A tanár anyaga a műfajokról, egy helyszín a tanárok és a diákok számára
A Bylina folklór epikus dal, az orosz hagyományra jellemző műfaj. A fő cselekmény az epikus bármilyen hősies vagy esemény, méltó epizód az orosz történelem (innen a népszerű neve az epikus - „régi”, „starinushka”, utalva arra, hogy a szóban forgó intézkedés, történt a múltban). A 19. század negyvenes évében bevezetésre került az "epikus" tudományos felhasználás. I.P. Szaharov folklór (1807-1863).
A művészi expresszionizmus eszközei
Évszázadokon keresztül kidolgozták az epik poétikájára jellemző sajátos módszereket, valamint a végrehajtás módját. Az ősi időkben azt hitték, hogy a mesemondók játszottak a hárfán, később az epikusokat recitálás hajtotta végre. Az epikus számára különleges tiszta-tónusos epikus vers (a vonalaknak a stresszek aránya alapján, amely ritmikus egységességet eredményez). Bár a mesemondók csak néhány dallamot használtak az epók betöltésére, sokféle intonációval dúsították az énekeléseket, és megváltoztatták a hang hangzását is.
Hangsúlyozta az ünnepélyes stílus epikus, amely elmeséli az eseményeket a hősies és sokszor tragikus, felismerte annak szükségességét, elnyújtott hatást (retardáció). Ehhez olyan technikát alkalmaznak, mint az ismétlés, és nemcsak az egyes szavakat ismételjük meg: ... eta köpni, köpni. ... messziről. csodálatos szép (tautológia ismétlés), hanem szivattyús Szinonimák: beat-ratitsya. tiszteletdíjak. (Ismétlés sinomimicheskie), gyakran az egyik végét a vonal másik kezdetét: És ők is jönnek a szent Rus / On Szent Oroszország és még Kijevben ... C. gyakori háromszoros ismétlése teljes epizódok érkező erősítő hatása, és néhány nagyon részletes leírást. Jellemző az epikus és a jelenléte „közös helyek”, amikor leírja a hasonló helyzetek a bizonyos sablonos kifejezéseket oly módon (bár rendkívül részletes) ábrázolt sedlanie ló: Ai megy Dobrynia széles udvar / He kantár, nyereg a ló fajtája, / ró mert uzditsu tesmyanuyu, / mert ró potnichki potnichki, / mert ró a nemez nemez / on-veroh azt sedelyshko Cherkassky. / A és nehéz hevederek meghúzásával / A és hevederek sholku tengerentúli / És az első tengerentúli sholku sholpanskogo, / csatokat Glorious rezet Kazansky / Shpenechki egy damaszt-vas szibériai, / nem festék-bass, testvérek, vitéz / A fortifikáció pedig valami hősies volt. „Közös helyek” egy leírást az ünnep (a legtöbb esetben, a herceg Vladimir), lakoma, hősies utazás az agár ló. A népi narrátor az ilyen stabil képleteket saját akaratával kombinálhatja.
Nyelvi eposz jellemző túlzások, amellyel az elbeszélő hangsúlyozza a vonások, illetve karakterek megjelenését érdemes külön említést. Ez határozza meg az arány a hallgató az epikus és a többi fogadás - jelzőt (Hatalmas, Szent Oroszország, dicső hős és mocskos, gonosz ellenség), és gyakran találhatók rezisztens jelzőket (dühöngő fej, a vér forró, vidám láb, keserű könnyek). Hasonló szerepet végezzük és toldalékok mindent hősökről, említi a formák apró (sapka, kis fej, dumushka, Alexis, Vassenka Buslaevich, Dobrynyushka, stb), de a negatív karaktereket hívták Ugryumischem, Ignatischem, tsarischem Batuischem, Ugarischem csúnya. Jelentős helyet foglalt összehangzás (az ismétlés a magánhangzók) és alliterációval (ismétlés mássalhangzók), szervező kiegészítő elemek a vers.
Meg kell jegyeznünk, hogy az epikus művészi technikák közül néhányat a témái határozzák meg (például a hősi epikusok esetében az antithesis jellemző).
Az elbeszélő nézete soha nem utal a múltra vagy a jövőre, hanem követi a hős eseményről eseményre, bár ezek közötti távolság néhány naptól több évig változhat
Száma epikus történet, annak ellenére, hogy sok rögzített változatai azonos epikus, nagyon korlátozott: van mintegy 100 Vannak epikus alapján partnerkereső vagy a harc a hős felesége (SADC Michael Potyk Ivan Godinovich Duna Kozarin Nightingale Budimirovich és ..... később - Alyosha Popovich és Elena P. Hoten Bludovitch); harci szörnyek (Dobrynia és kígyók Alyosha Tugarin Idol Ilia és Ilia és Nightingale rabló ...); A harc az idegen behatolókkal szemben, ideértve az tatár betörések (összeveszett Vladimir Ilya Ilya és Vaszilij Kalin Dobrynia és Kazemirovich ..), a háborút a litvánok (Bylina a ütközés litvánok). Bylins - Orosz népzenei dalok a hősök kihasználásáról. A fő cselekmény az epikus bármilyen hősies vagy esemény, méltó epizód az orosz történelem (innen a népszerű neve az epikus - „régi”, „starinushka”, utalva arra, hogy a szóban forgó intézkedés, a múltban történt).
A Bylins rendszerint két vagy négy ékezetes tónusos versben íródnak.
A "byliny" kifejezést először Ivan Szaharov mutatta be 1839-ben az "orosz nép dalai" című gyűjteményben. azt javasolta, hogy az "Igazság szerint az epikus" szerint a "Igor fogadó házában" kifejezés azt jelenti, hogy "a tények szerint".
A bilineket tónusos versekben írják, amelyekben különböző számú szótag lehet. de megközelítőleg ugyanannyi feszültséggel. Néhány hangsúlyozott szótagot hangsúlyozott hangsúlyt kapnak. Nem szükséges, hogy az egyik epikus versének egyenlő számú feszültségre legyen szüksége: egy csoportban lehet négy, egy másik - három, a harmadik kettőben. Az epikus versben az első stressz, mint általában, a harmadik szótagra esik a kezdetektől, és az utolsó - a harmadik szótagtól a végétől.
Hogyan jött Ilya egy jó lóról,
Eljött a nedves föld anyjának:
Hogyan süllyed a sajt anyja a földön?
Igen, ugyanolyan, mint a keleti oldalon
Epika egyik legfigyelemreméltóbb jelensége orosz népi irodalom; epikus nyugalom, jólét, részletez, szín élénkségét, megkülönböztethetőség a karakterek ábrázolt személyek, a sokszínűség mitikus, történelmi és társadalmi tényezők, nem rosszabb, mint a német hősi eposz és epikus nemzeti termék minden más népek.
A bajnokok epikus dalok az orosz hősökről; Itt találjuk közös, tipikus tulajdonságaik és életük történetének reprodukcióját, hasznukat és törekvéseiket, érzéseiket és gondolataikat. Mindegyik dal leginkább egy hős életének egy epizódjáról beszél, és így számos, az orosz hősesség fő képviselői köré csoportosított, töredékszerű dalokat állít elő. A dalok száma növekszik annak a ténynek köszönhetően, hogy több lehetőség van, többé-kevésbé különböző, ugyanaz az epikus.
Bojan vagy Baján - egy énekes, akinek a neve többször említettük a „Lay”. Maga a szó „balek” vagy „harmonika” (e két formában használják ősidők óta közömbös, egy és ugyanaz a személy neve Bojan, Bayan) - jól ismert minden szlávok: orosz, bolgárok, szerbek, lengyelek és csehek. Származik Old „BA [jon] ti” azt jelenti egyrészt, „jósol”, „elkezd beszélni”, a másik - „meséket”. Ezért a régi szláv szó „baalnik”, „baalnitsa”, „varázsló”, „boszorkány”; "Baan", "BA [Jon] A" - jóslás "fabula"; "Ba [Jon] nick", "BA [Jon] n" - bayatel, "incantator". Ezt később az orosz forma „harmonika”, „balek”, „Balian” - beszélő, bayschik tudva mese, mese; Fehérorosz "Baiyun" - Hunter fecsegés mesemondó.
Együtt az érték egy háztartás nevet minden szláv „harmonika”, „balek” fordul elő, mint a megfelelő nevet, mint a folyó neve, a terület vagy személy. Például a bolgár király Simeon nevű ember fiai, Bojan; Bulgária Bojanowo terepen. Novgorod, már régóta ismert utcán balek; A Kaluga megye továbbra is a falu Boyanovka. Alapján a tényleges említést a Bojana a „laikus” a neve az első kiadója a műemlék-ben készült orosz tudomány, mint a neve a történelmi alak, „dicsőséges a régi orosz költő.”
A "Ruslan és Lyudmila" Pushkin a "harmonika" szót használta a közös, általában "énekes" értelemben:
"Mindenki hallgat, hallgatják a harmonikát."
Sadko (Rich Guest) - a Novgorod ciklus epikus hőse; A kilenc ismert változat közül kizárólag az Olonets tartományban rögzítettek. mindössze kettővel (az egyiket Schegolenko VP jelöli).
A legteljesebb kiviteli alak (Sorokin) Sadko először guslyar gyenge. szórakoztat Novgorod kereskedők és bojárok. Egy nap ő játszott a hárfa a bank Ilmen -ozera reggeltől estig, és a játék a megszerzett helyét a király a víz, aki megtanította Sadko felvert gazdag Novgorod kereskedők jelzálog hogy Ilmen tó hal „arany tollak”; segítségével a király a víz Sadko megnyerte a fogadást, és elkezdte a kereskedelem gazdag.
Szadko egyszer ünnepelt, hogy megvásárolta az összes árut Novgorodban; Valójában két napig Sodóko megvásárolta az összes árut a nappaliban. de a harmadik napon, amikor Moszkva árut neveltek fel, Sadko bevallotta, hogy nem kell árut vásárolnia a világ minden tájáról. Ezután Szadko 30 árut rakott áruval, és kereskedelmi forgalomba került; a hajó hirtelen megállt az erős szél ellenére; Szadko, rájött, hogy a tenger királya tiszteletet kér, arany, ezüst és gyöngy hordókba dobott, de hiába; Aztán úgy döntöttek, hogy a tenger királya követel életet; A tétel Sadko-ra esett, aki a hárfát elfogta vele. elrendelte, hogy egy tölgyfa táblára tegyem magam a tengerbe.
Sadko a tenger királyának szobáiban találta magát, aki bejelentette neki, hogy követelte tőle, hogy hallja a játékát. A játék hangjai alatt Sadko, a tenger királya kezdett táncolni, ami a tengert agitáltatta, a hajók elkezdtek elsüllyedni, és sokan ortodoxok haltak meg; Majd Mikola a szent egy szürkés hajú öregember megjelenése alatt megjelent Sadko-nak, és azt mondta neki, hogy hagyja abba a játékot, levágva a gusli húroit. Aztán a tenger királya azt követeli, hogy Sadik feleségül vegyen egy választott tengerészt.
Mikola Sadko tanácsára Chernavu lányt választja; egy esküvői vacsorát követően Sadko elalszik és felébred a Chernavi folyó partján. Ugyanakkor Volkhovot a kincstári hajói közelítették meg. Háláját az üdvösségért Sadko építette a Mozhaisk Miklós és a legszentebb Theotokos templomot. Bizonyos esetekben Sadko megoldja a tengeri király és a királynő veszekedését, hogy az arany drágább Oroszországban, mint arany. és határoz a damaszt javára; egy másik változatban Mikola szerepét a palatini királynő veszi át.
Egy eposz Sadko a gyűjtemény Kirsa Daniel Sadko nem természetes Novgorod, és a látogatók a Volga, merev felső ajak, amely Ilmen Lake segít meggazdagodni hálából hozzá szállítják az SADC íj húga Titánvas Volga: nalovlennaya a sok hal fordult arany és ezüst pénzt. Szadko önmagában nem végez heroikus tetteket: kereskedelmi tevékenységeinek bűvöletével vádolják; Így Sadko a Novgorod kereskedelem képviselője. kereskedő-bogatyrom.
A Tengeri Cár
Az összes víz legfőbb ura. amelyek megmossák a földet. Amikor örömmel veszi a csodálatos víz alatti szobáit, akkor a rossz idő kijön, és a dühöngő elem elszúrja a hajókat. Annak érdekében, hogy a czíradást megkönnyítsék, a hajóhajók leengedik a kenyeret és a sót. de ez megtörtént, és az emberek tételesen, mint a Szadko epikáján.
Az ókori szláv legendák szerint minden tenger és óceán a tenger királya vére, a folyók a lányai. Néha mesélteinkben a Tengeri Király egy vad ménes formájában van. amelyet egy erős fegyveres hős utazni fog. Késõbb legendák festik a Tengeri Királyot, nemcsak egy félelmetes uralkodót, hanem egy nagy család apját is. Csak ők nem a víz a királyné - „minden Mermaid Mermaid” - fia, egy lánya született - tenger hajadont hal farkát.
Az orosz népi legendák az ősi évek mélyéből beszélnek, hogy a Tengeri Király összes leányai nagy folyókká váltak. Éppen ezért a babonás ötletek kapcsolódnak hozzájuk Oroszország számos részében, amelyek visszhangoznak a föld vizeinek ősi istenségéről.
Libretto: N. Rimsky-Korsakov és V. Belsky.
főszereplők
Novgorod apátok:
Fuma Nazaryich, az elöljáró (tenor),
Luke Zinovyich, voevoda (basszus)
Sadko, guslar és énekes Novgorodban (tenor)
Lyubov Buslaevna, fiatal felesége (mezzoszoprán)
Unsleep, fiatal guslar Kijev-városból (contralto)
Nagysebességű vonatok:
Dudu (basszus),
Sopel (tenor)
Tengerentúli kereskedelmi vendégek:
Varjazhsky (basszus),
Indiai (tenor),
Vedenetsky (bariton)
Okiyan - A tenger, a tenger királya (basszus)
Volkhov, a hercegnő gyönyörű, a lánya fiatal, szeretett (szoprán)
Vízió: Az öreg egy hatalmas hős, egy átmeneti (bariton)
Novgorod emberek mindkét nem és minden osztály, a kereskedelmi látogatók, hajóírók, buffoons, farkasok, csodák a tenger.
A fellépés Novogorodon félig félig történelmi (a 10. század végén)
A telek
A gazdag kereskedőket a Novgorod kereskedők ünnepelik. Velük a fiatal Nezhat guslar, Kijevből, Duda és Sopel bohócokból, Foma Nazarich és Luka Zinovyich város abázeiből. A gazdagság és hatalom büszkélkedő vendégei, Nezhat énekli a hatalmas Volha Vseslavics epikusét. De Sadko a kereskedőket üresen üvölti. Álmodik a vándorlásról, hogy elterjedt Novgorod hírnevét messze a föld határáig. Nem szerették a gazdagabbák és kereskedők merész beszédeit, és elszállították Sadkót.
Sadko eljött az Ilmen-tó elhagyott partján, és szomorú dalt énekelt. Ilmen tava hallotta őt; egy könnyű szellő felkavarta a vizet, nádasokkal fonva, és látta, hogy Sóckó egy úszó hattyú úszott a part felé. A partra költöztek és lányokká alakultak, köztük a gyönyörű hercegnő, Volkhov, a tenger királyának szeretett lánya. Pollini csodálatos dalai, Sodko, és megígérte, hogy három arany tollas hal, amelyek az Ilmen-tóban találhatók, jósolta a gazdagságot és a boldogságot. Hajnal közeledik, a Tengeri Király királyának hangja meghallja a lányait. Volkhov hercege és nővérei, ismét hattyúkká váltak, elfogytak a partról. Lubava nem várja meg a férjét. Nem érti az álmait, és keserűen panaszkodik a sorsra. Sadko jött; A szerelem, ő rohan neki, és ő nem akar hallani: megbabonázta őt a maga szépsége Princess Volkhov. Emlékezett a tenger hercegnő ígéretére, és úgy döntött, hogy az emberhez megy, hogy megpróbálja a szerencsét.
Az Ilmen tó közelében lévő Novgorod-i kikötőben a tengerentúli kereskedelmi látogatók körében zsúfolt emberek vannak. A buffókkal foglalkozó kereskedők és apátusok nevetnek a halakról szóló tüntetésekről, egy csodálatos arany tüskéről, amely az Ilmen-tóban található; Szadko javasolta, hogy fogadjanak. Elhúzta a hálót a tóba, és három arany tollas halat húzta meg, és a kis hal arany rácsokká változott. Sadko lett Novgorod leggazdagabb embere. Összegyűjtött egy csapatot, megvásárolt árut, felszerelt 30 hajót és egy hajót. Tengerentúli kereskedők - Varangian, indiai és Vedenese - beszélnek országaikról, hogy Sadko tudja, hová menjen. A hajók messziről ismeretlen földekre vándoroltak.
12 év telt el. Miután a hajó Sadko megállt a tenger közepén. A Novgorodok megértették, hogy a Tengeri Király tiszteleg. A hajótulajdonosok aranyból, ezüstből és gyöngyből dobtak a tengerbe. Elkezdték a tételeket: az egyikük a tenger királyát igényli, és a tétel Sadikra esett. A vízbe egy tölgyfa táblát dobtak, és csak Sadko lépett rá, ahogy a szél felállt, a vitorlák megteltek, és a hajó eltűnt a távolból. Sadko egyedül maradt a kék tenger között. Megdöntötte a zongorájának szálát, és mintha válaszképpen Morskii csa és Volkhov hercegnő lányainak hangja hallatszott volna. A víz megrázta, elszakadt, és a ghuslar a tenger mélységébe süllyedt.
Az elmosódott víz alatti kamrában volt a Tsarina the Sea és a Queen of the Water előtt. A király elrendelte Sadko énekelni a dicséret, és tetszett neki a zene, édes, hogy felajánlotta Guslar maradjon, és hogy felesége Princess Volkhov. A tengeralattjáró lakosok üdvözölték a fiatal vidám táncokat. Itt Sadko felvette a hárfát, és az egész királyság egy féktelen táncba kezdett. Tengeri vihar keletkezett, süllyedni kezdett hajók, de meg Starchische-hatalmas harcos és egy nehéz husáng kiütötte hárfa származó Sadko kezét. Hirdette a tenger királyának hatalmát, és a lányát folyóvá alakították ki. Kingdom alatti süllyedt tenger mélyén, a SADC Volkhova mosogató húzott bálnák, özönlöttek az akarat, hogy Novgorod.
Sadko elaludt az Ilmen-tó zöld partján, a Volkhovok éneklésével. És csak elaludt, a tengeri hercegnő szétszórta a skarlátkás ködöt a zöld réten. Sadko felébredt felesége, Lubava Buslaevna súlyos panaszait hallva. A nap felkelt, a köd felemelte, és kinyitotta a szemek előtt a folyó Volkhov, és már fut, és Ilmen tó hajók egy csapat Sadko. Az emberek kiáradtak, hogy találkozzanak velük. Mindenki csodálkozik Sadko váratlan visszatérésével a hajókra, és legfőképpen a széles Volkhov folyóra, amely az Ilmen-tótól a kék tengerig vezetett. Szadko mesélt csodálatos vándorlásáról, és az emberek dicsérték a gusztust, a Volkhov folyót és a nagy Novgorodot.