A nemzetközi jog tárgya

A nemzetközi jog célja nemzetközi (államközi) kapcsolatok.

A törvény tárgya az, hogy mit irányít a cselekvés, mit szabályoznak. Egy ilyen objektum mindig társadalmi kapcsolatok. A kapcsolatok jellege meghatározza a szabályozó törvény sajátosságait is. A törvénynek olyannak kell lennie, hogy képes legyen szabályozni ezt a fajta társadalmi kapcsolatot.







Az államközi kapcsolatok jelentősen különböznek a társadalmi kapcsolatok egyéb típusaitól, beleértve a nemzetközi kapcsolatokat is, amelyek nem egy államközi jellegűek. Tantárgyai függetlenek a hatalmaktól, és legfelsõbb, szuverén erejük. Az államközi kapcsolatok és az államközi kapcsolatok közötti alapvető különbség meghatározza a nemzetközi jog és a belsı különbség alapvetı különbségét nemcsak a tartalom, hanem a cselekvési mechanizmus között is.

SV Chernichenko azt írja: "Az államok közötti kapcsolatoknak a nemzetközi jogi szabályozás tárgyát képező sajátos természete előre meghatározza a szabályozásuk módjának sajátosságait."

A fizikusok úgy vélik, hogy az elemek közötti kölcsönhatás sokkal fontosabb a rendszer számára, mint maguk az elemek. Azonban a nemzetközi kapcsolatokat aligha lehet elvontan szemlélni, elszakítva azokat olyan alanyoktól, amelyek természete nem csak a kapcsolatok természetét érinti. Ezenkívül a törvény szabályozza a kapcsolatokat, amelyek befolyásolják az alanyok tudatát és akaratát. Itt van egy másik oldal. Az államokat nem lehet megfelelően megérteni az interakció rendszerén kívül.

A rendszerek elmélete szerint a vezérlőrendszernek meg kell felelnie a vezérlőrendszernek. A nemzetközi jog a nemzetközi kapcsolatok irányítási rendszerének része, amely irányított rendszerként működik.

Széles körben vélekedik arról, hogy a társadalmat a törvény hozza létre. Úgy vélik továbbá, hogy a nemzetközi közösséget a nemzetközi jog normái alkotják. Valójában a társadalom a jogait az érdekeinek kiszolgálása érdekében hozza létre. Ez a római maximus ibi societas, ubi jus (ahol a társadalom, ott és jobb) jelentése.

Olyan nézőpontról van szó, amely szerint a nemzetközi jog tárgya minden, hogy mely tárgyak kötnek jogi kapcsolatokat, azaz cselekvéseket, anyagi és nem anyagi előnyöket. Ennek eredményeképpen a nemzetközi jog egésze kifogásolhatónak tűnik, mivel az objektum csak egy meghatározott jogviszonyra vonatkozik. Az alanyok, az anyagi és a nem anyagi javak tevékenységei ugyanazon jelenség különböző aspektusait tükrözik - a nemzetközi kapcsolatok, amelyek a tárgyak bizonyos árukon való kölcsönhatását jelzik.







Ezért meg kell különböztetni a jog tárgyát és a jogviszony tárgyát.

A nemzetközi jogviszony tárgya mindazonáltal a felek jogviszonyban állnak.

A témát például cselekvések (együttműködési megállapodás), cselekvéshez való tartózkodás (nem agressziós paktum), anyagi és nem anyagi előnyök lehetnek. Az ilyen elemeket a "nemzetközi kapcsolatok" fogalma tartalmazza. A hozzáállás nem lehet értelmetlen. Mindig történik valami.

Az államok közötti kapcsolatok egyre intenzívebbek, új területeket fednek le. Jellemző, hogy egyre inkább érintik azokat a területeket, amelyek tegnap tisztán belső ügyek voltak. Ennek eredményeként a szabályozott rendszer bonyolultabbá válik, ami a nemzetközi jogi szabályozás megfelelő szövődményét okozza.

Nagy jelentőséggel bír a nemzetközi és a belső jog tárgyainak kijelölése. A szakértők a nemzetközi szabályozás tárgyának terjeszkedését a kizárólagosan hazai szabályozás körének csökkentésével határozzák meg. Ez a kérdés gyakran azonban egyszerűsödik. Úgy gondolják, hogy egy nemzetközi jogi aktusban elegendő megemlíteni egy adott kérdést, hogy megszűnjön az állam belső joghatósága szempontjából. Azt állítják, hogy nem a szabályozás tárgya, hanem a jogforrás a hazai és nemzetközi szféra megkülönböztetésének kritériumaként szolgál. Meg kell jegyezni, hogy időnként a gyakorlat megalapozza az ilyen véleményt.

Senki sem fogja tagadni, hogy a nemzetközi együttműködés jelentős szerepet játszik a nemzeti problémák széles körének megoldásában. De ez nem teszi a nemzetközi problémákat. Továbbra is fennmarad az állam szuverén joga, hogy önállóan vagy más országokkal együttműködve megoldja őket. A nemzetközi jog célja továbbra is az államközi kapcsolatok marad a belső probléma megoldása tekintetében. Például az üzem építéséhez nyújtott segítségről szóló megállapodás az államközi kapcsolatokat szabályozza, és maga az építési döntés pusztán belső ügy.

A nemzetközi kapcsolatok növekvő fontossága és összetettsége határozza meg a nemzetközi jogi szabályozás bonyolultságát. Az élet egyre nagyobb igényeket támaszt a nemzetközi jogban. A nemzetközi kapcsolatok rendszere globális jellegű, és a megoldandó problémák: a biztonság, a gazdaság, a környezetvédelem, a tudomány, a technológia, a kultúra stb. Területén. Ilyen körülmények között optimális lenne a rendszert egyetlen egységként kezelni. Ez óriási hatással járna. Ugyanakkor nem az állam modelljének másolására, hanem alapvetően eltérő irányításra kell törekednie, amely természetesen nem zárja ki, hanem magában foglalja a közigazgatásban szerzett tapasztalatokat, pozitív és negatív módon. A globális kormányzás problémájának bonyolultsága ellenére a szolgáltatás nyújtásának tendenciája érezhető. A fő szerep az ENSZ és szakosított intézményeinek rendszere. Különösen nagy az ilyen helyzetekben az összes állam közös jogi szerepe.




Kapcsolódó cikkek