Az érzékenységi együtthatók meghatározása
A jelen témakör minden témája:
A mérések egységességének biztosítása
A metrológia a következőkre oszlik: - elméleti; - jogalkotás; - Gyakorlati. Az elméleti metrológia a változás általános elméleti alapjait vizsgálja
A fizikai mennyiségek méreteinek összehasonlítása
A gyakorlati tevékenység során az embernek össze kell hasonlítania a fizikai mennyiségek méretét egymással. Hivatalos metrológia, miközben egyszerű, jól bevált geometriai méréseket végez
A fizikai mennyiségek és azok rendszerei
A mérési egyenletből látható, hogy a mért értékek számtani értékei attól függnek, hogy mely mértékegységeket használják. Feltételezve önkényességet a mérési egységek kiválasztásában
Többszörös és darabos egységek
A SI rendszerben használják decimális többszöröseinek és osztóinak, amelyek képződnek szorzók segítségével történik, és a nevük és szimbólumok - és megnevezéseket nevek kiindulási egységek keresztül megfelelően
Származtatott egységek
A származtatott egységek a matematikai műveletek segítségével kifejezhetők a matematikai műveleteken keresztül: szorzás és megosztás. A származtatott egység dimenziója a formában kifejezett kifejezés
referenciaértékek
A nemzeti referenciaalap a mérések egységességének biztosításának technikai alapja, és az ország kormányzati és referenciaszabványainak egy csoportja, amely mind a
Kalibrációs sémák
Amint már említettük, a szabvány egyik funkciója, hogy egy PV egységet a SIT munkatársainak továbbadja. Egy egység méretének átvitele az ellenőrzött SIT által tárolt fizikai mennyiség egysége méretének csökkenése,
Az egységnyi idő és gyakoriság
Bertrand Russell (1872 - 1970 - Angol matematikus, fizikus és közéleti) egyszer azt mondta: „Az idő - ez egy nagyon egyszerű dolog, mindaddig, amíg nem próbálja megmagyarázni, mi az.” (magasság
Standard hosszúságú egység
A XVIII. Század végén. a metrikus intézkedési rendszer bevezetésekor a francia Nemzetgyűlés a párizsi meridián negyedévének egy tízmilliomodik részét a hosszúságmérő egységeként vette át. 1799-ben
Az elektromos áramerősség egységének szabványa
Az aktuális intenzitás fizikai mennyiségként való meghatározásából látható, hogy a jelenlegi erősség egysége megegyezik a vezető keresztmetszetének egységnyi időn átmenő áramával. Ezért természetesen
A szabványos tömegegység
Meghatározása a tömegegység - kilogramm - kapta a III Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia 1901-ben az alábbiak szerint: „Egy kiló - egységnyi tömegű - a tömeg képviselte Intern
Anyagegység mennyisége
A mol megegyezik az azonos számú szerkezeti elemet (atomok, molekulák vagy egyéb részecskék) tartalmazó anyag mennyiségével, hány atomot tartalmaz 0,012 kg 12-es szénatom. Y -ben
A mérőeszközök eszközei
Mérés - a fizikai mennyiséget tároló műszaki eszköz használatának műveleti sorozata, amely az arány feltárását (explicit vagy
A mérési eredmények meghatározására tervezett jellemzők
A mérőátalakítók egyik legfontosabb metrológiai jellemzője a statikus átalakítási jellemző (más néven konverziós függvény vagy kalibrálás
A SIT hibalehetőségei
A mérőműszerek legfontosabb metrológiai jellemzője a hiba. Az intézkedés abszolút hibája a névleges algebrai különbségnek felel meg
A SIT érzékenységi jellemzői a befolyásoló nagyságokra
A befolyásoló értékek a következők: - környezeti paraméterek (hőmérséklet, nyomás, páratartalom stb.); - a tápfeszültség paraméterei (feszültségérték, frekvencia); -
A SIT dinamikus jellemzői
A dinamikus üzemmódot a bemeneti jel informatív vagy nem informatív paraméterében bekövetkező ilyen változások jellemzik, befolyásolva a SIT nagyságát, vezérlőjelét, interferenciáját vagy szerkezetét az idő alatt
A SIT kölcsönhatásának jellemzői a mérés tárgyával a SIT bemenetén és kimenetében
A mérési hibát befolyásoló egyik fontos folyamat a mérési objektum és a hozzá csatlakoztatott SIT közötti kölcsönhatás, valamint két (és több) sorozathoz csatlakoztatott SI
A kimeneti jel neminformatív paraméterei
A mérőeszközök metrológiai jellemzői közé tartoznak a mérőátalakító kimeneti jelének nem informatív paraméterei, mivel jelentős hatással lehetnek a
A SIT metrológiai jellemzőinek normalizálása
A normalizálás alatt a SIT tényleges metrológiai jellemzői megengedett eltéréseinek határértékeit a névleges értékektől számították ki. Csak egy idő után
A SIT beállítása és kalibrálása
A pontosságelmélet módszereinek alkalmazásával mindig lehet ilyen mértékű tűréseket találni a mérőeszköz elemeinek paraméterein, amelyek betartása garantálta, korrekció nélkül, hibás beszerzésüket,
A SIT igazolása
A SIT ellenőrzése - a metrológiai felügyelet hatálya alá tartozó SIT-ek alkalmasságának megállapítása a metrológiai jellemzők ellenőrzésének eredményei alapján történő alkalmazáshoz.
A SIT kalibrálása
Ahogy az átvizsgáló rendszert a munkamódszerekről és a mérőműszerekről a szabványokra emeli, a névleges értékektől eltérő intézkedések száma elkerülhetetlenül csökken. Ezért bizonyos szakaszban
Mérési módszerek
A SIT munkája egy vagy másik mérési módszeren alapul. Mérési módszer - a SIT és a mérési elv használatának módja egy mérő létrehozásához
Az eredmények és a mérési hibák valószínűségi ábrázolása
Figyelembe véve a mérések következtében történt hibát. az utóbbi az alábbiak szerint ábrázolható
Véletlenszerű hibák
Véletlenszerű a hiba, amely véletlenszerűen megváltoztatja az értékét, és aláírja, amikor ugyanazon idő fizikai értéke ugyanolyan ismétlődik
A véletlenszerű hibaosztási törvény meghatározása
A probléma a eloszlását meghatározó törvénye véletlen hibák két lépésben érjük el: 1) létrehozunk egy hisztogram vagy kumulatív eloszlás görbe véletlen hiba megnyilatkozás hy
A véletlenszerű hiba eloszlásának empirikus törvényi számszerű jellemzőinek pontértékbecslése
A számszerű jellemzőkkel ellentétben becsléseik véletlenszerű változók, értékük és szóródásuk a kísérleti adatok számától függ. Számértékek pontbecslése
A bizalmi tényező meghatározása
Ha a terjesztési törvény nem ismert, akkor a konfidenciaintervallum becsléséhez szükséges a Chebyshev egyenlőtlenség (nem igazán Chebyshev Papnutii Lvovich (1821 -
A véletlenszerű hiba minimalizálása
A véletlen hiba csökkentése érdekében meg lehet határozni a mért mennyiség többszörös megfigyeléseinek matematikai várakozásainak értékelését
Bruttó hibák és hiányok
A durva hibák és hiányok különleges véletlenszerű hibák. A bruttó hibákat általában a mérési körülmények éles, rövid távú változásai okozzák: szőrme
Smirnov kritérium
A súlyos hibák és hiányok felderítése érdekében a Smirnov-kritériumot használják, amelyhez
Rendszeres hibák
A rendszeres hibák állandóak vagy rendszeresen megváltoznak az azonos méretű fizikai mennyiségek ismételt mérésével. Rendszeres pogrom
Rendszeres hibák észlelése
Ha a megfigyelés eredménye szisztematikus hibát tartalmaz
Az Abbe módszer
A megfigyelési csoportok átlagos aritmetikai értékeit abban a sorrendben határozzák meg, amelyben kapták. A variancia a
Fisher módszere
A csoportközi diszperzió becsléseinek és a csoportok átlagos varianciájának összehasonlításából áll
Szisztematikus hibák kompenzálása
A módszeres hibák kiegyenlítésére szolgáló módszerek az utóbbi változásainak jellegétől függenek. Számos mód van azonban mind az állandó, mind a változó rendszeres szivárgásokra
A hibák összegzése
A mérési hibát általában különböző, egyidejűleg fellépő okok okozzák, és ezért nagyszámú lehet
Alapvető rendelkezések
A mérések bizonytalansága egy olyan paraméter, amely a mérési eredményhez kapcsolódik, és jellemzi az értékek szórását, amelyek ésszerűen a mért
A modellegyenlet összeállítása
A modell egyenlet a kimeneti (mért) mennyiség és a bemeneti mennyiségek közötti összefüggést fejezi ki
A bemeneti értékek becslése, a szisztematikus hatások korrekciója
A bemeneti mennyiségek értékei egy vagy több megfigyeléssel vagy külső forrásokból történő becsléssel találhatók meg. Ha több mérést végez értékenként
A mérési eredmények értékelése
A kimeneti mennyiség becslését úgy kapjuk meg, hogy a bemeneti mennyiségek modellegyenlet becsléseit kicseréljük
Az A típusú mérés standard bizonytalansága
Ezt a képlet határozza meg. Ez megfelel a mérési eredmény átlagos négyzetes eltérésének
B típusú mérés standard bizonytalansága
Ez attól függ a priori információtól, hogy az i-es bemeneti mennyiség változik-e. Ha a
A bemeneti mennyiségek páronkénti korrelációjának együtthatóinak kiszámítási sorrendje
A bemeneti mennyiségek páronként korrelálhatók (statisztikailag függő). Statisztikai függőségük mértékét a korrelációs együttható segítségével fejezzük ki
A lefedettségi tényező kiszámítása
A lefedettségi tényező egy multiplikátor, amelyet megszoroz a teljes standard bizonytalanság
A teljes mérési eredmény rögzítése
A teljes mérési eredmény magában foglalja a kibocsátás mennyiségének becslését és a vele járó kiterjesztett bizonytalanság értékét, ami a bizalom szintjét jelzi
A szabványosítás története és fejlődési fázisai
A szabványosítás nagyon régen keletkezett. A Han Liu Ban dinasztia alapítójának és első császárának egyik első cselekedete, aki Kr.e. 206-ban hatalomra került
Nemzetközi szabványosítás
A nemzetközi szabványosítás a nemzetközi szabványosítási szervezetek és tevékenységeik termékei - szabványok, ajánlások, technikai jelentések és egyéb tudományok
ND alkalmazása
NDs-eket használnak a termék életciklusának, folyamatainak vagy szolgáltatásainak teljesítésének minden szakaszában, nevezetesen a tervezés, gyártás, kivitelezés, telepítés (telepítés), üzemeltetés
Terméktanúsítási rendszerek (modellek) az UkrSEPRO rendszerben
Termékek A robot neve A gyártási felmérés által kiadott dokumentumok Gyártási tanúsítás
A sorozatgyártású termékek tanúsítására vonatkozó eljárás
Ahhoz, hogy a megfelelőségi tanúsítványt termékek kell előállítani sorozat: 1. Alkalmazás munkálatok tanúsítás UkrSEPRO. 2.
Nemzetközi tanúsítás
A következő szervezetek tanúsítással foglalkoznak: Ø Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO), különösen a Megfelelőségértékelési Bizottság
Tanúsítás az EU-ban
1985-ben elfogadták az EU Tanácsának a műszaki harmonizációról szóló irányelvet, amely különbséget tesz a következők között:
Tanúsítás az USA-ban
Az Egyesült Államokban vannak olyan jogszabályok a különböző típusú termékek biztonságára, amelyek a megfelelőség igazolásának jogalapjaként szolgálnak. A törvények szerint a kötelező tanúsítás, a termékek
Tanúsítás Németországban
A németországi tanúsítás jogalapja a népesség egészségének és életének védelme, a környezetvédelem, a munkahelyi biztonság, az erőforrás-megtakarítás és a fogyasztóvédelem. 19-től
Tanúsítás Franciaországban.
A tanúsításért a Francia Szabványügyi Szövetség (AFNOR) felel.
Tanúsítás Japánban.
Japánban a tanúsítás három formája létezik: Ø Kötelező tanúsítás, megerősítve a jogszabályi követelményeknek való megfelelést; Ø önkéntes akkreditációs tanúsítás