A számítógép létrehozásának története

Amikor az emberek beszélnek a műszaki fejlődés terén a számítógépek, akkor általában az alábbi öt lépés tartják együtt alkalmazandó minden eleme bázis: elektroncsövek, félvezető (diszkrét) diódák és tranzisztorok, integrált áramkörök különböző fokú integráció.







Az elsõ számítógépes számítógéppel készített elsõ számítógépeket kizárólag a volumen- ciális tudományos és technikai számítások elvégzésére hozták létre. Ezek a lehetőségek mai méretben hatalmas méretűek voltak, nagy energiafogyasztással jellemezhetők, nagy tőkét és működési költségeket igényeltek. Például a világ első, 1945-ben Pennsylvania állam (USA) tudósai által létrehozott ENIAC számítógép, amely 30 tonnát tett ki, 18 000 elektroncsövet tartalmazott, és csaknem 2,8 millió dollárt költ az akkori árakon. Ezzel egy időben körülbelül 5000 addicionális műveletet hajtott végre, vagy megközelítőleg 360 szimulációs műveletet másodpercenként.

A félvezető eszközök masterizálása és ipari termelése lehetővé tette, hogy a "méretes és forró" elektroncsöveket "miniatűr és meleg" tranzisztorokkal helyettesítsék. Ez olyan számítástechnikai eszközök létrehozásához vezetett, amelyek nagyobb sebességgel, megbízhatósággal és funkcionalitással jellemezhetők, kisebb dimenziókkal, a 2. generációs költséggel és működési költségekkel.

A szoftver-kompatibilitás és az integrált áramkörök technológiája elve a számítógépes fejlesztés harmadik szakaszának kezdetét vette fel. A harmadik generációs gépek esetében nem csak az általános és a költségparaméterek javítása, hanem a technikai és szoftvereszközök szervezési moduláris elve is jellemző, amely lehetővé tette egy adott célra adaptált számítógép konfigurációjának összeállítását. A harmadik generációs folyamatok gépei nem csak számokat, hanem szavakat, szövegeket is tartalmaznak, vagyis alfanumerikus információkkal működnek. A gépkel való emberi kommunikáció formája is megváltozott. A felhasználók hozzáférhetnek a számítógéphez. A gép a távoli terminálon keresztül "maga jött" az irodájába. A számítástechnika fejlődésének és az ember általi használatának spirálja újabb fordulatot tett.







A negyedik generációs számítógépek egy másik példa a mennyiségi átmenet minőségre. Amikor létrehozták őket, nem történt semmi különös. Egyszerű integráció az elektronikus áramkörök nőtt annyira, hogy lett műszakilag lehetséges koncentrálni jelentős számú funkcionális egységek egy nagyszabású integrált áramkör (LSI), és ezáltal ez a technológia egy nagy (funkcionálisan) blokkolja vagy a teljes számítógépen általában.

De a BIS megjelenése nem csupán egy számítógép kifinomultabb elemalapjának létrehozása. Ez teremtette meg a számítástechnika minőségi változásának előfeltételeit. A BIS használata új ötleteket eredményezett a számítógépes elemek és csomópontok funkcionális képességeivel kapcsolatban. A fejlesztés (1969, Intel, USA) és a mikroprocesszorok ipari fejlesztése számos lehetőséget biztosított a számítási teljesítmény decentralizálására és a számítási erőforrásoknak a berendezésekbe és eszközökbe történő integrálásához.

1812-ben, angol matematikus és közgazdász Charles Babbage kezdett dolgozni a létrehozását az úgynevezett „különbség” a gép, amely szerint a szándékai, nem egyszerűen aritmetikai műveletek és számítások elvégzésére a program meghatározó speciális funkciója van. Gépkocsijának fő elemeként Babbage fogantyút vett, hogy emlékezzen egy számjegyre (összesen 18 ilyen kerék). 1822-ben a tudós egy kis működési modellt épített, és számított rá négyzetes táblára.

Miután Babbage jelentős mértékben hozzájárul a technológiai fejlődés tette automatizálása számolás amerikai feltaláló H. Hollerith, aki 1890-ben épült az első kézi lyukasztó alkalmazására digitális adatok lyukkártya és bevezette a mechanikai válogatás az elrendezés a paklit, attól függően, lyukasztás. Építettek egy gépi tabulátort, amely lyukakat próbált a lyukkártyákon, észlelte őket a megfelelő számokként és számlálta őket. A Hollerith tabulátorokat az USA-ban, Ausztriában, Kanadában, Norvégiában és más országokban végzett népszámlálásban használták fel. 1897-ben az első all-orosz népszámláláshoz használták, Hollerith pedig Oroszországba szervezte ezt a munkát. 1896-ban Hollerith megalapította a világhírű ComputerTabulatingRecording céget, amely számláló perforáló gépek és lyukkártyák gyártásával foglalkozik. A jövőben a cég átalakult az InternationalBusinessMachines (IBM) nevű cégbe, amely ma már fejlett számítógépes fejlesztővé vált.




Kapcsolódó cikkek