A tej kiválasztása 1974 gorykavy

A tej kiválasztása 1974 gorykavy
A tej kiválasztása 1974 gorykavy

Tejszekréció

A kezdeti tejelválasztás, vagy laktogenezis áramlik hatása alatt az agyalapi mirigy elülső hormonok (elsősorban prolaktin és a növekedési hormon), amelyek közvetlenül befolyásolják az alveoláris epithelium, míg a részvétele kortikoidok és tiroxin. A bőséges szekréció a szüléssel összefüggésben fordul elő a progeszteronszint (a placenta) szintjének csökkenése miatt a szervezet ösztrogénszintjéhez viszonyítva. Szülés után a tej szekréciója aktiválja az adenohipofízist. A szekréció kialakulását azonban csak endokrin faktorokkal nehéz megmagyarázni. Az idegrendszeri szabályozás fontos szerepe, valószínűleg a méhnyak impulzusai miatt, valamint rendszeres impulzusok a mellből, különösen a szopás és a fejés során.

Elemezve a szabályozás a létrehozott szoptatás (laktopoeza), meg kell vizsgálni a három csoport a folyamatok: a szabályozás a szekréciós aktivitása emlő, megtartja szerkezetét és reakcióba mirigy funkció más rendszerek az egész szervezet.

Szekvenciálisan a tehenek laktációjának neurohormonális szabályozása a következőképpen ábrázolható:

A tej kiválasztása 1974 gorykavy

A mell denervációjával kapcsolatos kísérletsorozatban a tejtermelés észrevehető csökkenését mutatták ki. Ez megerősítette az idegrendszer részvételét a tejsavó szabályozásában. A központi idegrendszer a hypothalamus-hipofízis rendszeren keresztül befolyásolja a tejtermelést azáltal, hogy megváltoztatja az anyagcserét a szervezetben és az emlőmirigyben. A központi idegrendszer szerepe a laktáció szabályozásában nyilvánvalóan a tejtermelékenységnek a magasabb idegi aktivitás tipológiai jellemzőiben való függőségében nyilvánul meg. EP Kokorina azt mutatta, hogy az állatok az erős kiegyensúlyozott mozgatható típusú képest tehenek gyenge kiegyensúlyozatlan típusú magasabb tejtermelés és a stabilitás a laktációs görbe a tejtermelés kisebb napi változását.

A szövettani és biokémiai vizsgálatok kimutatták, hogy a mirigyessejtek bizonyos anyagokat vettek fel a vérből a tej alkotó részeinek szintetizálására. A tőgy artériás és vénás vérének összetételében mutatkozó különbségek tanulmányozásával tisztázzák a fő tej prekurzorokat.

A szomszédos vérsejtekből származó vitaminok, ásványi anyagok és enzimek szelektíven behatolnak az alveolusok membránjába az üregükben, és a tej alkotórészévé válnak.

A tejfehérjék bioszintézise a plazma szabad aminosavaiból, valamint a bejövő vér fehérjéből és polipeptidjeiből származik.

Az a és p-kazein és a p-laktoglobulin szintézise (a tehéntej fehérjék 90% -át teszi ki) az emlőmirigyben fordul elő.

Az immunglobulin és a tejszérum albumin belép a tejbe, esetleg a vérből, a Globulin colostrum bejuthat az emlőplazma sejtjeibe.

A tejzsírok bioszintézisét glicerinből, zsírsavakból, semleges zsírból és vérfoszfolipidekből végzik.

A szénhidrátok mikrobiális emésztése során az el ő állásokban kialakuló ecetsav glicerinné és zsírsavakká alakítható.

Ezért a különbözõ összetételû (a cukor-fehérje arány és az emészthetõ szálak mennyisége) erjedés intenzitásában bekövetkezett változások a tejben a zsírtartalom jelentõs fluktuációját okozzák. A zsíros teheneket a bendőben lévő erőteljesebb fermentáció és illékony zsírsavak felhalmozódása jellemzi, mint a folyékony tej. A pajzsmirigy aktiválása a téli megfázás során fokozza a zsírképződést.

A tej kiválasztása 1974 gorykavy
A tej kiválasztása 1974 gorykavy

Kapcsolódó cikkek