Miért van a felhők másik formája a gyermekek enciklopédiájának?
Így alakulnak ki a felhők: a meleg levegő vízgőzzel emelkedik az ég felé. Egy bizonyos magasságban a meleg levegő hűl. Alacsony hőmérsékleten a nedvesség már nem lehet vízgőz formájában. A felesleges nedvesség vízcseppekké, jégrészecskékké alakul - így alakul ki a felhő.
Nincs két hasonló felhő, állandóan megváltoztatják a formájukat. A felhők alakjában fennálló különbség magyarázata az, hogy különböző magasságokban és különböző hőmérsékleteken alakulnak ki. Emellett a felhők különböző részecskékből állhatnak, a magasságtól és a hőmérséklettől függően.
A legmagasabb felhőket "fényesnek" nevezik. 50-100 km magasságban vannak! Akkor jöjjön el a "gyöngyház". Ezek 22 és 33 km magasságban helyezkednek el. Ezek nagyon vékony, gyönyörűen színezett felhők, amelyek porból vagy esőcseppekből állnak. Ezek csak naplemente vagy napfelkelte előtt figyelhetők meg.
Magasságban, 10 km felett találhatók „cirrus”, „cirrostratus” és „cirrocumulus” felhő. Cirrus felhők néz ki, mint tollak és szálak, cirrostratus - vékony fehéres csíkok, cirrocumulus - kis, kerek, felhők közül, azt mondjuk, „az ég a bárány.” Mindezek a felhők vékony jégből állnak.
Alacsony felhők kis cseppekből állnak. A magassága 3-5 km-re a Föld felszínén található középmagas gomolyos felhő felhő, amely a nagy tömegek gőz és szilárd részecskék, mint cirrocumulus. Azonos magasságban vannak kialakítva középmagas rétegfelhő, gyakran, amely az egész ég szürke fátyol, amelyen keresztül a nap és a hold ragyog, halvány foltok.
Stratocumulus felhők jönnek létre alul, két kilométeres magasságban - nagy és kopott. Ugyanabban a magasságban esőfelhők vannak - sűrűek, sötétek, formázatlanok. A 610 méter alatti tengerszint feletti magasságban réteges felhők jelentkeznek. Cumulonimbus felhők - magas, sűrű, karfiolszerű felhők, zivatarokat és erős széleket hoznak.