Know-how, előadás, lineáris és kontroll jelek továbbítása

A jelek továbbítása két dedikált csatornán keresztül

Az időcsatornák digitalis áramlású impulzuskód modulációval történő használatának elveinek vizsgálatakor a 16. csatorna (jelzőcsatorna) alkalmazásának két módját idézettük [16. 17].

Az első esetben a vezérlőjeleket az út (csatornák) bármely csatornájához 64 kB / s sebességgel továbbítják. A jelátvitel ezen elvét később figyelembe veszik.

A második eljárást dedikált csatornának nevezték. Ebben az esetben minden információs csatorna mögött egy 4 kbit / s sebességű valós átviteli sebességű jelcsatornát rögzítenek. Nagyon gyakori az elektromechanikus rendszerek digitális úton. A dedikált csatorna digitális csatornájában kialakult kialakítás már a "Kommutációs mezők a mikroelektronikai elem alapon" című fejezetben már megtörtént a 3. ábrán. 2.1. Ebben az esetben a 16. csatorna két darab 4 bites részre oszlik. Használatuk alapelvét részletesen ismertetjük a "Mágneses mezők átkapcsolása mikroelektronikai elemalapon".

Az 5.1 és 5.2 táblázatok két dedikált csatornán keresztül továbbított lineáris jeleket mutatnak.

5.1 táblázat. Lineáris jelek, amelyeket a kimenő állomás két dedikált csatornán továbbít

Közös jelzőcsatorna (7-es rendszer)

Ennek a módszernek az előnyei a következők:

  1. Külön csatornára van szükség. A digitális ATS-ben ez a hátrány nem érinti a csere csatornáinak büdösségét (erre 16 csatornát osztottak ki), ezért nem feltétlenül szükséges, és nem tekintünk részletesen.
  2. A csere központosítása. A csatorna megbízhatósága tekintetében a jelzőcsatorna 30 csatornánként csak egy, ez a PCM. Ezért a vonalak nagy kötegében lehetőség van kicserélésre más útvonalon.

A menedzsment szempontjából ez a hátrány a központosított szabályozású rendszerekben rejlik, ahol az ACS menedzsment program egy (redundáns eszközzel) kapcsolatos. Egy decentralizált rendszerben több modul is lehet, amelyeknek a szoftvere a riasztást vezérli.

A közös jelzőcsatornák külön hálózatot képviselnek, és az üzenetváltás szabályai szerint váltakoznak. A riasztási üzenetek továbbításának módja a következő (5.1 ábra).

Know-how, előadás, lineáris és kontroll jelek továbbítása


Ábra. 5.1. Útvonal módszerek

Az első módszer (társult ACS) szerint a jelzőcsatornák útvonala az információs csatornák útján történő összekapcsolásával valósul meg. Az útvonaluk egybeesik, amint azt az 1. ábra mutatja. 5.1a.

A második módszer egy diszjunktív ACS: a jelinformáció útválasztása az információs csatornáktól függetlenül megy, és ezek útvonala nem esik egybe, amint azt az 1. ábra mutatja. 5.1b.

Gyakran használ egy kvázi-kapcsolt módszert, amely abból áll, hogy a társított módszert a hálózati működés normál módjában használják, és ha a rendszer meghibásodik, akkor a rendszer átmegy olyan mentési jelzési irányokba, amelyek nem egyeznek meg az útvonalon az információs csatornákkal. Általában előre adják őket.

Hardver megvalósítás

Az ACS-t bevezető fő eszközök az 1. ábrán láthatók. 5.2.

Know-how, előadás, lineáris és kontroll jelek továbbítása


Ábra. 5.2. Az ACS-t megvalósító fő eszközök

Az első - az információcsatornák interfésze - a kapcsolatot a kapcsolási mezővel végzi. A terheléstől függően az ACS bemenetek több bemenetet foglalhatnak el a kapcsolási mezőre. Általában szimulálnak egy digitális áramot, és átállíthatók a kimenet bármelyik útjának bármely csatornájára. De ahogy már említettük, az egyes utak 16. csatornáján bekapcsolnak (emlékezzenek arra, hogy a tipikus PCM 30 információs csatornát tartalmaz). Az interfész lehetővé teszi, hogy információt gyűjtsön minden jelzőcsatornából, és kapcsolja a kívánt elérési út 16. csatornájához.

A kapcsolódás lehetősége más csatornákkal lehetővé teszi a vészhelyzetek kiküszöbölését és a tartalékolás lehetőségét.

Az ACS vezérlő képes feldolgozni a jeleket és végrehajtani az alacsony szintű protokoll kéréseket (fizikai és csatornás).

A protokollelemek hardver implementációja rendszerint növeli a rendszer sebességét és stabilitását.

A vezérlő egy processzor és a szükséges típusú memória. Ez egy állomásvezérlő eszköz vagy egy eszköz a modul vezérléséhez.

Az első esetben, amikor létrejön a kapcsolat, az ACS programblokkjai és a kapcsolatépítő rendszer kölcsönhatásba lépnek. A második az információcserét igényli más modulokkal.

Az 1. ábrán. Az 5.3 ábra az OKS # 7 és OSI szintek [16] protokoll architektúráját összehasonlító diagram.

Know-how, előadás, lineáris és kontroll jelek továbbítása


Ábra. 5.3. Az ACS No. 7 protokollok architektúrája és azok összehasonlítása az OSI protokollokkal

Az ACS protokollok modelljének három alsó rétegét Message Transfer Part (MTP) nevezzük, és elsősorban hardver segítségével valósítják meg.

Az alsóbb szintű alrendszerek esetében az ACS-n keresztül hajlamosak arra, hogy ne csak a jelinformációval kapcsolatos adatokat, hanem más adatokat is szolgáltassanak. Ebben az esetben figyelembe kell venni, hogy az átvitel során két információs egységcsoport létezik - kapcsolat-orientált és nem kapcsolati jellegű. E csoportok keretein belül olyan információk csoportjai jelennek meg, amelyek különböző követelményeket támasztanak a rendszeren.

Ez elsősorban az időeltolódásokra vonatkozó követelmény (függetlenül attól, hogy az információ érzékeny-e vagy sem), és mindegyik osztályban állandó és változó sebességű információkat lehet továbbítani.

Az ilyen követelmények az üzenetküldő rendszer 3. szintjén generálták az SCCP-t (Signaling Connection Control Part), amely az információ típusától függően szabályozza a hálózaton keresztüli továbbítást.

Tekintsük az ACS modellben szereplő alrendszert. Kezdjük egy olyan rendszerrel, amely az alapszintű jeleket felmutatja a felhasználói szinten. Ez segít nekünk összehasonlítani a kapcsolatépítési eljárásokat az ACS nélküli rendszerekkel és az ACS-szel.

Ezután más szinteket is megvizsgálunk, amelyek lehetővé teszik az információk védelmét, az üzenet eljuttatását és a hálózat megbízhatóságát.

A felhasználói átvitel alrendszere (4. szint). ISUP alrendszer

Korábban a felhasználó lehetséges alrendszerei szerepelnek:

Most részletesen meg kell fontolnunk minden ilyen típusú munkát. További figyelmet fordítanak az elsőre, amely részletesen megérti ezt a kurzust.

Meg kell jegyezni, hogy jelenleg az ISUP alrendszer - az ISDN alrendszerrel kapcsolatos rész - felszívja a korábban kifejlesztett rendszereket.

5.3 táblázat. Az alrendszer üzenetek ISUP