A munkaügyi statisztikák feladata

1. A munkaügyi statisztikák feladata

A jelenlegi munkaügyi statisztikát az 1990-es évek első felében alakították ki az Orosz Föderáció Átmeneti Állami Programjának a nemzetközi gyakorlatban elfogadott számviteli és statisztikai rendszer végrehajtása során a piacgazdaság kialakításának követelményeivel összhangban.

A foglalkoztatási és fizetési kérdésekre vonatkozó információs támogatási rendszer a negyedéves és éves gyakorisággal gyűjtött szervezetek folyamatos beszámolásán alapult. A 3-5 éves időszakonként a nemek, az életkor, az iskolai végzettség, a szakmai és a munkahelyi struktúra alapján a munkavállalók összetételére vonatkozó szervezetek folyamatos felmérése zajlott le. Az ország munkaerő-potenciáljának elérhetőségét és felhasználását minden évben az egész Oroszország, valamint a köztársaságok, régiók, régiók közötti munkaügyi egyensúlyi számítások alapján végezték el. A foglalkoztatásra vonatkozó adatokat is gyűjtötték folyamatos népszámlálások lefolytatásában (10 évente egyszer).

A szervezetektől gyűjtött információk gyakorlatilag az egész foglalkoztatottat jellemezték. Az egyéni munkaerő aktivitását jelentéktelen mértékben alkalmazták.

Módosítása a gazdasági szerkezet Oroszországban, a nyilatkozatot önként választott munka megteremtette a előfeltételei a működését, a munkaerő-piacon, amely egyre inkább a fő eszköz mérésére kínálat és a munkaerő-kereslet, a felesleges vagy hiányosság, forgalmazása különböző ágazatok, iparágak és régiók.

Alapvető változások a gazdaságban és az orosz munkaerőpiacon (a magánszektor fejlesztése és új formáinak munkaerő alkalmazása több számának növekedése a gazdasági szereplők), a alkalmazásának nehézségeit hagyományos adatgyűjtési módszerek előtérbe a feladat prioritások változása a szervezet statisztikák elfogadása modern fogalmak és meghatározások , az adatgyűjtés új módszerei, a teljes statisztikai rendszer reformja.

A lényege a kihívások a munkaügyi statisztika a korai 90-es, akkor a következőképpen írható le: The Transformation of Labor Statistics és az alkalmazkodás a jelenlegi gazdasági körülmények között az olyan új szereplők, a gazdaság és a munkaerő-piaci szereplők, figyelembe véve változásokat a statisztikai tájékoztatás céljából.

Ugyanakkor megkezdődött a foglalkoztatási mutatók és a munkaerőköltségek összetétele, a fogalmak és definíciók, az adatgyűjtés módszereinek felülvizsgálata annak érdekében, hogy közelebb kerüljenek a nemzetközi normákhoz.

Ebben az időszakban a terv hagyományos gazdaságtémáit és a mutatók, módszerek és információforrások rendszerét felülvizsgálták a tervgazdaság számára, és kidolgozták a lakosság gazdasági aktivitásának mérésére szolgáló koncepciót a munkaerőpiac változásainak körülményei között.

Rendszerének felülvizsgálatát a mutatók és az előállításukra szolgáló módszerek végeztük véve megközelíti az alkalmazott szabványokat a nemzetközi gyakorlatban, valamint az 1985. évi Egyezmény Labor Statistics №160 és az ajánlás 1985. munkaügyi statisztika №170.

A munkaügyi statisztikák gyűjtésének rendszere a következő alapelvek szerint történt:

A munkavállalók foglalkoztatásáról és a munkaerő-fizetésről szóló információgyűjtési rendszerek megőrzése. Ebben az esetben az információgyűjtés egyetlen eljárása helyett az egyes szervezetek adatainak összegyűjtése jelenleg a különböző statisztikai formákra és különböző időközönként végzett minősítési módszer alkalmazásával történik. Így a nagy és közepes méretű szervezetek havi rendszerességgel beszámolnak a kisvállalkozásokról - negyedévente szelektív alapon;

a népesség gazdasági aktivitásának és foglalkoztatásának, a munkanélküliségnek, a munkaerő minőségi összetételének tanulmányozása céljából egy új információszerzési módszert vezettek be a háztartásokban élő egyének megkérdezésével, amelyek képesek a népesség valamennyi szegmensére és a gazdasági tevékenységekre kiterjedni.

Ezenkívül az 1990-es években kidolgozták a munkaerő-statisztikák új témáit, és megfelelő információforrásokat szerveztek, különösen:

megvalósított és folyamatosan javuló információit sztrájkmozgalmat (összhangban a felbontás a 15. Nemzetközi Konferencia a Munkaügyi Statisztikusok „A statisztikák sztrájkok, kizárások és más intézkedés miatt munkaügyi viták”);

szisztematikusan elvégzett mintavételes felmérések a munkavállalók béreinek vonatkozásában egyes szakmákra és pozíciókra és a ledolgozott órákra vonatkozóan;

a munkavállalók béreinek hátralékairól havi adatokat gyűjtenek;

a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlásaival összhangban kétévenként a szervezetek munkaerőköltségeinek összegét és összetételét;

A migrációs szolgálattal együtt a munkaerő-migráció statisztikai monitoring rendszerét fejlesztették ki és hajtották végre.

Kapcsolódó cikkek