A városi és a vidéki lakosság
Magyarországon két fő típusa a települések - a városi és vidéki településeken.
Szerint a populáció mérete a város vannak osztva kisebb (legfeljebb 20 ezer. Pers.), Közepes (20 ezer. Akár 100 ezer. Pers.), Nagy (100 ezer. Akár 250 ezer. Pers.), Nagy (250 ezer. Fel 500 ezer. fő.), a legnagyobb (500 ezer. akár 1 millió ember.) és város-„milliomos”. Ez utóbbi már Magyarországon 12 város.
Vidéki közösségek számára az összes többi, nem felelnek meg a várost. Gyakran vidéki falu több funkcióval rendelkezik. Ahogy növekszik, egyre nagyobb a funkciók száma is előfordulhat fokozatos átalakítás a város.
A társadalom fejlődése a városok folyamatosan vozrastaet- megy urbanizáció megnyilvánuló növekedése a városok száma, és a penetráció a városi életmód a vidéken. Magyarország számára a tempót és a skála az urbanizáció során a XX században hatalmas volt. Ha 1913-ban élt városi területeken csak 17% -át a lakosság, 1959-ben már 52%, és most a polgárok 74% Vengriyan. Elhelyezés a városi lakosság az ország egyenetlen. A városi lakosság általában nőtt a területeken, ahol nagy értékű iparágak és a mezőgazdaság a természetes jellemzők nehéz. A legnagyobb arányban a városi lakosság az északi Magadan és Murmanszk régiók (92%), a legalacsonyabb - az észak-kaukázusi köztársaságokban.
A leginkább urbanizált Northwest ekv. terület, ahol a százalékos aránya a városi lakosság rovására Budapest emelkedett 86,7%. A második helyen Central ekv. Kerület - 83,2%, amennyiben jelentős hatással van a Moszkva és Tula van agglomerációban. A harmadik helyen osztozik az északi és a távol-keleti gazdasági régió (75,9%), főleg az ipari fejlődés. Ezzel szemben a legtöbb mezőgazdasági régió - az Észak-Kaukázus - rendelkezik a legnagyobb arányban a vidéki lakosok 45,1%.