Tegnap, ma és holnap - kínaiul
Ha a nyugati kultúra kívülállója beszél a jövőről, tekintete önkéntelenül vagy önkéntelenül előrelendül. Bemutatunk, ami lesz, és megfordítjuk a hátunkat, ami volt.
Azonban a kínai kultúra abban az időben teljesen más: a kínaiak a hátukkal a jövő felé állnak, mindig szem elől téve a múltjukat. Ezért nagyon gyakran a kínaiakat konzervatív nemzetnek nevezik. Bár személyesen én bölcsességnek nevezem.
De most nem az én hajlamairól van szó, hanem a "ma", "tegnap", "holnap" stb. kínaiul.
A rögzített szavak mellett 今天 (jīn tiān / today), 明天 (míng tiān / holnap), 昨天 (zúo tiān / tegnap) stb. A kínai nyelvben léteznek a 上 (shàng) és a 下 (xià) szavak is. A térbeli jelentésen túl (上 - fentről, felfelé, alulról lefelé, lefelé), ezeket a szavakat is használják az idő kijelölésére. És ezen a ponton a nyelvtanulók rendszerint elrontják: a nyugati tudat a felfelé irányuló mozgással, a felfelé irányuló mozgással társítja a jövőt, és a múlt úgy néz ki, mint egy származás, hanyatlás, vagyis visszatérés. Végtére is, mi egyébként megszoktuk a hegyeket, hogy jobb megosztást keressünk
Ennek eredményeképpen a tanulók 上星期 (shàng xīngqī) tartósan fordítanak "jövő héten", és 下星期 (xià xīngqī) számukra - a múlt héten. Azonban emlékeznünk kell - a kínaiakat szemtől szembe fordítják, így 上星期 (a "felgyorsítás" hét).
Ennek a megértésnek a megszilárdításához segítséget nyújt a kínai "ma, holnap, tegnap" összefoglaló lemezen, amelyet a tanár Ksenia Lozovskaya állított össze:
Kinyomtathatja ezt a tablettát, és letenni a falra :)