A történelmet a társadalmi-gazdasági formációk változásának folyamataként vették figyelembe

Marx filozófiai és történelmi koncepciójában a különböző társadalmi-gazdasági formációk megkülönböztetésének alapvető kritériuma:

a) termelési mód







b) új termelési technológiák megjelenése

c) egy főre jutó GDP

d) az osztály szerkezetének jellege

A "kultúra" és a "civilizáció" fogalmainak összefüggése az O. Spengler koncepciójában:

a) ezek a fogalmak megegyeznek

b) a civilizáció a haldokló kultúra színtere

c) kultúra - a társadalmi élet lelki oldala, civilizáció - anyag







d) a civilizáció államosított kultúra

A társadalom fejlõdés utáni iparágának ipari jellegû megkülönböztetésére vonatkozó kritérium (ok) a következõ:

a) a termelés automatizálása

b) a felsőfokú szektor - a szolgáltató szektor foglalkoztatási struktúrájának dominanciája

c) információ és számítógépes technológia megjelenése

d) a fentiek mindegyikét

a) Marx, Engels

b) Spengler, Toynbee

d) Danilevsky, Soloviev

Bevezették a "kulturális-történelmi" típusú fogalmat a helyi civilizációk kijelölésére:

A termelési kapcsolatoknak a termelési erők természete és fejlődési szintje közötti megfelelés törvénye:

Jobb az uralkodó osztály akaratának ereje. Ezzel az ítéletben teljesen egyetértek:

Az erkölcs sajátossága, amely az erkölcsi kötelességre utal, és nem a céltudatosságra:

Morális orientáció, amely szerint az emberi élet célja és értelme az öröm, az öröm vágya:

d) ésszerű önzés

A politika elválasztását az erkölcstől az alábbiak védik:

A hatalom egy jelenség:

a) különbözteti meg a politikát a közélet más területeitől;

b) csak a politika és a gazdaság szférájára jellemző;

c) mindenütt jelen van, kivéve a spirituális szférát;

d) az emberek közötti kapcsolatok jellemzése a közélet bármely területén.

Az amerikai gondolkodó T. Payne az államot egy szükséges gonosznak tekintette: annál kevésbé, annál jobb. Ez a nézet megfelel az ideológiának:

A szellemi termelés különbözik az anyagtól:

a) a létrehozott áruk immateriális jellege

b) a munka és a fogyasztás általános jellege

c) a fő munkaeszköz elválaszthatatlansága a munkavállalótól

d) a fentiek mindegyikét

Az emberi jogok koncepciói, az állam eredete szerződéses jellege, a jogállamiság az ideológia keretein belül alakult:

a) A jelenlegi politikák jellegével kapcsolatos közös észrevételek

b) egy kísérlet az ideális állapot megteremtésére

c) A társadalmi eszmék elmélete

A jogállamiság szerinti állam polgáraira vonatkozó elv:

a) "feltétlenül minden megengedett"

b) "minden, ami nincs tiltva megengedett"

c) "minden megengedett, kivéve a politikát"

d) "tilos minden, ami tilos"

A nooszféra tana egyik alkotója:

A tudás és a meggyőződés bizonyos arányokban kerül bemutatásra:

a) csak a vallásban és a mitológiában

b) a világ szellemi és gyakorlati mestereinek minden formája (tudomány, művészet, vallás, erkölcs)

c) a világ szellemi és gyakorlati mestereinek minden formája, kivéve a tudományt

d) a világ szellemi és gyakorlati mestereinek minden formája csak a rendes szinten

A tudomány és a vallás közös funkciója:

A vallás különbözik a mitológiától:

a) a természetfeletti hit

b) a világ bemutatott képének nagyobb megbízhatósága

c) egy kultusz jelenléte

d) nagyszerű ókorban

A művészet fő funkciója:

Az erkölcs vezető funkciója:

A globalizáció folyamata:

a) a Római Birodalom megalakulása idején

b) nagy földrajzi felfedezések korában

c) a kolonizáció második hullámában

d) a huszadik század utolsó harmadában

A tudás és a meggyőződés bizonyos arányokban kerül bemutatásra:

a) csak a vallásban és a mitológiában

b) a világ szellemi és gyakorlati mestereinek minden formája (tudomány, művészet, vallás, erkölcs)

c) a világ szellemi és gyakorlati mestereinek minden formája, kivéve a tudományt

d) a világ szellemi és gyakorlati mestereinek minden formája csak a rendes szinten

A tudományos forradalom lényege T. Koon koncepciójában:

a) a kutatási programok változása

b) paradigmaváltás

c) innovatív kutatási módszerek kialakulása

d) a nemzedékek változása a tudományos közösségben

"A tudatosság termelése egy adott társadalmi formában, amelyet a szakképzett szellemi munkát végző szakemberek szakemberei végeznek" a meghatározás:

d) szellemi termelés

A világvallások megjelenésének kronológiai sorrendje:

a) kereszténység, iszlám, buddhizmus

b) buddhizmus, iszlám, kereszténység

c) Iszlám, buddhizmus, kereszténység

d) buddhizmus, kereszténység, iszlám

A művészet fő funkciója:

Lehetséges a törvény törvényellenes?

a) Nem, mivel a törvény a törvényrendszer.

b) Nem, mivel minden törvény jogi normát teremt.

c) Igen, ha a törvény nem felel meg a nemzetközi jognak.

d) Igen, ha a törvény megsérti az elidegeníthetetlen emberi jogokat.

Ennek keretén belül a filozófiai irányvonal született az axiológia - az értékek filozófiai elmélete:

A világvallások közé tartozik:

a) Shintoizmus, judaizmus, iszlám

b) buddhizmus, kereszténység, iszlám

c) Ortodoxia, hinduizmus, lamaizmus

d) Jainizmus, taoizmus, konfucianizmus

Filozófiai irányzat, amely kimondja, hogy egy személy létezése megelőzi lényegét:

Milyen filozófiai trend a szabadság a személyiségnek tekinthető:

A "Az ember politikai állata" megfogalmazása

A vallás különbözik a mitológiától:

a) a természetfeletti hit

b) a világ bemutatott képének nagyobb megbízhatósága

c) egy kultusz jelenléte

d) nagyszerű ókorban

A totemizmus, a fetisizmus, a mágia

a) a vallásosság korai formái

b) nemzeti vallások

c) különleges keleti kultuszok

d) vallási szekták

A tudomány és a vallás közös funkciója:

A Morália Arany Szabálya szerint:

a) (ne) ne másokkal, ahogyan (nem) szeretne veled kapcsolatban kezelni

c) szereted a szomszédodat, mint magadat

d) ne higgyen, ne félj, ne kérdezd

A tézis megfogalmazása: "Az ember lényege nem egy magánszemély absztrakciója. A valóságban az összes társadalmi kapcsolat teljes egésze ", K.Marx szem előtt tartotta:

a) egy személy báb a társadalom kezében;

c) a személyiség eredetisége nem más, mint egy illúzió;

d) a társadalmi kapcsolatok változása megváltoztatja a személyiséget.

Az aforizmust, mely szerint "a szabadság megértett szükségszerűség" volt először megfogalmazva:

A szakmai etikai kódexek (orvosok, ügyvédek, üzletemberek stb.) Szükségesek, mert:

i) a hagyományos erkölcsi normák elavultak

k) a szakmai követelmények ellentmondanak a szokásos erkölcsi normáknak

l) a modernitást az erkölcs általános hanyatlása jellemzi

m) ez megköveteli az adott szakma presztízsének megfontolását

Az erkölcs filozófiai tanítása:

Az ember a szabadságra van ítélve, a szabadság tragikus terhe - ez a jelentés a szabadság jelenségének értelmezését jelenti

Az egyén egyedülálló egyedisége (megjelenése, jellege, szokásai, jellemzői stb.) A jellemző jellemzőkkel ellentétben:




Kapcsolódó cikkek