A keresetlevél elfogadása és a követelés megtagadása - stadopedia
A keresetindítási jog végrehajtására irányuló eljárási cselekmények megegyeznek a bíróság azon kötelességével, hogy megvizsgálják az eljárás ügyének elbírálására és az igazságszolgáltatás igazgatására vonatkozó kötelezettségét. A bíróságnak a keresetlevél kézhezvételétől számított öt napon belül köteles az elfogadásának kérdését a bíróság elé terjeszteni. A bíróság előterjesztésére irányuló kérelem elfogadásakor a bíró határozatot hoz, amely alapján az elsőfokú bíróságnál polgári peres eljárás indul.
A kérelmezőt elutasíthatják. A bírósági keresetek jogszerűségének és érvényességének eljárási és jogi garanciája a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elfogadásának megtagadására vonatkozó indokok kimerítő felsorolása, amely nem terjed ki kiterjesztett értelmezésre (a CCP 134. cikke):
1. A kérelem nem tartozik a polgári eljárások felülvizsgálatához és felbontásához, mivel a kérelmet más jogi eljárás keretében felülvizsgálják és megoldják; a kérelmet egy másik személy jogainak, szabadságainak vagy törvényes érdekeinek védelme mellett nyújtja olyan állami szerv, önkormányzati szerv, szervezet vagy állampolgár, akinek e kódex vagy más szövetségi törvények ezt a jogát nem biztosítják; a saját nevében benyújtott nyilatkozatban vitatják azokat a cselekményeket, amelyek nem érintik a felperes jogait, szabadságait vagy jogi érdekeit;
2.imeetsya hatályba lépett a bírósági határozat vita az azonos felek közötti ugyanebben a tárgyban és ugyanazon indokok alapján, vagy a bírósági határozat a felmondás az eljárás kapcsán elfogadta az elutasítás a követelés a felperes vagy a jóváhagyást az egyezség a felek;
3.imeetsya kötelezővé válnak a felek által elfogadott vita az azonos felek közötti, azonos tárgyat érintő és ugyanazon okból, mint a döntést a választott bíróság, kivéve azokat az eseteket, amikor a bíróság nem volt hajlandó kiadni a végzés végrehajtását, hogy érvényesítse a választottbírósági ítélet.
A követelés elfogadásának megtagadása esetén a bíró indokolással ellátott határozatot hoz, amelyet a kérelem és a hozzá csatolt okmányok kézhezvételétől számított öt napon belül meg kell küldeni a kérelmezőnek. A követelést elutasító személynek jogában áll fellebbezni a bíró azon döntése ellen, hogy nem fogadja el a kérelmet.
A kérelem elfogadásának kérdése polgári ügyben kizárólag a bíró dönt. A keresetlevél elfogadásához a követelés benyújtásának jogának feltételei, valamint az eljárás végrehajtásának betartása és a polgári peres eljárás alapjául szolgálnak. Ha mindezen feltételek teljesülnek, akkor a kérelmet el kell fogadni. A keresetlevél elfogadását a polgári peres eljárás megindításáról szóló határozat állapítja meg.
Azokban az esetekben, ahol nincsenek előfeltételei a bírósághoz, a felperes nem az eljárás keresetindítás vagy nem megindokolt fellebbezését a bíróság, a következő, a hatásait, amelyek magukban foglalják a képtelenség, hogy indítson eljárást a ruha által indított: a visszatérés a keresetlevelet, az elutasítás, hogy elfogadja a keresetlevelet.
56. Az egyes polgári ügyek előkészítése a közelgő tárgyaláshoz (a KKP 14. fejezete) az első fokon eljáró bíróság független, kötelező szakaszai. Az egész vizsgálat eredménye a készítmény minőségétől függ.
Az előkészítési szakasz célja az ügy időben történő és megfelelő figyelembevétele és megoldása (1. rész, a központi szerződő fél 147. cikke). Nem igaz, hogy ez a szakasz tisztán segédeszköz, a tárgyalás színpadával kapcsolatban. GIC kötött eljárás lezárását előkészítő ítélet nélkül (formájában az eljárás megszűnésének vagy megszüntetésének a követelés ellenérték nélkül), és a döntést, hogy utasítsa el a követelés létrehozása céljából az a tény, átkelés az elévülést, vagy időszak, hogy bírósághoz anélkül, hogy feltárnánk más tényeket. Előkészítési feladat esetében tárgyalás - szabványos rögzítő elem eléréséhez szükséges eljárási célkitűzéseket ezen szakaszában az eljárás az eljáró bíróság, vagy más módon - a fő irányok az eljárási tevékenységek a bíróságok és más érdekeltek (különösen az oldalán) előkészítése. A tárgyalás előkészítésének feladata a KKP 148. cikkének megfelelően:
A) az ügy rendezéséhez szükséges ténybeli körülmények tisztázása, b) az ügy megoldása során követendő jog meghatározása, valamint a felek közötti jogviszony létrehozása; c) az ügyben résztvevő személyek és az eljárásban résztvevők összetételének kiadása; d) szükséges bizonyíték benyújtása a felek, az ügyben részt vevő egyéb személyek által; e) a felek megbékélése.
Mindegyik feladat megoldása esetén a bíró biztosítja a bizonyíték tárgyának helyes megállapítását az egyes felek által benyújtandó bizonyítékok későbbi meghatározása céljából.
(1) A kérelem elfogadását követően a bíró határozza meg a tárgyalás ügyének előkészítését, és jelzi a felek, az ügyben részt vevő más személyek által megtett lépéseket és az ügyek időzítését a megfelelő és időben történő megfontolás és az ügy megoldásának biztosítása érdekében.
2. A tárgyalás előkészítése minden polgári ügyben kötelező, és a bíró, a jelen ügyben részt vevő más személyek, képviselőik részvételével bíró vezet.
1. A tárgyalás előkészítése során a felperes vagy képviselője:
1) a követelés tényleges okát alátámasztó bizonyítékok másolatát továbbítja az alperesnek; 2) a bíró előtt jelezze a bizonyítékok visszaszerzésére irányuló kérelmet, amelyet bírósági segítség nélkül nem szerezhet meg önállóan.
2. A válaszadó vagy képviselője:
1) tisztázza a felperes követelését és az állítások tényleges indokait;
2) a követeléssel írásban kifogást nyújt be a felperesnek vagy annak képviselőjének és bírósági kifogásainak;
3) a felperessel vagy annak képviselőjével és a bíróval a kifogással kapcsolatos kifogást alátámasztó bizonyítékokat átad;
4) a bíró előtt olyan bizonyítékok visszaszerzésére vonatkozó kérelmet nyújtson be, amelyet függetlenül nem szerezhet meg bírósági segítség nélkül
1) magyarázza meg a feleknek eljárási jogaikat és kötelezettségeiket;
2) a kérelmezőt vagy képviselőjét a kérelmezett állítások megalapozottságáról kérdezi, és szükség esetén további bizonyítékokat nyújt be egy adott határidőn belül;
3) megkérdezi az alpereset az ügy körülményeiről, megtudja, milyen kifogások merülnek fel a követeléssel kapcsolatban, és milyen bizonyítékokkal támasztják alá ezeket a kifogásokat;
4) megoldja a jogvita tárgyát képező társelnökök, alvállalkozók és harmadik felek esetleges bejegyzésének kérdését, és megoldja a jogtalan vádlott helyettesítésére, a követelések ötvözésére és elválasztására vonatkozó kérdéseket;
5) intézkedéseket hoz a békés megegyezés megkötésére a felek között, beleértve a magatartás eredményét is. amelyet a felek a tárgyalás bármely szakaszában lefolytathatják, és tisztázza a felek azon jogát, hogy a jogvita megoldását a választottbíróság elé terjeszti, valamint az ilyen cselekmények következményeit;
6. értesíti a meghallgatás idejét és helyét az állampolgárok vagy szervezetek eredményéről érdekelt szervezetek esetében;
7) megoldja a hívó tanúk kérdését;
8) kinevezzen szakvéleményt és szakértőt az ügyvezetéshez, valamint megoldja a szakember, tolmács bevonásának kérdését a folyamatban;
9) a felek kérelme alapján az ügyben részt vevő más személyek, képviselőik a szervezetek vagy állampolgárok kérésére bizonyítják, hogy a felek vagy képviselőik nem szerezhetnek önállóan;
10) sürgős sürgősség esetén írásbeli és anyagi bizonyítékok helyszíni ellenőrzését végzi az ügyben résztvevő személyek értesítésével;
11) küldési leveleket küld;
12) intézkedéseket hoz a követelés biztosítására;
13) a jelen Kódex 152. cikkében meghatározott esetekben eldönti az előzetes bírósági ülés, idejének és helyének megtartását;
14) egyéb szükséges eljárási intézkedéseket hajt végre.
(2) A bíró az alperesnek megküldi vagy átadja a kérelem és a hozzá csatolt okmányok másolatát, alátámasztva a felperes követelését, és felkéri őket arra, hogy kifogásaik alátámasztására bizonyítékokat nyújtsanak be az általa megállapított határidőn belül. A bíró egyértelművé teszi, hogy az alperesnek a bíró által megállapított határidőn belül történő bizonyításának és kifogásának elmulasztása nem zárja ki az ügynek az ügyben rendelkezésre álló bizonyítékok vizsgálatát.
(3) Abban az esetben, ha valamely fél a tárgyalás ügyében időben előkészíti a szisztematikus ellentétet, a bíró a másik fél javára visszafizeti a tényleges időveszteségért járó kártérítést a jelen szabályzat 99. cikkében meghatározott szabályok szerint.
Az előkészítés szakaszában is. a bíró úgy dönt, hogy többféle igény kombinálható a célszerűség elvén (151. cikk)
(2) Az előzetes meghallgatást kizárólag a bíró folytatja. A felek értesítést kapnak az előzetes meghallgatás időpontjáról és helyéről. Az előzetes bírósági ülésen részt vevő felek joga van arra, hogy bizonyítékot terjesszenek elő, hogy állítsanak fel indítványokat.
3. Bonyolult esetekben, a felek nézeteinek figyelembevételével, a bíró időbeli korlátozást állapíthat meg az előzetes meghallgatásra, amely meghaladja az e Kódexben meghatározott határidőket az esetek megvitatására és rendezésére.
(4) Az előzetes bírósági eljárás felfüggesztése vagy megszüntetése esetén a kérelem megfontolás nélkül megmarad.
5. Az eljárás felfüggesztéséről, felfüggesztéséről, a kérelem visszautasításáról, a bíróság döntését hozza. Privát panasz érkezhet bírósági határozathoz.
6. Az előzetes bírósági ülésen megfontolandó a felperes azon kifogása, hogy a felperesnek a jogvédelemre vonatkozó elévülési idő és a szövetségi törvény által a bírósághoz benyújtott határidőre történő indokolás nélküli indokolására vonatkozó indokolás nélkül érkezett.
St.153 GIC bíró, bevallja az esetben elő, hogy egy meghatározást kinevezése az eljárást a bírósági tárgyaláson, értesíti a feleket és a többi részt vevő személyek esetében, az idő és a tárgyalás helyéről okoz a többi résztvevő.
57. A tárgyalás a polgári folyamat egyik fontos szakasza. A bíróság elrendeli az előírt határidőt, hogy a bíróság visszaállítsa a jogokat és védje a törvény által védett érdekeket.
Eljárási jogszabályok predusmotrensrok venni és felbontása polgári ügyek érdemi: a bíróságok általános hatáskörű periódus 2 hónap, a bírák határidőt, amelyen belül az ügyet meg kell vizsgálni, meghatározva 1 hónap.
A polgári peres eljárások a bírósági ülésen zajlanak, és az ügyben részt vevő személyek kötelező tájékoztatása az ülés időpontjáról és helyéről.
A tárgyalást kizárólag a bíró végzi. Az eljárási jogszabályokban meghatározott esetekben a bírósági ülést kollegiális összetételben tartják. A bíró bírósági ülése mindig egy-egy-egy. Ha egy ügy kollegiális, három hivatásos bíró szerepel a bíróság összetételében, amelyek közül az egyik az elnöki bíró.
Az ügynek a polgári eljárásban való érdemi vizsgálatát a bírósági bizonyításfelvétel azonnali elveinek egyértelmű tiszteletben tartásával végzik. A bírósági ülést szóban tartják. A tárgyalás teljes menetét a bírósági ülés rekordja rögzíti.
A tárgyalást a bírók változatlan összetételével végzik. Ezzel a rendelkezéssel megvalósul a bírák irreverzibilitásának alkotmányos elve (az Orosz Föderáció Alkotmányának 121. cikke). A peres eljáráshoz közvetlenül kapcsolódó egyik fontos elv a folytonosság elve. Az Art. Az Orosz Föderáció Polgári Védelmi Törvénykönyvének 157. Cikke kimondja, hogy a bírósági ülés minden esetben folyamatos, kivéve a pihenésre kijelölt időt.
A tárgyalás lehet osztani több részből áll: az előkészítő tanulmánya részeként az ügy körülményei alapján feltételezhető, hogy az ügyész, a képviselő az állami szerv, illetve a képviselő-testület a helyi önkormányzat, a bírósági vita, a felbontás és a bejelentés az ítélet.
A bíróságon van egy bizonyos határozat a tárgyalás, által létrehozott Art. 158 CCP RF.
Az Orosz Föderáció Polgári Védelmi Törvénykönyvének 167. cikke számos következménnyel rendelkezik, amennyiben az ügyben részt vevő személyek nem vesznek részt bírósági ülésen.
Miután elvégezte az előkészítő intézkedéseket, megkezdődik az érdemi ügy. Ezután az elnöklő bíró meggyőződik arról, hogy a felperes támogatja követeléseit, függetlenül attól, hogy az alperes tudomásul veszi-e a felperes követelését, és hogy a felek hajlandók-e az ügyet egy megállapodás megkötésére.
A bírósági ülés következő részét az ügy körülményeinek tanulmányozása jellemzi.
Miután megvizsgálta az összes bizonyítékot, az elnöki bíró adta az ügyet az ügyésznek az ügyre vonatkozó következtetéseire, majd a bíróság eljut a bírósági vitához.
A polgári ügy bírósági tárgyalása a bíróság bíróság elé állításával zárul. Az Art. Az Orosz Föderáció polgári eljárásjogi törvényének 193. cikke a határozat elfogadása és aláírása után a bíróság a bírósághoz fordul, ahol az elbíráló bíró vagy a bírák egyike bejelenti a bírósági határozatot.