Elaludni az éjszakai tollfű
A belső, spirituális, buddhista kivonulás az életből is lehetetlen. Ismeretes, hogy az igaz, kanonikus buddhizmus gyakorlatilag kivitelezhetetlen volt. Egy nagyon kis népcsoport vallja Indiában és Ceylon szigetén. A közös neve ennek a vallásnak semmi mást, mint alkalmazkodás a valódi természetes emberi pszichológia, amely teljesen megváltoztatta a szellemi alapjait buddhizmus (amely lényegében az ateizmus) abba az irányba nyers pogányság és bálványimádás (lásd. Major munka V. Kozhevnikova „buddhizmus és kereszténység ").
De van még egy negyedik embercsoport is - ezek azok, akik életre keltették az életet. Elkezdték abbahagyni magukat, a mindennapi tapasztalat sötét, értelmetlen életében, mert olyan, mintha egy sötét pincében jég vagy fény tövében kerestek volna tüzet. Az életet értelemben találta, vagy ugyanolyan, megszerzették az Élő Érzést, elfogadták Őt, és vele mentek.
A német költő Goethe művészi ábrázolja a megtapasztott Faust doktornő életében a szellemi válságot egy azonos drámai versben. Az élet valódi életének és erejének megteremtése érdekében Faust gondolta és tapasztalta meg mindazt, ami az ember számára elérhető, de nem találta a lény rejtélyének nyomát. Kétségbeesetten úgy dönt, hogy öngyilkosságot követ el. Itt már a szájába hoz egy tál méreg. De hirtelen az angyalok énekelnek a fülébe:
"Krisztus felemelkedett? Békesség neked, megbocsátott emberek, a mennyből! "
Ahogy elvarázsolt, ő hallgatja ezt a földi hír az élet győzelméről. A hit és a hatalom a szívebe ömlött. Visszatér az életbe.
Tehát zseniális író kérésre reagál egy kétségbeesett emberi szellem - nem pap vagy lelkész, világi és költő, távol zsíros jámborság, érzékeny az igények az igazi, tényleges élettartamát. Jellemző, Faust, ahogy az ő gondolatait és spirituális keresés megáll a nagy kinyilatkoztatás a jelentését, a prológ (bevezetés) a János evangéliuma.
A Logosz kinyilatkoztatása
A ragyogó orosz filozófus Vladimir Soloviev című cikkében: "The Meaning of Peace" (ami a munka egy részét "A lelki élet alapjai") letérdel elé ezt az isteni kinyilatkoztatást jelent a világ, az élet értelmét. "Kezdetben az Ige volt." A János evangéliumának eredeti szövegében a szó a görög logosznak felel meg, ami azt jelenti, hogy értelem. Ezért ezek a versek valóban feltárják a Sense titkait. És itt, röviden és világosan, a következő négy tényt ismerjük meg a számunkra érdekes kérdésben.
Először is van értelem. Már az elején volt, kezdettől fogva, amikor Isten teremtette az eget és a földet. Jelentése átfogó, mindent átfogó. Emiatt Amos Comenius, egy tizenhetedik századi cseh gondolkodó, látta a Pansophy keresztény kinyilatkoztatásában az igazságot, vagyis az egységesítő bölcsességet. Ennek az értelemnek a nyomai, káprázása és hatása mindenütt megtalálható. Hasonlóképpen a nap fénye a szivárvány fényében, a gyémántok és a rubinkek fényében, a tenger csillogó hullámaiban és a reggeli harmat a virágokon. "Az egész lény száguldás felé" - mondja Dosztojevszkij legidősebb Zosima.
A harmat sóhajt, a füvek suttognak:
A Dicsőség Szent Szentségének fénye.
"Minden dolog történt rajta keresztül, és nélküle semmi sem történt, ami történt."
Krisztus ősi "befejezetlen mondása" (agraphon) azt mondja: "Vágd le a fát, és ott találsz engem. Összetörje a kőt, és ott találsz engem. " Minden homokszem és távoli csillagok között van. Valójában minden ember más fokig; néha, talán öntudatlanul. Ő "Az igazi fény. Ki világít minden embert, aki a világba jön. " Ez a fény közel áll minden ember tudatához és lelkiismeretéhez. Minden ember, mint a rádiók, van egy fény érzékelő (detektor), amely reagál, válaszol a hívásra az evangélium - ő csak meg a megfelelő hullám. Minden emberben léteznek nyomok a Logoszról, Isten szikrájáról, néha látens (potenciális, latens) állapotban. Ez a szomjúság a szeretet, tisztaság, szomjúság Isten. Éppen ezért Afrikának és Európa kulturális lakójának ősi vadállata válaszol Krisztus hívására. Ezért Haggai próféta "Minden nemzet kívánta".