A politika a közigazgatási jog egyik alága, vagy külön tudományos irányzat, egy oszlopos

A közigazgatási jog területének kialakulását, kialakulását és fejlődését a tudományos ismeretek megfelelő ágának kialakítása kísérte. A közigazgatási jog tudományának előzményei a kamarazetták (különösen a kamerás munkák), valamint a rendőrségi jog tudománya.

A kameralisztika kifejezés a latin kamerából származik, ami egy palotát, államot, hercegi kincstárt jelent. Cameralisztika - ez az irány a XVII-XVIII. Századi német gazdasági gondolkodás fejlődésében. amely megelőzte a polgári gazdaságpolitikát, és az adminisztratív és gazdasági ismeretek kombinációját képviselte az irodában (palota, fejedelmi, tág értelemben vett - állami) gazdaságban.

Történelmileg a kameralisztika régi (a pénzügy, a közgazdaságtan, a gazdaság kérdése) és egy új (a rendőrség, a manufaktúra kérdése) megosztása a régi. Az új operatőröket a rendőrség jelenlegi megértése vezérelte, amely a rendőrségi jog alapját képezte. Így a közigazgatási törvényhez való jelentős hozzájárulás pontosan a kameralisztika volt. Nagyon befolyásolta a pénzügyek, a gazdaság, a gazdaság és a gazdálkodás tudományait.

Rendőrségi törvény. A rendõrségi törvény alapítója (mint a belsõ menedzsmentet végzõ iparág) a francia tudós, Nicholas Dalamar. 1722-ben a "Rendőrségi értekezlet" kutatója meghatározta a rendőrségi törvény tárgyát, amely a tudósok szerint új kameramenedzserként alakult át.

A XVIII. Század második felében. Németország megalapozta a rendőrségi törvény önálló ága jogszabályok egy meghatározott részét jogtudomány (jogi politseistiki), elsősorban a tanulmányi és a beavatkozás indokoltsága és az állami ellenőrzést a társadalom állapotával és a helyzet a személy, valamint egy tudományterületen. Ezt követően ez a tendencia volt megfigyelhető a más európai országokban.

Az Orosz Birodalom a tudomány első, összhangban a Charta az egyetem 1835-ben tanított néven „nyilvános javítása törvények és tetteit”, majd később (összhangban a Charta az egyetem 1863) nevezték a rendőrségi törvény.

A rendőrségi jelenség megjelenése a sürgető szükségességnek köszönhető, hogy a központi államigazgatás hatékonyságát javítani kell az állami kényszerhasználattal járó, jogilag értelmezhető társadalmi kapcsolatokra vonatkozó szabályok egyszerűsítésével.

A rendõrségi törvény tárgya az egymással összefüggõ strukturális elemek rendszere volt: az állam rendõrségi funkciója, mint az állami tevékenység irányítása a társadalom védelme érdekében a védett jó jogellenes támadások ellen; a rendőri tevékenység az állam rendőri funkciójának megvalósításának konkrét formájaként; a rendırségi intézmény, mint a rendırségi feladatok ellátására és rendırségi tevékenység végzésére felhatalmazott különleges állami szervek rendszere; az érintett állami szervek tevékenységét szabályozó normatív és jogi aktusok rendszere.

Napjainkban drámai változásokon ment keresztül a közigazgatási jog "polipolitikai" megközelítése. Ugyanakkor, hála neki, új tudományos trendek és elméletek alakultak ki a közigazgatási jogrendszerben.

Nagy fejlődéséhez járul hozzá a közigazgatási jog által végzett kutatás a tudósok a tudományos iskola élén akadémikus Bandurko. Tanítványai tanulmányozták különböző területein szervezeti és irányítási tevékenységek: kezelése nevelô eljárás (V. Petkov, S. Nikitenko), intézményi keretek információs politika (I. Arisztov, B. Kormich), ATS kezelése különleges feltételek (Yu Dubko S. Kuznichenko, Yu Obolensky), a legújabb módszer a menedzsment ATS (Frolov, B. Kowalska).

További munka megoldása sürgető problémáinak közigazgatási jog adta tudósok arra, hogy megvizsgáljuk a kormányzás saját szférák közéletben. Különösen a kutatók figyelme a problémák szervezetének és működésének szervek a végrehajtó hatalom: a szervek belső ügyeit (A. Bandurka) az adóhatóságok (V. Polyukhovich), vámhatóság (S. Kivalov), az Ukrán Nemzeti Bank (V. Krotyuk) Ügyészség (M. Yakymchuk), valamint az igazgatási felelősség (T. Kolomoets, D. Lukyanets), közigazgatási eljárás (A. Kuzmenko, V. Stefaniuk) és a közigazgatási reform (AI Koliushko).

A kutatásban jelentős szerepet játszottak a szervezeti és jogi szempontok a gazdaságban (A. Ryabchenko), a vállalkozói tevékenység szabályozása (N. Saniakhmetova).

Köszönhetően ezeknek a tudósoknak és azoknak a tudományos iskoláknak a munkájához, amelyeken éltek, tudni lehet a tudomány rendőrségi törvényének kialakulását. Beszélhetünk a rendőrségi törvénynek a tudományos és szabályozási jogi dimenzióban mint normák, szabályok, elméleti generalizációk, tudományos fogalmak stb. Rendszeréről.

A téma elsősorban - közvetlenül a bűnüldöző szervek magatartása, amely sajátos jellemzőkkel rendelkezik, itt az irányítási és pszichológiai és informatikai ismeretek, a fegyverek birtoklása. Másrészt a bűnüldöző szervek adminisztratív tevékenysége, amelyet különféle funkciók, módszerek és technikák határozzák meg.