Európai befektetési bank
E munka célja, hogy holisztikus képet alkot az egyik legfontosabb európai intézményről - az Európai Beruházási Bankról. Az egységes Európa megteremtésében központi helyet foglal el, a bank folyamatosan növeli jelentőségét a finanszírozási módok diverzifikálása, a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök összegének növelése és a banki hiteleket felvevő országok számának növelése révén. De a Kelet- és Közép-Európa országai számára a bank az utóbbi években különös érdeklődésre tett szert, amikor a demokratikus folyamatok eredményeképpen a bank az irányába fordult. Volt egy ötlet arra, hogy Európa az Atlanti-óceántól az Urálokig egyesüljön. Ez az ötlet új perspektívákat teremtett az Európai Unió, és különösen az EBB politikájában. A bank azonnal, de óvatosan reagált a Kelet- és Közép-Európában zajló demokratikus folyamatok instabilitására tekintettel, és most ez a folyamatok visszafordíthatatlanságának egyik garanciája.
I. Az Európai Beruházási Bank helye az európai pénzügyi struktúrában.
Az Európai Beruházási Bank az Európai Unión belül autonóm intézmény, amelyet olyan befektetési projektek finanszírozására hoztak létre, amelyek ösztönzik az Unió kiegyensúlyozott fejlődését. A bankot 1958-ban alapították. a Római Szerződés 129. cikke értelmében. amely az Európai Közösséget létrehozó határozat részét képezi, az EBB bankjait olyan bankként végzi, amely pénzügyi forrásait nagyrészt a tőkepiacokon szerezte.
Az EBB az EU-tagállamok tulajdonát képezi, amelyek részt vesznek az engedélyezett tőke megalakításában. A Bank pénzügyileg független intézmény, amely nem kap pénzt az Unió költségvetéséből. A bank létrehozásában 1958-ban. a következő országok vettek részt: Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg. 1973-ban csatlakozott: az Egyesült Királyság, Dánia és Írország; 1981-ben. - Görögország, 1986-ban pedig Spanyolország és Portugália. A Bank rendelkezik saját igazgatási struktúrával, döntési eszközökkel, valamint ellenőrző szervekkel.
Mint az egyik legfontosabb nemzetközi hitelfelvevő, aki mindig a legmagasabb hitelminősítést (AAA) kapta, az EBB képes optimális feltételek mellett mozgósítani a nagy pénzeket. Ezeket a forrásokat a bank nonprofit alapon biztosítja, miközben az adminisztratív ráfordítások fedezésére kis összegű díjat állapít meg.
2. Az EBB részvétele az EU politikájában és az Unió más intézményeivel fenntartott kapcsolatokban.
Az Unió más intézményeivel közösen létrehozott EBB az Unió gazdasági céljainak megvalósításának legfontosabb területein működik, és támogató szerepet tölt be az uniós politikák végrehajtásában a harmadik országok számára nyújtott segítség terén. Az EBB eleget tesz kivételes feladataiknak, amelyek szigorú ellenőrzést igényelnek a műveleteken, és a Római Szerződés rendelkezéseire vonatkozó politika végrehajtására is irányul, amelynek alapján a bankot létrehozták.
Következésképpen az EBB által meghatározott két jellemző paramétereket, mint egy adott intézmény: először mint uniós intézmény bank végzi „közszolgáltatás”, másrészt mint a tulajdon, a Bank közvetlen hozzáférést biztosít a pénzügyi piacokon. A bank Charta által meghatározott függetlenségének mértéke az unió intézményei közötti egyedi pozíciójának bizonyítéka.
A bank pénzügyi függetlensége feltételezi a megbízható pénzügyi struktúra meglétét, amelyet ebben az esetben az EU-tagállamok tőkebefektetései és tartalékai határozzák meg (az engedélyezett tőke 10% -ának kötelező tartalékai és kiegészítő tartalékok). Ez lehetővé teszi a bank számára, hogy a pénzforrásokat a legkedvezőbb feltételek mellett kölcsönt köthesse meg azon a piacon, ahol a bank erőforrásait főként összegyűjtik.
Ez a függetlenség operatív tevékenységek és a struktúra, amely párosul egy nagyon egyértelműen meghatározott szerepe van, hogy a célok, de rugalmas az azt jelenti, hogy azok eléréséhez, amely lehetővé teszi, hogy az EBB tevékenységét koncentrálni területeken, ahol a fejlődő célkitűzése az Európai Unió és a valóság a gazdasági helyzet Európában .
Míg az EBB független döntési és pénzügyi szempontból a tevékenységének jellege, szerepe, mint egy uniós intézmény szoros koordinációt igényel az Unió gazdaságpolitikájának és szoros kapcsolatot ápolnak a többi intézménynek. Ez az együttműködés azonban nem fosztja meg az EBB-t a Római Szerződés által biztosított függetlenségtől: az EU-ról nem lehet dönteni a bankról.
A. Az EBB kapcsolata az Európai Bizottsággal.
A Bizottság a bank fő partnere az uniós rendszerben. Ez a rendelkezés tükrözi a két intézmény kiegészítő jellegét az Európai Unió építésének gazdasági vonatkozásainak végrehajtása során, és azokat mind a tevékenységüket szabályozó záradékok, mind a köztük lévő napi együttműködés határozza meg.
Az EBB alapokmányának 11. bekezdése szerint a Bizottság egy igazgatót és egy felcserélhető igazgatót állapít meg az EBB Kormányzótanácsának által kijelöltek között, hogy a bank igazgatóságának tagjai legyenek. Ezenkívül az Art. Az EBB alapokmányának 21. cikke alapján a Bizottság a banki pénzügyi javaslatokról véleményt ad, mielőtt a bank hitelnyújtást nyújtana. Ez az elv tükrözi a beruházási projektnek az Unió gazdasági céljaival való összhangját.
Meg kell jegyezni, hogy az EBB és a Bizottság közötti együttműködés meghaladja a Bank Charta által meghatározott szűkös minimumot.
A gyakorlatban a Bank és a Bizottság személyzete szoros kapcsolatot tart fenn, operatív szinten együttműködik a különböző tevékenységek körében, és a Bizottság a kinevezett igazgatóját a legfontosabb kapcsolattartóként használja az EBB-vel.
Az együttműködést például a pénzügyi intézmények pénzeszközeinek megszerzése területén mindkét intézmény programjainak összehangolásával végzik. Hasonlóképpen, a bank együttműködik az Európai Bizottság a végrehajtás Bank műveletek által ráruházott az Unió hatáskörébe, valamint a politikák összehangolását harmadik országok vonatkozásában, ahol a bank projekteket finanszíroz (a mediterrán országok, a kelet-európai országokban). Ezenkívül a Bank szorosan együttműködik a Bizottsággal az EU környezetvédelmi projektjeinek megvalósításával és a lakókörnyezet javításával kapcsolatban, különös tekintettel a Földközi-tenger megóvása érdekében végzett műveletek összehangolására. Az ilyen együttműködést a Balti-tenger szennyezés elleni védelemre irányuló projekt kidolgozása során már megfigyelhetjük.
Emellett hangsúlyt kell fektetnie az EU hátrányos helyzetű régióinak támogatására irányuló aktív együttműködésre is. Az erre a célra létrehozott strukturális alapoktól függően az EBB részt vesz az Unió különféle műveleteiben (a Bizottság strukturális alapjaiból történő kölcsönzés). Az EBB is részt vesz a Bizottsággal a hitel prioritások és a szállítási feltételek meghatározásánál, és részt vesz az eredmények nyomon követésében és értékelésében. E célból az EBB minden egyes strukturális alapjal létrehozott három bizottságban képviselıit képviseli, amelyek tevékenységeit az EBB figyelemmel követi, és amelyekben részt vesz. Ezen együttműködési kapcsolatok alapjainak megteremtése érdekében az EBB képviseleti irodát hozott létre Brüsszelben, amikor székhelye 1968-ban Luxembourgba költözött. Ez az iroda kommunikál az Unió más intézményeivel, beleértve a Bizottságot is.
A kölcsönösen egymást kiegészítő célok elérésére irányuló kötelékek természete lehetővé teszi mindkét intézmény számára, hogy produktív kapcsolatokat alakítson ki cselekedeteiben. A két intézmény közötti ellentmondásos kérdések ritkák, és annak ellenére, hogy a Bank Charta szerint a Bizottság negatív véleményt tud nyilvánítani a kölcsön nyújtásáról, ez a helyzet még nem jött el.
A Bizottság képviselője a Kormányzótanács éves ülésén is jelen van, amikor megvitatásra kerül a bank hitelezési politikája, és ajánlásokat fogalmaz meg arra nézve, hogyan lehet ezeket a projekteket az Unió gazdasági tendenciáihoz igazítani.
B. Az EBB kapcsolata az EU Tanácsával.
Az EBB és az EU Bizottság közötti kapcsolattól eltérően a Tanáccsal fenntartott kapcsolatait intézményi szabályok nem szabályozzák. Ennek ellenére az EBB szorosan figyelemmel kíséri a Tanács intézkedéseit, mivel a Római Szerződés szerint a Tanács egyesíti az uniós jogrendet, és biztosítja az EU tagállamainak politikai és gazdasági tevékenységeinek összehangolását1.
Az EBB képviselőit általában felkérik arra, hogy vegyenek részt a Miniszterek Tanácsának ülésein, ha a kérdések tárgyalt témája a bank tevékenységeire vonatkozik.
Az Európai Beruházási Bank által az EU-n kívüli országoknak, például Lengyelországnak és Magyarországnak nyújtott kölcsönökről szóló döntések egyértelműen bemutatják a döntéshozatali mechanizmust a bank függetlenségének fényében. A Bizottság javaslata és a Miniszterek Tanácsa megerősítésével az EBA intézkedéseit az Európai Unió Tanácsa irányíthatja a gazdasági formákra való áttérés különböző formáiban történő segítségnyújtásra vonatkozó határozat keretében. Így a Tanács javasolhatja a banknak, hogy fontolja meg a megfelelő lehetőséget, de csak a bank szervezete dönthet a finanszírozás összegéről és feltételeiről [1].
Az EBB is részt vesz a találkozón a koordinációs és asszociációs tanács között tartott az EU és harmadik országok, amelyek aláírták a pénzügyi jegyzőkönyvek, vagy amelyek részesei a Loméi Egyezmény. Ezeken a találkozókon lehetőséget nyújtott, hogy értékelje a megvalósításához konkrét eredményeket és meghatározni a jövőbeni fejlődési irány területén segítséget az uniós politikák, a fő részvényes az EBB, figyelembe véve azt a tényt, hogy a bank forrásokat biztosít az ezen országok számára a saját források és a megbízást.
B. Az EBB kapcsolatait az Európai Parlamenttel.
A szervezeti formák és egyéb uniós intézmények keretében továbbra is független, az EBB fő feladata az EU fő gazdasági céljainak megvalósításának előmozdítása. E rendelkezés alapján az EBB folyamatosan tájékoztatja a Parlamentet a bank tevékenységeinek szabályozásáról az Új Európa építésének támogatása érdekében. Másrészről az EBB teljes mértékben kapcsolatban van a Parlament döntéseivel és véleményével.
Az EBB és az Európai Parlament magas szintű kommunikációt támogat. Ezenkívül a Parlament rendszeresen felkéri az EBB vezetőségének tagjait egyes bizottságok üléseire, amelyek a bank működési céljaira vonatkozó kérdéseket veszik figyelembe.
D. Az EBB kapcsolata az EU Bíróságával.
A bank által kötött szerződések szövegében és a Chartaban számos cikk található az EBB és az Európai Unió Bírósága közötti kapcsolatokra vonatkozóan.
A Számvevőszék az EBB-vel szemben fennálló kötelezettségeik tagállamok általi teljesítésével, valamint a Kormányzótanács és a Bank Igazgatósága által hozott döntések jogszerűségével kapcsolatos ügyekben [2] érvényesíti jogait. A bíróság a bank és a benne dolgozó személyzet közötti vitákat is megoldja.
Az EBB alapokmánya szerint a bank és hitelezői és adósai között felmerülő vitákat az alkalmazandó jog által az ország által választott tagország illetékes bírósága oldja meg [3]. Ez a bank és a részt vevő ország közötti szerződés alapján felmerült vitákra vonatkozik. A harmadik országokkal kötött szerződésekből eredő jogviták tekintetében az EU Bíróság dönt.
Az EBB kapcsolatait az EU Pénzügyi Bíróságával.
A Brüsszeli Egyezmény 1975-ben létrehozott. A pénzügyi bíróság az EU pénzügyi felügyeletéig kiterjeszti hatáskörét. Következésképpen a Pénzügyi Bíróságnak nincs joga az EBB saját forrásaiból finanszírozott tranzakciók ellenőrzéséhez. Az ilyen műveleteket csak az EBB Charta által meghatározott ellenőrzési eljárások alkalmazásával lehet ellenőrizni [4].
A bank irányításával azonban az Unió megbízatásában meghatározott pénzeszközök vannak. Ezeket az ügyleteket az EIB, az Európai Bizottság és a Pénzügyi Bíróság által aláírt szerződés alapján ellenőrzik az e területen folytatott sokéves együttműködés eredményeként.
Az Európai Beruházási Bank, mint az EU teljes jogú és teljes körű intézményi testülete, széleskörű hálózatot tart fenn az Unió minden más intézményével, amely segíti feladatainak ellátását. Mind az intézményi, mind a működési szinten az együttműködés kapcsolata lehetővé teszi a bank számára, hogy tevékenységeit más intézményekkel koordinálja, miközben függetlenségét megőrzi. Ez a megközelítés elősegíti az EU különböző eszközeinek hatékonyságát annak érdekében, hogy a lehető legtöbb beruházást finanszírozza az Egyesült Európa javára.
III. Az EBB szervezete.
1. A szervezeti struktúra és a döntéshozatal módja.
A Római Szerződés alapján, amely az Európai Gazdasági Közösség kezdetét jelezte, az EBB más közösségi intézmények, és most az Unió pénzügyileg független szervezetének a saját irányító testületei mellett áll. E testületek létrehozását és hatáskörét az EBB Charta szabályozza, amely a Római Szerződés jegyzőkönyve. A jegyzőkönyv a Római Szerződés szerves része, és ugyanolyan joghatással rendelkezik, mint maga a szerződés.
Az EBB-t a Kormányzótanács, az Igazgatóság és a Hivatal irányítja.
A Kormányzótanács a részt vevő országok minisztereiből áll. A Tanács meghatározza a bank hitelezési tevékenységeinek főbb területeit, különös figyelmet fordítva az EU fejlődésével kapcsolatos új célokra. A Tanács köteles ellenőrizni az iránymutatásoknak való megfelelést. Ezenkívül a Kormányzótanács:
- úgy határoz, hogy növeli az engedélyezett tőkét;
- abban az esetben az egyedi projektek finanszírozására hozhat döntést nyújtott kölcsön a részt vevő bankok az országban, ha nem vonzza ezeket a forrásokat a pénzügyi rynkah7 Igazgatóság dönthet úgy is, a kiemelt e hitelek visszafizetése.
- az Igazgatóság és a Hivatal tagjainak kinevezésére és elbocsátására vonatkozó jogait, valamint jogosult a Hivatal tagjainak számát megváltoztatni.
- jogosult az EU-n kívüli országokban zajló projektekhez nyújtott kölcsönök megadására.
- Elfogadja az igazgatóság éves jelentését.
- elfogadja az éves mérleget és eredménykimutatást.
-kinevezi a három tagú bizottságot, amely évente megállapítja a banki műveletek lebonyolításának és a dokumentumok megfelelő kezelésének tényeit.
- minősített többséggel megszünteti a kölcsönök nyújtását vagy a garanciavállalást annak a tagállamnak a javára, amely nem teljesíti a tagságából eredő kötelezettségeit [5].
A Kormányzótanács határozatait rendes többséggel hozza meg, amelynek az engedélyezett tőke legalább 45% -át kell képviselnie.
A szavazásban résztvevő országok mindegyike megkapja az EIB törvényes alapjában való tőkerészesedésnek megfelelő szavazatok számát. A szavazatok az alábbiak szerint oszlanak meg:
Belgium 5 Írország 3
Egyesült Királyság 10 Spanyolország 8
Németország 10 Olaszország 10
Holland 5 Luxemburg 2
Görögország 5 Portugália 5
Dánia 3 Franciaország 10 [6]
A minősített többség legalább nyolcvan országból legalább 54 szavazatot igényel. Ha egy határozat egyhangú elfogadásra van szüksége, akkor a szavazástól való tartózkodás nem akadályozhatja e határozat elfogadását [7].
az igazgatóságnak jogában áll a hitelek nyújtásával, a garanciák kiadásával, valamint a hitelek megszerzésével kapcsolatos döntéseket hozni. E testület hatásköre a kibocsátott garanciákkal kapcsolatos hitelek és jutalékok kamatainak meghatározása. az igazgatóság figyelemmel kíséri az EBB tevékenységeinek helyességét, biztosítja a bank irányítását a Római Szerződéssel, a Charta és a Kormányzótanács által elfogadott irányelvekkel összhangban. A költségvetési év végén az Igazgatóság éves jelentést nyújt be az Igazgatóságnak jóváhagyásra, és amikor az Igazgatótanács jóváhagyja a jelentést, közzéteszi.
Az Igazgatóság 22 igazgatóból és 12 alternatív tagból áll, akiket a Kormányzótanács 5 évre nevez ki. Az ország résztvevőjét képviselő igazgatók számát a bank jegyzett tőkéjében való részesedése határozza meg. A képviselői tagországok (2) mellett az EU Bizottság igazgatósága is van. A helyettesíthető tagok nem rendelkeznek szavazati joggal, kivéve, ha az állandó országigazgatót (vagy a Bizottságot) helyettesítik [8].
A Hivatal az Igazgatótanács javaslata alapján a Kormányzótanács által hat évre kinevezett elnökből és hat alelnökből áll.
A tanszék figyelemmel kíséri a bank jelenlegi tevékenységét, előkészíti az igazgatóság döntéseit, különösképpen a pénzeszközök felvételére, hitelnyújtásra és garanciák kiadására vonatkozó döntéseket, és végrehajtja ezeket a döntéseket.
A bank alkalmazottai az elnök alárendeltje. A bank vezetősége és személyzete csak a banknál felelős, és feladataik ellátásában teljesen függetlenek [9].
A banki szervezés és a személyzeti politika területén alkalmazott erőfeszítések további jelentős növekedést eredményeznek a bank személyzetének termelékenységében. A növekedés a hitelezési aktivitás és a nagyobb komplexitású műveletek, mint például műveletek Lengyelországban, Magyarországon, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, az elején a bulgáriai tevékenységét, valamint egyre nagyobb részét a komplex projektek a magánszektorban az EU-ban, tettek alacsony létszám növekedési ráta és a növekvő adminisztrációs költségek . Az EBB folytatja ezen az úton.
1. A Római Szerződés, 145.
[1]. Az Európai Beruházási Bank chartája, art. 18.
[2]. A Római Szerződés, art. 180.
[3]. Az Európai Beruházási Bank chartája, art. 29.
[4]. Az Európai Beruházási Bank chartája, art. 14.
[5]. Az Európai Beruházási Bank chartája, art. 31-37.
[6]. "100 Kérdések Válaszokat. EBB. ", Oldal 47.
[7]. Az Európai Beruházási Bank chartája, art. 38.
[8]. Az Európai Beruházási Bank chartája, art. 42.
[9]. Az Európai Beruházási Bank chartája, art. 48.