Cool kutya - Téma megtekintése - egy verset egy ember hű barát
És ez nem egy vers és egy verset.
Ballad útmutató (S. Bochkovskaya)
1. Blind
Ezek körül a helységen kívül,
Ha, miután leégett a hamu,
Úgy kell menteni a fákat
Szenvedett megtört testét.
Spooks tört a harag,
A harag nem volt határértékeket,
Srácok törött kar, bordák,
Szemük kiég az üregéből.
Átitatott vér,
Tól osatanev düh
Fiúk egy elhagyott jól
Találkoztak a sírban boltozat.
Klónok nap véres naplemente,
Körözött egy csapat varjú
Fent a magyar, így gyalázatosan
Azt találták, menedéket a saját.
Négy szervek a jól
A harmadik napon eltávolítjuk.
Már nem látta a napot,
És az ég, és az ő szülőföldjén.
Szem katonák száraz.
Tovább Vad ország
Sok akkor lesz egy sír.
Mindig legyen átkozott háború!
De valami hirtelen megmozdult,
És a vérrög
Kézi élő elválasztjuk,
És az ujjak kissé remegett.
Tizenöt nap eszméletlen,
Egy mély kómában, fekete álom.
Minden élet, a hideg a világegyetem -
Fölötte, a csend a sír.
Orvosok nevelt kezét:
Hány napot sem élve, sem holtan.
Hogy azért, mert a darabból varrt,
És ez, nézd, élni!
Elhúzódott hetekig,
Fájdalmas csontok, ízületi fájdalom,
És ez olyan, mintha, sőt,
Én nem érzem életben.
Ő nem vette le a kötést,
De úgy érzi találgatás
Mi van Nedves kötszerek,
Csak egy véres kudarc.
Ez a napvilágot, és az éjszaka sötétjében
Most ugyanaz a számára.
Blind. Vak! - némi keserűséggel,
Mi a fájdalom a szót!
Mert mi van? Amiért megkapta a liszt?
Amiért elvesztette a szemét?
És nyomorék keze
Nem is fog egy kanalat?
Kinek ambíciói meredek,
Az elv az ördög
Fizetett fiatal fiúk
Egy ilyen szörnyű árat?
És az utolsó oldalon
Ő betegszabadság.
Most már mehet vissza
Otthon, a megszokott helyeken.
Nem rossz, hanem azért, mert az anya éves nő
Nem tiltva minden Önre vár.
Reméli, hogy visszatért,
Család, gyerekek zavedet.
Találni egy jó munkát,
Építsünk egy jól megépített, szilárd ház,
És ez aggaszt boldog
Ő fog folyni, mint rendesen.
És ez - egy vak ember! és az éjszakai
Minden élet áthúzott a pokolba.
Mi az a ház? Mi a boldogság?
Mi egy család lehet?
Bár hozzászokott a kapcsolatot a házban,
Eltörte az összes ételeket.
A ház vált idegen és idegen,
Ez lett a fekete és ellenséges világban.
Blind lezárta, elavulttá váltak,
És nem vettem kár.
Óra lehetett ágyban,
Komor, csendes kezdődött.
És az emberek elkezdtek kerülik -
mellett nem volt könnyű vele.
Egy anya és imádkozott éjjel-nappal,
De ez olyan messze volt az Isten!
És meleg, édes kis csomag
Ahhoz, hogy a kutya csúszott mellbimbó.
- Nos, adsz! - öt valami lányai
És csak egy fia!
Fedd a kutya nem volt érthető -
Megpróbálta, amennyire csak tudta,
Hány és milyen nemű -
Ó, ez nem az ő üzleti.
És több zajos Kupavna
Ilyen meleg szél,
Buzgón fű zöldbeforduló,
Lilacs kivirult dühösen.
Kölykök nőtt hihetetlenül,
A „Pedigree” ugrásszerűen.
Nőtt a hasuk és láb,
És konopushki füle.
Férfi volt a szeplős,
És, mint a napraforgó, arany.
Volt ügyetlen, ügyetlen,
Nehéz, mintha öntött.
És ez nem volt öntelt,
Bár egyike volt azoknak, akik hosszú ideig
díszesen úgynevezett
Nevengerskim szó "Labrador".
A nap repült észrevétlenül,
És a gyerekek, itt az ideje
Megtudja, mi a ténylegesen
kemény munka várt.
Meg kellett tesztelni,
Amennyiben az elme és a bátorságot, hogy menjen a ranglistán,
Egészség, önuralom, a figyelem,
És sok más dolog tovább.
A kutya legyen nyugodt,
Engedelmes és nem ugat hiába,
Ez lehet a megfelelő működés
Kemény munka kalauz.
A kölyök volt sikeres teszt
Arról, hogy a könyvtár protokoll
Befejeződött kutya gyermekkor,
A tinédzser lett a tanítványa.
A tudomány nem könnyű adni,
A kutya mobil és okos
De a nehézség abban rejlik,
Ez is aktív volt.
Akart ugrani, futni,
És meg kell lassan megy,
Nem macskák, kutyák nem, nincs fehérje
Nem vette észre az út mentén.
A veréb bokor vsporhnuvshy
Az orr - csak horror!
Nos, mint akkor közömbösen
Pass szemmel nem villog?
De az oktató hajthatatlan volt.
Türelem, kedvesség, finom ételek.
És most, jóhiszeműen
Ő engedelmes labrador.
Készségesen parancsok végrehajtására
Azt állítja, kesztyű, bot megállapítja,
És az összes veszélyes akadályok
Könnyen és pontosan obvedot.
Ő volt a munkából örült
És egy piros kereszt ovális
Viselt mindig annyira fontos, büszke,
Ahogy bajnoki érmet.
3. tárgyalás
És több Kupavna fagy
A hung csipke.
És vonatok tiszta hang
Itt jön az alig.
A havas úton
Fáradt, szomorú, dühös,
Alig mozog a lába,
Van egy holding anya vak.
Ő zavarba hozta a rend,
Kétséges, tapasztalt sok,
Ha az elnök a primer szervezet
Felajánlották, hogy a kutya.
Azt mondják, hogy más lesz, pajtás,
Menj a gyógyszertár, a boltban.
Nézd meg magad - a szent ereklyék
De ez volt a sport srác.
Ide annyira tanulatlanok,
Az ember megállt beszélgetni.
Blind gondolat, és úgy döntött,
És a nyilatkozatot írt.
Két év várakozás, beleegyezett,
De az idő nem vész kárba:
Olvasd Braille tanult
És a könyvek újra olvasni,
Ha a kutyák már említettük,
Hogyan kell etetni őket, és hogyan kell tanítani,
Akart is álmodott
Inkább a kihívás megszerezni.
És ő összegyűjtött kis dolgok,
Vonatjegy - és így tovább!
Budapest, pályaudvarok, a vonatok,
A zaj, nyüzsgés körül az embereket.
A Kupavna - csend. csak
Kissé nyikorgó hó.
A fák susogását óvatosan,
Mintha suttogott álmában.
Találkozunk ember egy tágas csarnokban.
A meleg fény a lámpa
Megmutatta a kutya
És azt mondják róla.
Dühös volt az első,
Dühös volt, és még dühös.
Mégis! Azt akarta, hogy juhász
Majd néhány Labrador.
Rövid haj, nagy fülű,
És mindennek a tetejébe,
Könnyen Keretes hasa
Mikor megsimogatta.
Nos, mint mindig korcs!
- Voltam a faluban nevetett,
Talán, jóképű
De hadd adjak egy másik.
Az volt, hogy a vonat, hogyan kell,
Végrehajtani a parancsot „Fetch”
Én egy kutya, nem játékszer,
Kért, elvtársak, hogy van.
A sok erőfeszítés tanár
Töltöttem megmagyarázni:
ördögi kutyák nem
Vak meghajtó végig az utcákon.
És a boltban, és a munka,
A piacon vagy a vasútállomásra,
Ez csak az egyik érinti -
Pofa nem lő.
Ahhoz, hogy valaki nem kikapta,
Az elkövető vesz,
Nem makacs hirtelen,
Angry bemutató jellegű.
És vak labrador
Goes to edzőtábor,
Ez megkerüli a gödrök és kerítések,
Holding rövid pórázon.
csapat-dog „jobb”, „balra”
Azonnal irányváltoztatás.
„Keressétek a padon” - nem jelent problémát,
„Munka” - azaz, zavarta.
Nem autópálya zaj és brumm állomás
És nem emberi összetörni -
Semmi kutya nem akadályozta
Végzik munkájukat.
A nap repült észrevétlenül,
A vak ember elfelejtette a dühét,
Két héttel a képzés
Lélek másik prikipev.
Izomfájdalom, sajgó lábak,
És ez igaz, akkor volt valami,
De egyre kevesebb a sötét gondolatok
Most zavarta.
Egy anya ragyogott a boldogságtól egyszerűen,
Végtére is, közvetlenül a szeme
Fia lett, mint a magasabb
Mintha a szélesebb lett a vállát.
Este megérkezett a faluba,
Útjukat befejező nehéz,
És elállt a lélegzete valaki postrelonok:
- Lásd, a kutya, az arany!
Elpirult utolsó ray naplemente
Elhinték zúzmara fagy
Az arcon, az egykori katona,
Mi nedves volt a könnyektől.
De a könnyek nem szemrehányás
Az egyetlen, aki ott állt a bajban
És mentem, bízva Labrador,
Ahhoz, hogy a sorsát.
Magányos madár fölött kering a területen,
Dogorevshee lemegy a nap az égből.
Ha a bőr kén és agyarai, hogy a kések,
Nem farkas megtisztelnek keresek az erdőben.
Fold kölyök szereti az ízét a tej,
Ahelyett, hogy a vér, futás szakadt erek.
Ha vzdyblena gyapjú, ha félelmetes vigyor,
Int-ka me először éltem.
Én vagyok a pályán az éjszaka, mint a sárban, én süllyedt,
Elfelejti, mi ég a föld felett.
Ott a saját vér bőségesen ittak,
Ahhoz, hogy valaki másnak viszont eljött csak utána.
Ültem a láncot, és van egy csapda,
De szokni az igát nem és nem.
És gallér nélküli, hogy én nem törött,
És a láncok saját késleltetett kilövellés.
Nincsenek nyomvonalak világ vég nélkül,
És a következő dolog, amit valaha ment a sötétségbe.
És ez nem történik meg, úgyhogy fattyú,
Nem előzni a pályán, és nem veszi a repülésre.
Félek szokatlan kék lapát
És a nyilak az a húr négy lépésből áll.
Félek, egy dolog - meghal, mielőtt a folytatásban,
Nem hallani, hogy hrustnet gerincét az ellenség.
Ez lenne valahol a házban fény égett,
Ez lenne valaki vár rám kint a távolban.
Azt fel az agyarait, és lefeküdt a lábához,
Azt finoman megérintette a gyermek arcát.
Én hűségesen, és tartott, és a strand -
Csakúgy, mint, hogy a szerelem - mosolygott rám.
. De ne várj, és továbbra is az utat egyedül,
És vadászati üvöltés emelte az arcát, hogy a hold.
Regisztrált: 07.21, 16:17
Hozzászólások: 1008
Elhelyezkedés: Omszk
A memória a háború kutyáit
Hogyan mondani a szavakat.
Lehet chya- múzsa fáradt
Beszéljen a háború
És a katonák, hogy zavarja az álmok ...
Csak úgy tűnik számomra,
Amíg meg van írva egy kicsit neheztelés
Mintegy sobakah- harcosok,
Megvéd bennünket a háború alatt!
A törölt memória beceneveket.
Nem emlékszem már a vonzó arc.
Azt csak később,
Nem tudjuk, hogy egyáltalán semmit.
Csak az ősz veterán
Még emlékszik a kutyaszán
A tábori kórház a drag
A csatatéren volt egyszerre!
Csomagok bányák és gránátok
kutya kezeli alatt a tankok.
az ország védelme
A katona a közelgő katasztrófát.
A csata után a harcosok
Eltemették a maradványait egy kutya.
Ott csak nincsenek ott most
Nem domb, nincs kereszt, sem csillagok!
Körülvett zászlóalja
Nem élelmiszer, nem kagyló, nincs kommunikáció.
zűrzavar körül
És szilánkokat és a golyók forgószél.
A jelentések Dogs
Útjukat, és közeledik az ünnep.
Minden ami a szabadság
És jelenleg, gyakran csak a halál.
És a kutya tiszteletére
Ne szórakozz gyáva árulás!
Gyáva kutyák
Nem címkézett maga sem!
harcoltak
Anélkül esküt, de mind a kötelezettséget
Együtt a hadsereg Vörös
Elpusztítani a náci Berlin.