Alapjai az alkotmányos rendszer legfontosabb jellemzői a társadalom és az állam minden

1. A koncepció az alkotmányos rend

2. Demokrácia lényeges alapelve az alkotmányos rend Magyarországon

3. Az alapelvek az alkotmányos rend

Mi az alkotmány? Minden ember a jelenlegi napszakokban és az éjszaka beszél az alkotmány. Az összes újság, az összes étterem, minden élő nonstop beszélni az alkotmányt. És mégis, ha komolyan feltette a kérdést: „Mi az alkotmány”, de attól félek, hogy mivel számos kimondani ezt a szót, csak néhány képes lesz ad kielégítő választ, „Ezek a szavak Lassalle elég megfelelőek a jelen idő, amikor a” alkotmány " hangsúlyos nem csak az utcákon a nagy berlini, hanem 30 kis Berlin, nemcsak nagyobb fővárosaiban, mint Berlin, Bécs, Budapest, Varsó, hanem a fővárosokban törpe méretű Danzig, Kovno, Riga, Revel, és így tovább. d. és t. e. és félek, hogy ezek nagyrészt szó Lass la, kimondott 1862, annak ellenére, hogy mindezek a városok egyik vagy másik tapasztalt a forradalom és alkotmányozó nemzetgyűlés és uchredilochki, amely önmagában is egy kispolgári, ha nem tagként, akkor legalább a szavazók.

1. A koncepció az alkotmányos rend

· Emiatt az alapjait az alkotmányos rend kell érteni alkotmányos normák foglalt legfontosabb PR eredő:







o A gazdasági és politikai állam alapjait;

o elvei közötti kapcsolatok az állam és az egyén;

o a szerkezet az állam, államforma, az alapjait az állami rendszer és a politikai rendszer;

o elvei közötti kapcsolatok az állam az állami és más nem kormányzati szervezetekkel.

Egy ilyen teljes és koncentráljuk rögzítéséről a legfontosabb elveket, amelyek alapján a szervezet az állami és a közéletben, ahogy ez az alkotmány, nem minden a külföldi alkotmányok. Szabályok értelmében Ch. 1. hangsúlyozza az a tény, hogy nem lehet változtatni másképpen, mint egy olyan új alkotmány (Art. 135. §).

Létrehozásával a gazdasági alapjait a kormány az alkotmány szabályozza a tulajdonosi forma határozza meg a status minden ilyen formát, hangsúlyozva, hogy az egyenlőség és a védelemhez való jogot az állam. Megszilárdítása politikai alapja az Alkotmány szabályozza a társadalmi viszonyok eredő gyakorlásának demokrácia szerepe és helye a kormány a társadalomban, jogállásától speciálisan a különböző politikai szervezetek, vagyis Ez határozza meg a mechanizmus a politikai hatalom (politikai rendszer).

2. Demokrácia lényeges alapelve az alkotmányos rend Magyarországon

Kapcsolatok által szabályozott normák fejezet. 1. Az Alkotmány integritásának biztosítása alapuló társadalom általános elvek a gazdasági és politikai rendszer. Ezért nevezik őket az alapvető, alapvető fontosságú. Hungary - Magyarország (kihirdette az 1. cikkben az Alkotmány az Orosz Föderáció.) Van egy demokratikus szövetségi törvény állam a köztársasági államforma. Nevek Magyarország és Magyarország egyenértékű.

Demokrácia a szó szerinti fordítás a görög, mint tudjuk, a demokrácia azt jelenti. Demokratikus jellegét a magyar állam abban nyilvánul meg, hogy az cikkelye szerint. 3. a magyar alkotmány „a hordozója a szuverenitás és az egyetlen áramforrása Magyarországon a multinacionális embereket.” Az Alkotmány meghatározza azokat az alapvető formák megvalósítása a szuverén nép saját szuverenitását. Órákban. 2 evőkanál. 3. a magyar alkotmány hangsúlyozta, hogy az emberek gyakorolják a hatalmat formájában képviseleti demokrácia révén a hatóságok és az önkormányzatok.

· Forms közvetlen végrehajtását népszerű vannak:

o népszavazásról és szabad választásokat;

o közvélemény-kutatások;

o megtárgyalásához jogszabályok;

o kialakulását az önkormányzatok.

A reprezentatív formában demokrácia van kifejezve azt a tényt, hogy az érdekek és a nép akaratát képviseli és kifejezni jogos választott képviselői a törvényhozó szervek (Állami Duma a Szövetségi Közgyűlés parlamentjeinek Magyarország beteg), a képviseleti szervek, a helyi önkormányzat. Törvényes gyakorisága és a kötelező választások egyik legfontosabb garanciája a demokrácia.

Így a demokrácia végezzük (végrehajtási mechanizmusának demokrácia) keresztül az állam, a politikai pártok és más állami szervezetek, a helyi hatóságok, intézmények közvetlen demokrácia. A hatalomátvétel vagy megnyilvánulása teljesítmény tekintik súlyos bűncselekmény és büntetendő (Art. 4. cikk 3. §).

Az alapokat az alkotmányos rendszer rögzíthető alkotmány elvei jellemzik a civil társadalom alapjait, a kormányzati kapcsolatok a tulajdoni formákat, a szerkezetét az állam (a szuverenitását, a kormányzati forma, államforma, kormányzati szervek, formák megvalósítása és más bázisok működő politikai szervezet).

· A tartalom ezen elvek oszthatók:

o elvek - az alapja a szervezet az államhatalom;

o elveinek egy civil szervezet és működése;

o irányadó elvek közötti viszony az állam és az egyén;

o irányadó elvek Magyarország helye a nemzetközi közösség.

1. Az első csoport (alapja a szervezet az államhatalom). mellett a már fentebb tárgyalt demokráciát, akkor kapcsolja be a következő alapelveket: a demokratikus politikai rendszer, a köztársasági államforma, a szuverenitás, a Magyar kiáltvány a magyar jogállam, a szövetségi állam szerkezete, a hatalmi ágak szétválasztása:

a) a demokratikus politikai rendszer magában, először is, a valóság minden formája a demokrácia (mint már említettük), a szervezet az ilyen nagyságrendű aktivitást az állami szervek, amelyek megerősítik, és garantálja a hatalom a nép, mint a forrás mindenféle állami és az állami hatóság. Fontos eleme a demokrácia kiterjedt rendszere jogainak és szabadságainak ember és polgár, a végrehajtás garancia, hogy egy kétoldalú értéket mind a lakosság, mind az állam, amely megkapja a támogatást a nép, mint az egyik legfontosabb feltétele az élet és fejlődés; b) Az Alkotmány deklarálja a Magyar Köztársaság (Art. 1). Minden kísérlet megvalósíthatóságának alátámasztására bevezetése a monarchia Magyarországon sérti a legfontosabb alkotmányos elvét;

c) az Alkotmány Magyarország kihirdette a törvényt.

· A jogállamiság jellegzetessége:







o a jogállamiság minden területén a közélet;

o A valóság az emberi jogok és szabadságok, és biztosítja annak zavartalan fejlődését;

o a kölcsönös felelősség az állam és az egyén, kötve törvény szerint nem csak az állampolgárok, hanem maga az állam;

o szigorú követelményeknek való megfelelés a törvény, a szabály az állam a jogszerűség elvét;

o végrehajtásának hatékony ellenőrzése az állam felett a jogszabályok végrehajtását.

g) Az alkotmány a szakterületen. 1. kijelenti szövetségi állam szerkezetét. A Szövetség működik, mint egy kormányzati forma, és olyan módon, hogy szabályozza a nemzeti kapcsolatok multietnikus állam; lehetővé teszi a nemzetek saját állami, azaz a Ez biztosítja a legfontosabb nemzetközi jogi elv önrendelkezési a nemzetek és népek. Ezért az alanyok a Szövetség jogszabály, többek között, a köztársaság a magyar autonóm régió és autonóm területeken. Az új megközelítés a szövetségi felépítése Magyarországon a demokrácia kifejeződik az a tény, hogy a jogszabály megállapítja a hatalom decentralizálása, lemond monopólium központi hatalom, lehetővé teszi az egyes régiók önállóan megoldani sok problémát az életükben. Ezért egységei Magyarországon nem csak a nemzeti oktatás, hanem az összes jelentős adminisztratív és területi egységek az ország: terület, a régió két város a szövetségi jelentőségű. Így a szövetségi kormány Magyarország eszköz kombinációja alapján a nemzeti és területi jellemzőket. Ugyanakkor Alkotmány rögzíti az egyenlő összes alany a Szövetség (5. cikk). e) Magyarország egy szuverén állam. Az alkotmány kikiáltotta a szuverenitás csak Magyarországon. Állami szuverenitás egy állam tulajdona, amely lehetővé teszi, hogy önállóan és függetlenül más államok számára, hogy gyakorolja szuverenitását saját területén belül. Ez nyilvánul meg a lehetőséget, független törvényhozó a kormány megoldani a problémákat, függetlenül a más típusú ügynökségek egységét a jogalkotó. Az Alkotmány kimondja, hogy a szuverenitás Magyarország egész területére kiterjed az ország egész területére, ami különösen fontos az egység az állam, a szövetségi formában (Art. 4.). Ugyancsak fontos, hogy az a szövetség biztosítja a integritását és sérthetetlenségét területén, kijelentve, és garantálja az álláspontot, hogy a magyar határ alanyok csak akkor lehet megváltoztatni a kölcsönös megállapodás;

g) az önkormányzat a végrehajtási mechanizmusát a népszuverenitás fontos. Az Art. 12. Az Alkotmány „Magyarországon elismeri és biztosítja a helyi önkormányzat a helyi önkormányzat a saját hatáskörét a helyi önkormányzatok nem szerepel a rendszer az állami hatóságoknak ..”;

Az Art. 35. Az Alkotmány kimondja, hogy Magyarországon a magántulajdon törvény védi mindenkinek joga van a saját tulajdon és birtoklására, használatára és semmisítse meg önállóan vagy másokkal együtt. Mindez arról tanúskodik, hogy az a tény, hogy Magyarország arra törekszik, hogy a piacgazdaság létrehozása;

b) nem kell telepíteni, mint egy állam vagy kötelező bármelyike ​​ideológia Alkotmány ideológiai sokszínűség (13. cikk), elismerve mindenféle ideológiai doktrínák, ha nem hirdetem az erőszak és a gyűlölet .;

c) Magyarországon elismert politikai pluralizmus, a többpártrendszer; egyesületek hirdetett törvény előtt egyenlő; tilos ezen asszociációk, amelyek hajlamosak arra, hogy erőszakkal megváltoztatni az alkotmányos rendszer, aláásva a sértetlenségének és biztonságának, valamint más antiszociális intézkedések (h. 3, 4, 5, Art. 13). Tilos akarata ellenére a polgárok, hogy bevonják őket az állami szervezetek és megtartásában erővel ezekben a szervezetekben. Ez lehetővé teszi, hogy a polgárok a különböző politikai orientáció, hatással a politikai folyamat, kormányzati döntéshozatal, fokozatosan növeli a részvételét a közéletben;

d) nyilvánításáról Magyarország világi állam. Az alkotmány tiltja a telepítés minden vallás vagy az állam kötelező, garantálja az egyenlő vallási felekezetek, beleértve a távolságot vallási szervezetek az állami (14. cikk);

3. elv közötti viszonyt az állam és az a személy. cikkében megfogalmazott 2, 3, 6, 7, 13, Ch. 1. Az Alkotmány

Meghatározása céljából az állam kapcsolatát a személy és a polgárok, az Alkotmány Art. 2. pozícióban, hogy a személy, jogait és szabadságait a legfőbb érték. és az állam feladata -, hogy ismerjék, tiszteletben tartja és védi a jogokat és szabadságokat az ember és állampolgár. Így erősítése a meggyőződés, hogy eljön az idő, amikor az emberek nem az állam, és az állam is létezhet egy ember, hogy ő jogokat és szabadságokat.

· A Art. 6. Az Alkotmány biztosította fontos rendelkezések:

o Unity magyar állampolgárságot;

o egyenlőségét függetlenül valamennyi polgárának az alapon, az állampolgárság megszerzésére;

o az egyenlő jogok és kötelességek, a polgárok

o tilalma megfosztás polgárság

o megerősítése a polgároknak, hogy változtassanak állampolgárság alapján nemzetközi szerződések, hogy a kettős állampolgárságot.

Ez a rendelkezés egészíti ki a cikkben megállapított 61, 62 a magyar alkotmány szabályozás, amely szerint a magyar állampolgár lehet Magyarországról deportált vagy kiadni egy másik állam.

Demokratikus politikai rendszer, amellett, hogy a demokrácia, tartalmaz egy kiterjedt rendszere jogok és szabadságok, melyek egy személy és állampolgár, biztosítja azok végrehajtását. Az általánosan elfogadott elvek és a nemzetközi jogi normákkal, az alkotmány nem csak növelte a jogok és szabadságok, de egyúttal egy bizonyos irányváltása prioritások e jogok, amivel az első helyen azok, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak az emberi személyiség. Fontos alkotmányos rendelkezés célja, hogy biztosítsa az elidegeníthetetlen jogainak és szabadságainak a személy és tartozó mindenki született. Hirdetve az egyenlőség minden a törvény előtti egyenlőség biztosítására a jogok és szabadságjogok az ember és polgár, nemtől, faji, nemzetiségi, származási és egyéb körülmények (Art. 19), az alkotmány garantálja, és ellenőrzése alatt a végrehajtás. Fontos és biztosítva van az Alkotmányban és amely szintén egy univerzális jellegét elv, amely kimondja, hogy „a jogok gyakorlása és szabadságainak ember és polgár nem sérti a jogait és szabadságait mások” (17. v.).

4. Az alapelvek helyzetét meghatározó Magyarország a világban közösség. Ez magában foglalja a szabályok cikkben megállapított 4., 13., 15. Magyarország alapozza külpolitika, kapcsolatait a nemzetközi közösség, az elven alapul, a be nem avatkozás belügyeibe más államok békés egymás mellett élés más államokkal és ezzel egyidejűleg a integritását és sérthetetlenségét területén, valamint független döntési saját belső problémáit. Magyarországon a betiltott párt, támogatja a épségének megsértése Magyarország uszító faji és etnikai gyűlölet mind az országon belül, és kapcsolatban népei más országokban.

· A fontos az alkotmányos jogai Magyarországon a nemzetközi:

o szerződések a szomszédos országokkal a település határain;

o megállapodás kölcsönös elismerésének kettős állampolgárság (például Izrael állam);

o kétoldalú megállapodások elismeréséről szóló polgárainak mindkét ország saját területükön egyetemes jogokat és szabadságokat.

Magyarország úgy véli, szerves része a jogrendszere, az általánosan elfogadott elvek és normák a nemzetközi jog és a nemzetközi megállapodások által kötött ki más országokban. Az Art. 15. a magyar alkotmány által rögzített elvet, hogy a szabályok a nemzetközi szerződés által aláírt és ratifikált Magyarországon elismert elsőbbséget a hazai jogszabályok, ha szabályai eltérnek. Emlékeztetni kell arra, hogy előírásai szerint az Art. 16. Az Alkotmány rendelkezéseinek alapját képezi az alkotmányos rendszer Magyarországon lehet módosítani csak a megállapított eljárást maga az Alkotmány. Nincs más az Alkotmánynak ellentmondanak alapelveit alkotmányos rendszer tartozik. Ha a javaslat, hogy felülvizsgálja a szabályokat alkotó alapjait alkotmányos rendszer, támogatni fogja háromötöde taglétszámát a Föderációs Tanács és az állami Duma helyettes, összhangban a szövetségi alkotmányos törvény össze kell hívni az Alkotmánybíróság Közgyűlés. Az Alkotmánybíróság Közgyűlés vagy megerősíti a változatlanságot, az Alkotmány vagy készítsen új alkotmányt, amely fogadta az Alkotmánybíróság Közgyűlés kétharmados szavazással valamennyi tagja, illetve benyújtott népszavazás. Elvégzése során alkotmány elfogadottnak tekintendő, ha az általa megszavazott több mint a fele a választók, akik részt vettek a szavazásban, feltéve, hogy részt vett több mint a fele a választók.

Hasonló dokumentumok

Figyelembe az alkotmányos rend Magyarországon. Tartalmának meghatározása az állami garanciák rendszerét. A tanulmány a fogalma, típusai határozatait az Alkotmánybíróság. A fentiek alapján a védelem mechanizmusában problémák az alkotmányos rend az országban.

A koncepció az alkotmányos rendet. Az alkotmányos jellemzői a magyar állam. A történelem és alapja az alkotmányos jogok Japánban. Összehasonlító jellemzői az alkotmányos kormányzati rendszer Magyarországon és Japánban.

A koncepció és a törvények az alkotmányos rendet. A rendszer a jogbiztonság, az Orosz Föderáció, az irányt a jogi szabályozásra irányuló erőfeszítések kapcsolatokat ezen a téren. Védelem az alkotmányos rendszer Magyarországon. Alapvető közbiztonság helyek ma.

A lényege a „alkotmányos jog” fogalmát. Alapjai az alkotmányos rendszer, mint intézmény alkotmányjogi. Tantárgyak Magyarország, azok típusát és alkotmányos és jogi helyzetét. Jellemzői az alkotmányos és jogi keretet a bírói kar közé tartozik.




Kapcsolódó cikkek