Nyomásfajták
A Föld mélyén minden anyagi pont tapasztalja a következő nyomást:
1. A hegyi (geostatikus) nyomás a túlfeszített sziklák nyomása. Közvetlenül arányos az előfordulási mélységben méterben és a fölösleges sziklák sűrűségében:
, ahol 2,3 a földkéreg felső zónájában a sziklák átlagos sűrűsége, g / cm 3-ban. 10 a korrekciós tényező a légköri nyomás kiszámításához. A nyomás MPa-ben történő kiszámításakor a korrekciós tényező 100-nak számít.
2. Hidrosztatikus nyomás - a felszín alatti víz nyomása a pórusokban és repedésekben sziklákban. Közvetlenül arányos az előfordulás mélységében méterben és a felszín alatti víz sűrűségében, ami átlagosan 1,05 g / cm3.
3. A hidrodinamikai nyomás a felszín alatti víz nyomása.
4. Tartálynyomás - nyomás az olaj- és gáztartályban. Ez egyenlő a felüljáró felszín alatti vizek nyomásával, és Pascal törvénye szerint a VNK-n keresztül átkerül az egész tározóba. Az alábbi képlet szerint számolva:
ahol H a méterben mért mélység (m) a BHK szintjén, 10 a korrekciós tényező a nyomás kiszámításához az elméleti tervezési nyomás. A tényleges tartálynyomást a mérőhelyeken végzett mérések során a mérőhelyeken végzett mérések határozzák meg. Jelentősen eltérhet a tervezett tartálynyomástól.
5. Túlnyomás - további nyomás a medencében, amely a víz feletti lebegő olaj szilárdságából ered. Az alábbi képlet szerint számolva:
ahol h a BHK feletti számítási pont magassága, (dB-dH) a víz és az olaj sűrűsége közötti különbség.
6. A telítési nyomás az olajban oldott gáz nyomása. Az olaj telítettségének mértékétől függ.
Ha a képződést egy kútval nyitják meg, akkor a tartály magasságával megegyező folyadék oszlop egyensúlyba hozza a tartály nyomását. Ha a tartályban stagnáló vízvisszatartás van, akkor ugyanazt a folyadékszintet kell beállítani minden kútban. Ha a felszín alatti víz irányított oldalirányú elmozdulást tapasztal, a nyomás a folyadékban megegyezik a hidrosztatikus és a hidrodinamikai nyomás összegével. Ebben az esetben a folyadékoszlopok szintje alacsonyabb lesz azokban a kútokban, amelyek irányában a felszín alatti víz oldalirányú mozgása irányul. Az ilyen rendszerek piezometrikus szintje ferde helyzetben van. A piezometrikus felületet minden egyes kialakításnál külön-külön olyan felületként definiálják, amely fölött a víz a fúrólyukban nem emelkedik. A ferde piezometrikus felületű tartályokban a VNK és a GVK ferde helyzetben (6. A GVK AND BHK dőlésszöge mindig nagyobb, mint a piezometrikus felület meredeksége. A piezometrikus felület dőlésszögének növekedése a betét teljes megsemmisülését (kiszivárgását) eredményezheti. A piezometrikus felület lejtése néha konstruktív szerepet játszik: ferde BHK és GVK esetén olaj és gáz lerakódások alakíthatók ki nyílt szerkezetekben, mint a hajlítás és a szerkezeti orr. A piezometrikus felület meredeksége közvetlenül arányos a tartály regionális lejtésével. Minden artézi medencére jellemző.
Az előfordulás mélysége és a tartálynyomás között közvetlen kapcsolat van: annál nagyobb az előfordulási mélység, annál nagyobb a tartálynyomás. Ez egy olyan általános mintázat, amely más tényezők hatására eltéréseket mutat. A geostatikus gradiens átlagosan 2-3 atmoszféra minden 10 méter mélységnél. A hidrosztatikus gradiens átlag 1 atmoszféra 10 méter mélységig, azaz. 10 méterenként. A felszín alatti víz nyomása 1 atmoszférával növekszik.
Aktuális oldal: Olaj és gáz »Nyomásfajták