Olvassa el az online macska Wild dankermana szerző Jerome Jerome Klapka - rulit - 1. oldal
Jerome K. Jerome Cat Dick Dankermana
Translation Alexander Popov.
Richard Dankermanom tudom még az iskolában, de hogy ez egy gyerekkori barátja, és nem tudok. Mi lehet közös a gentleman a hat mag, amely osztályok kesztyűt és kalapot és egy itatóspapír a negyedik primer, járkál rongyos kepchonke? A kapcsolat még bonyolultabb, ha egy szerencsétlen incidens történt az életében a hősöm, koy siettem énekelni versben, ami nekik, hogy a zene a saját összetételét. A szavak ott, emlékszem, a következők voltak:
Dickey, Dickey Dankerman nyomott egy pohár a zsebében. Részeg részeg, leesett a hegyről.
Szerelmes voltam; ő volt a neve, ha az emlékezetem nem csal, Naomi. Volt egy ellenállhatatlan vágyat, hogy ossza meg senkinek az érzéseit vett körül engem. Vége. Dick már megalapozta hírnevét a) béke, kész érdeklődéssel és figyelemmel, hogy hallja a kiáradása a szerelmét haver. Tudott hallgatni óra delírium, amely végzett a szerencsétlen bolond, és mellesleg néhány jegyzetek egy vastag notebook, hasonlóan a vörös bőrkötéses kötet, amelyhez beillesztett egy címkét a következő felirattal: „A könyv az emberi butaság.” Persze mindenki tudta, hogy a vallomás szolgálják őt anyag jövőbeli játszik, de a különleges értéket, amely nem kapcsolódik. - Isten legyen vele, csak hallgatni - tettem én kalapot, és elment a lakására.
Megfigyelése az illendőség, elkezdtem beszél valamilyen apróságok; Tizenöt perc beszéltünk, és ezt meg azt, és aztán egyenesen a lényegre. Élénk színek, én ábrázolják szépsége és jó természetű; kimerítése ebben a témában, azt belevetette magát a leírást a saját tapasztalat: Tévedtem, naivan azt gondolva, hogy már volt egy esélyt, hogy megtapasztalják a boldogság a szeretet; lehetetlen, hogy most nekem szeretni egy másik nőt, és azt álmodom, hogy meghaljon a nevével az ajkán, mint a. Hirtelen felállt. Úgy döntöttem, hogy ő fog hozni „Book of emberi butaság”, és megállt, ami neki időt, hogy felkészüljenek a felvétel, de az ajtóhoz ment, és kinyitotta; besurrant a szobába fekete kotische - a szépség és a mérete nem lehet leírni, nincs semmi, mint még soha nem látott. A macska egy puha dorombolás Dick ugrott térdre kényelmesen ott található, és rám meredt. Folytattam a történetet.
Néhány perccel később Dick félbeszakított:
- Azt mondta, hogy ő volt a neve Naomi. Nem hallottam jobb?
- Persze, Naomi! - Azt mondtam ... - Mi a baj ??
- Ó, semmi, - magyarázta - csak, hogy hirtelen ért néhány Enid.
Olyan volt, mintha a csoda: Enid elváltunk sok évvel ezelőtt, és én már elfelejtette. Bármi is volt, Enid szívemben mellett Naomi semmi köze összegyűjtöttem a gondolatait, és folytatta, de nem mondja ki a tucat kifejezések, mint Dick újra megállított:
- Ki Julie?
Nem voltam magam. Julia! Örökké nem fog elfelejteni! Ült a pult mögött az étteremben, ahol ebédeltem, amikor volt egy zöldfülű gyerkőc. Elvesztettem a fejem, és szinte nem jött igénylő. Emlékeztem hirtelen rekedt hangon énekelt a fülébe, meghintjük, szerelem szerenádot a simogató kéz elernyedt kifeszített számláló, és én dobták a láz.
- Tényleg azt mondta: „Julia”, vagy te viccelsz? - kérdeztem élesen.
- Julie, Julie - semmi igazán semmit sem lehet tenni - mondta szomorúan. - De sebaj, én valahogy megérteni, hogy ezek közül melyik mit gondol.
De a lelkesedés alábbhagyott. Próbáltam ventilátor a parazsat, de én csak felemelni a szemét, és egy pillantást vethessenek a fekete kotische a lángok azonnal meghalt. Eszembe jutott, hogy jártunk a konzervatóriumba: Naomi ujjai véletlenül hozzáért a kezem, majd borzongás futott végig a testén - és azt gondoltam, mi lenne, ha ez nem volt véletlen, de mi van, ha ő megszorította a kezem, kacérkodás? Emlékeztem rá, vén bolond anya - hogyan pályázati olyan jó ez grymza, de aztán támadt egy ötlete: mi van, ha ez nem egy anya, és az öregasszony csak bérelt egy pár shillinget? A szeme előtt volt egy buja sörény arany haj és a Nap, tseluyuschee dx erőszakos hullámok -, majd kétség -, valamint a hamis haj?