A kulturális intézmények pénzügyi támogatása - absztrakt, 5. oldal
Annak ellenére, hogy az állam pártfogója meglehetősen széles körben elterjedt nézete, cselekedetei nagyon messze vannak a filantróp viselkedésétől. Ezért nem tartja megfelelőnek a szempontból, hogy: a kormánynak meg kell bátorságot és bölcsességet, hogy a támogatást az e területeken a kultúra, amely nem számíthat kereskedelmi sikert, vagy hogy segítsen magán jótékonyság [66, 39. o].
A kulturális hitelezés rendszerének kialakítása várható. Az államnak garantálnia kell, hogy az extrabudgetári források továbbra is komoly eszközként szolgálhatnak a kultúra területén és minőségének javításában. Annak érdekében, hogy a kulturális szféra pénzügyi nyújtása terén az állam minden garanciája teljesüljön, a többcsatornás finanszírozás modelljének állandó kiigazítása szükséges, miközben fenntartja a költségvetési előirányzatok fontosságát.
Ugyanakkor a kulturális tevékenységek költségvetési finanszírozásával együtt a költségvetési támogatás szerződéses formáját nem lehet teljesen elutasítani. A kulturális ágazat irányításában a költségvetési finanszírozás megfelelő mechanizmusainak megválasztása a kérdésekre adott válaszok részleteiért felelős: milyen kulturális javakról van szó, milyen termékeket gyártanak és miért támogatja az állam [64, P.12].
2.2. Az Orosz Föderáció kulturális intézményeinek finanszírozására szolgáló mechanizmus fejlesztése
A kulturális finanszírozás modelljének javítása azért szükséges, mert a pénzügyi folyamatok kezelésének jelenlegi módszerei nem biztosítják ezen intézmények kiadásainak hatékonyságát. Ez annak köszönhető, hogy nincs összefüggés a nyújtott kulturális szolgáltatások körével és minőségével, valamint finanszírozásuk összegével. A probléma megoldása érdekében javasolt a költségvetési intézmények új szervezeti és jogi formává alakítása - állami nonprofit szervezetek. Az új szervezeti és jogi forma eltérhet az állami (önkormányzati) intézmények státuszától a következő pozíciókban:
1) a költségvetési finanszírozás hiánya a bevételi és kiadási becslések alapján;
2) a vállalkozói tevékenységre vonatkozó korlátozások vagy kevésbé szigorú korlátozások hiánya és a jövedelem önálló rendelkezésre bocsátásának joga;
3) az államnak az ilyen szervezet kötelezettségeire vonatkozó kiegészítő felelősség hiánya [63, P.18].
A kulturális területen állami és önkormányzati megrendelések megszerzésére irányuló kérelem előkészítésekor fontos meghatározni a tevékenység típusát, megfogalmazni önállóan és értékelni, hogy a végzett tevékenység megfelel-e a megállapított prioritásoknak és finanszírozási kritériumoknak.
A kulturális tárgyak anyagi és technikai alapjainak erősítésével és fejlesztésével kapcsolatos költségek tekintetében különleges finanszírozási eljárás van érvényben. Ennek alapja a versenyvizsga, amelynek végrehajtására vonatkozó eljárást az Orosz Föderáció költségvetési törvénye szabályozza [27, P.103].
Számos kulturális intézmény, különösen az anyagi és technikai alapokkal bíró intézmények bővítették a díjfizetésre kínált szolgáltatások körét, és rugalmasabb árpolitikát folytattak. Ennek eredményeképpen a saját tőke aránya az összes bevételben átlagosan 25% volt.
Azonban meg kell jegyezni, hogy a kiegészítő jövedelem, sok esetben érkezett, egyrészt, mivel a csere ingyenes szolgáltatásokért fizetett, ami jelentősen csökkenti a körök csökkentése kulturális tevékenységek a vidéki lakosság, másrészt, mert nem alapvető tevékenységeket.
A kulturális szervezetek széles körben használják az önálló árak meghatározására vonatkozó jogukat. Azonban nagyon gyakran az árpolitikájuk elsősorban saját pénzügyi helyzetük megerősítésére irányul. A kulturális szolgáltatások árának jelentős növekedése - még az infláció figyelembevételével is - negatív hatást gyakorol a kulturális szolgáltatások nyilvánossághoz való hozzáférésére.
A kultúra egyik fontos alternatív forrása a patrónok és a szponzorok eszköze.
A kulturális források növelésének egyik további forrása lehet számos kulturális objektum denacionalizálása és privatizációja.
Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma szerint a gazdaság állami szektorfinanszírozásának irányításának racionalizálásának következő lépése új költségvetési eszközök bevezetése lehet:
- a költségvetési források elosztására vonatkozó eljárás, amely az intézmény tevékenységeire összpontosít (azaz az eredmény meghatározására és forrásainak elosztására, illetve versenyképes eljárásokon alapuló állami megrendelések terjesztésére);
- középtávú költségvetési tervezés bevezetése.
Ebben az összefüggésben az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma olyan költségvetési számviteli és jelentéstételi rendszer létrehozását tűzte ki célul, amely nem csak a kiadási források helytállóságának nyomon követését, hanem a program végi felhasználás egészének hatékonyságát is jelenti.
A tervek szerint meg kell határozni a közpénzek nettó eszközértékének az eszközök és források közötti különbözetek hatékonyságának fő pénzügyi mutatóját. És ennek az eredménynek a meghatározó tényezői a jelenlegi jövedelmek és a jelenlegi kiadások. Ugyanakkor a költségvetési számviteli reform egyik kulcsfontosságú feladataként az állami tranzakciók elszámolásának készpénzes módszeréről az eredményelszámolási módszerre történő áttérését definiálták.
Az eredményszemléletű módszer szerint a tranzakciók elszámolása akkor történik meg, amikor az eszköz vagy kötelezettség gazdasági értéke keletkezik vagy változik. A készpénzes módszerrel ellentétben, amelyben a tranzakciókat a pénzeszközök átvételének vagy kifizetésének időpontjában ismerik el. Az eredményelszámolási módszer szerint a bevételeket olyan ügyletekként határozzák meg, amelyek növelik az eszközök nettó vagyonát és a ráfordításokat - mint a csökkentő műveleteket.
A szakértők szerint ez a megközelítés, kombinálva a jelenlegi költségvetési besorolása az Orosz Föderáció lehetővé teszi, hogy készítsen pénzügyi kimutatások, mind az aktuális költségvetési törvény (a költségvetés), és a nyilatkozatok a jövedelem és a cash-flow a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok. Ezenkívül a külföldi gyakorlat megerősíti, hogy a költségelszámolás bevezetése az elhatárolás módszerével lehetővé teszi, hogy jobb képet kapj a valós költségekről.
Hasonló grafikák:
Javaslatok kidolgozása a települési intézmény tevékenységeinek hatékonyságának javítására
Jog >> Állam és jog
(lista) kulturális szolgáltatások, az intézmény típusától függően; - a kulturális intézmények nyújtására vonatkozó anyagi, pénzügyi és költségvetési normákról; - a jóváhagyásról.
A serdülők zenei és információs kultúrájának kialakulásának lényege és sajátossága az intézményekben
a fiatalok és a felnőttek, a kulturális intézmények pénzügyi támogatásának jelentős csökkenése. ideértve a kiegészítő oktatás intézményeit is. Átmenet a piacra.
Pénzügyi tervezés a nonprofit szervezeteknél a Tatarstan Köztársaság Neftekamsk Zenei Állami Oktatási Intézetének példájaként
Végzettség >> Pénzügy
az önfinanszírozás és az önellátás elve - a kultúra intézménye. az egészségügy, az oktatás és így tovább. korrekciós tényezők az átmeneti szakoktatás intézményeinek pénzügyi nyújtásának normatív volumenére.
Az egészségbiztosítás pénzügyi alapja
Tézisek >> Banki szolgáltatások