztották ezeket a forrásokat a pénzügyi létezés (például sok északi régiókban). A régiók száma ugyanakkor nem tartozhat két vagy három ilyen csoportot. Közös vonásuk - objektív lehetősége korlátozott önszabályozás és önfejlesztés a piaci környezet.
Az előnyök a mozgó az új gazdasági körülmények tudták használni a fő IP-utas rendelkező régiók kereskedelmi és közvetítő és a pénzügyi tevékenység (elsősorban Budapest és Budapest), valamint az export-orientált régiókban.
Számos regionális feszültségek az átmeneti gazdaságban megnyilvánulása közötti ellentmondás tehetetlensége elhelyezését az anyagi elemek a nemzeti vagyon (természeti erőforrások, a fő termelési és nem termelési eszközök) és a megnövekedett dinamikája a gazdasági feltételek a termelés, a munkaerő, zhizneobespe-cheniya.
Emiatt vannak egyensúlytalanságok kereslet és kínál zheniem regionális és inter-regionális piacok az áruk, szolgáltatások, faktor-tori termelés; között forgalomba a termelők és a fogyasztók számára. Az élesség a problémák regionális kiegyensúlyozatlanságot is nagyobb piaci reformok a különböző területeken. Például a piaci Zamora-szabályozás foglalkoztatási régiók hiánya akadályozta a harmonikus lakáspiacon (a munkaerő mobilitásának elősegítése) és a lassú fejlődés a kis és közepes méretű vállalkozások, elnyelő felszabadítja Rabo szaga hatása stagnáló vagy rekonstrukciója nagyvállalatok.
Mivel a szuperpozíció történelmi torzulások és tényezők átmenet legtöbb Terri-torii Magyarországon most - ez a probléma régiókban. Foundations kormányzati típusú problémás régiók fejletlenek, a depresszió, a környezetre veszélyes, prigranichnye2. Fejletlensége (hagyományosan hátra) olyan régiók, amelyek számos oka a krónikus srednevengerskogo szinten.
Fő jellemzői a csökkenés pro-sét és a beruházások, a csökkentés a hazai piacon, az infláció, bezrabo-Tietz, a reáljövedelmek csökkenése a lakosság, a növekedés az állami külső és belső adósság.
A formáció új gazdasági kapcsolatok Magyarországon párosul az átmenet a korábbi egységes (lényegében) az állam igazi föderalizmus.
Ez a szakasz átmegy a számos konfliktus a központ és régiók, beleértve a gazdasági szférában: az elosztási az állami tulajdon, adózási, pénzügyi transzferek, stb Az elválasztási eljárást a dolgok, a funkciókat, hivatali padlóra a szövetségi hatóságok, tárgyak Magyarország és a helyi önálló szisztematikus módon még nem volt képes legyőzni a jogi aszimmetria (egyenlőtlen jogokat az Orosz Föderáció tárgyak: a köztársaságok, területek és régiók, autonóm területek) és accom-tagadná által károsodjanak hierarchiájának törvényi, kitörése szeparatizmus, etnikai feszültségek.
A legnagyobb hatást az öt átmeneti protsessov3: • a kialakulását egy új geopolitikai és gazdasági tér-szigetek után a szovjet összeomlás; • bontási közigazgatási-tervgazdaság a piacgazdaságra-ke-típusú instabil kormányzati szabályozás; • nyitás a nemzetgazdaság számára a külföldi piacon; • elhúzódó gazdasági válság; • változások a kormányzati, beleértve a politikai és gazdasági kapcsolatok „center” és régiókban.
Az A Szovjetunió összeomlása gyökeresen megváltozott geopolitikai és földrajzi-gazdasági helyzete Magyarországon Eurázsiában. Az új államok (köztársaságok, az arcok a volt Szovjetunió), Magyarország elválasztott közvetlen közelében Közép- és Nyugat-Európa és a Közel-Keleten. Az ország elvesztette a legtöbb port a fekete és a Balti-tenger, és számos vasúti ot-CIÓ, közúti és gázvezeték hírközlés nemzetközi jelentőségű. A gazdasági kapcsolatok a magyarországi régiók a köztársaságok a volt Szovjetunió, az arcok (az áruk csökkent 3-4 alkalommal), és ott volt a req-Gence saját termelésű vagy csere miatt „távoli” országokban.
Régiók váltak közvetlenül adja a világ áru és a pénzügyi piacok, a külföldi befektetések, hogy modernizálja gazdaságát.
Ahhoz azonban, hogy a különböző régiók liberalizációja idegen-ség szám szignifikánsan különböző hatások. Előny elsősorban a régiók - áruk exportőrei, amelyek rezisztensek a külső SPRO-Som (olaj, gáz, színesfémek, gyémánt), valamint a nagy kereskedelmi és közvetítői központ (Budapest, kikötővárosban). Ugyanakkor, a nehéz helyzetben voltak a régiók koncentrálni termelés, nem ellenállni versenyképesség-CIÓ az importált termékeket vagy erősen függ drága importált nyersanyagok (például a „textil” területek az Európai Központ). Egyszerűen bírálta a korábbi regionális politika - nem élelmiszer-hatékonyság, mivel nincs egy rendszerben és most kell átértékelési ka megalapozott elosztási rendszerben termelőerők a természetvédelem terén, vagy átalakítja az elemeket és kapcsolatokat.
Nai nagyobb aggodalomra ad okot az a múlt öröksége, mint a háromdimenziós koncentrációja számos iparágban, a szakosodás regi kiegészítőket, távolsági szolgáltatók és fogyasztók közötti, sous-létezése egyetlen iparág városok (atomi városok, szén városokban, ahol a lakosság nagy része függ a működése az egyik előtt -priyatiya). 1.