A Szovjetunió oktatása

A Szovjetunió megalakulásának okai: szükséges volt a köztársaságok gazdasági erőforrásainak összekapcsolása a sikeres helyreállítás, a háborúk, a nemzetgazdaság és az NEP végrehajtása érdekében;







a köztársaságok egységesítése biztosítaná függetlenségét, és lehetővé tenné számukra, hogy sikeresen oldják meg a külpolitikai feladatokat, mind a védelmi, mind a diplomáciai feladatokat.

A Szovjetunió megalakulásának politikai előfeltétele volt a proletariátus diktatúrájának köztársaságokban való jelenléte. A gazdasági előfeltétel a termelőeszközök állami tulajdonban volt. A Szovjetunió megalakulásának előfeltételei. Azon a területen, ahol 1922-ben létrejött a szovjet hatalom, az etnikai összetétel a határok megváltozása ellenére nagyon színes maradt. Itt élt 185 nemzet és nemzetiség (az 1926-os népszámlálás szerint). Igaz, sokan közülük "szétszórt" nemzeti közösségeket vagy elégtelenül meghatározott etnikumokat, vagy más etnikai csoportok külön ágait képviselték. Ha ezeket a népeket egyetlen állapotban egyesítik, vitathatatlanul vannak olyan objektív előfeltételek, amelyek mély történelmi, gazdasági, politikai és kulturális alapokkal rendelkeznek. A Szovjetunió megalakulása nem pusztán a bolsevik vezetés felsőbbrendű vezetése volt. Ez egyúttal konszolidációs folyamat volt, amelyet az "alul" támogatott.

A nyilatkozat hirdette megalakult a Szovjetunió jellemezte a történelmi körülményeket, amelyek között van egy esemény határozza meg az alapelveket a köztársaság. A szerződés rögzítette a szakszervezet a RSFSR, az Ukrán SZSZK, a Belorusz SZSZK és TSFSR egyetlen szövetségi állam, meghatározott rendszer legfőbb szerveinek a hatalom és a közigazgatás, a Szovjetunió, a fő jellemzői a kapcsolat legfőbb szerveinek a hatalom és a közigazgatás, a Szovjetunió, a fő jellemzői a kapcsolat az uniós szervek és hatóságok, a köztársaság állampolgári kérdésekre, költségvetési kapcsolatok, rögzítette az uniós köztársaságok azon jogát, hogy visszavonják az Uniót.

A Szerződés rendelkezik a Szovjetunió széles körű jogairól. Az uniós hatáskörbe osztottak nemzetközi kapcsolatok, beleértve a külkereskedelmi, a létesítmény az alapítványok és az általános terv a nemzetgazdaság az Unió, és mások. A szerződés kimondja, hogy a jóváhagyás és a módosítás csak akkor lehet elvégezni a Szovjet Kongresszus az Unió, azaz az állam legfőbb szerve. Nem volt utalás arra, hogy a szövegben a Szerződés megsemmisítése, felmondása, megsemmisítése lehetséges.

Az unió köztársaság fenntartotta magának az uniós kivonulás jogát (valójában ez a jog fiktív). Szovjet Kongresszus a Szovjetunió, beválasztották a városi tanács (1 MP 25.000 szavazók) és a tartományi tanácsok kongresszusok (1 MP 125.000 választópolgár CEC a Szovjetunió kialakult legmagasabb végrehajtó hatóság és forgalmazás - .. Tanács Népbiztosok 1924. évi alkotmány volt egyesület, ahelyett, köztársasági jellegű. Ez az alkotmány ne érjen az alapjait a politikai rendszer és a kormányzati intézmények, a szavazati jogot. az alapvető jog a Szovjetunió 1924-ben tartalmazta az alapja az unió létrehozása állami és nem írja felül a nemzeti alkotmányok RSFSR, az ukrán SZSZK, BSSR és a ZFSFR.

Az Alkotmány két részből áll:

I. Nyilatkozat a Szovjetunió megalakításáról.

II. Szerződés a Szovjetunió megalakulásáról (72 cikket tartalmazott).

A Nyilatkozat - a szakszervezeti állapot egyesítésének elveit tartalmazza: önkéntesség, egyenlőség, szuverenitás és a szabad szabadság a Szovjetuniótól. Itt voltak azok a politikai pillanatok, amelyeket a szükséges hatóságok rendeztek a helyzeten. Ennek a résznek nem volt sok jogi jelentősége

A szerződés 11 fejezetből áll:

1. A Szovjetunió legfelsőbb szerveinek lefolytatásán.

2. A szuverén jogait a szövetségi köztársaságok és az egységes unió állam (Meg kell jegyezni, hogy a szuverenitás a köztársaságok korlátozódik csak meghatározott kereteken belül az első fejezetben (és ez ténylegesen megtett a menedzsment az élet minden területén, és aktivitás). Ezek a jogok a köztársasági jogosultak elállni az Unió és nem lehetséges hozzájárulása nélkül a köztársaság megváltoztatására határait. az összes köztársaságok létre egységes állampolgárságot a Szovjetunió).







3. Kongresszus a szovjetek (kialakulása és funkciója a hatalom a Szovjet Kongresszus a Szovjetunió. Tény, hogy ugyanaz maradt, mint az alkotmány 1918).

4. Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottság (határozza meg a hatáskörét a Központi Végrehajtó Bizottság a Szovjetunió állt két kamra - .. A Szövetségi Tanács és a Tanács Nemzetiségi Szövetségi Tanács alakult a Kongresszus képviselői a szövetségi köztársaságok (arányosan a lakosság mindegyik), a teljes összetétele minden 414 Kamara tagjai a Tanács Nemzetiségi képződik. képviselőinek az Európai Unió és az autonóm köztársaságok (5 tag mindegyik), valamint az autonóm régiók (1 mindegyik). Session a CEC kellett tartani évente 3 alkalommal. közötti időszakban ülésein a legfőbb szerv Asti volt az Elnökség a Központi Végrehajtó Bizottság 21 fő. Az együttes ülésén a kamrák alatt biztosítottuk megalakult a CEC és az ANC (külön szavazás). A CEC megválasztott négy elnökök száma szövetségi köztársaságok).

5. A Elnökség, a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottság (CEC hatáskörét az elnökség kijelentette: „legfelsőbb törvényhozó, végrehajtó és igazgatási hatóság” a Szovjetunióban. Ő volt a jogot, hogy törölje vagy felfüggesztheti a döntések a kormány és az összes többi ország hatóságai tegye közzé az összes saját döntéseket és utasításokat).

. 6. A SNK (összetételét és hatáskörét a Tanács Népbiztosok (kormány), a Szovjetunió, a „végrehajtó és közigazgatási szerv”, a CEC SNK állt 12 ember :. elnököt, helyettesét, az elnök a Gazdasági Főtanács és a Népbiztosok 9 helyen SNK fellépés csak akkor lehetne megtámadható a CEC elnökségén keresztül, de nem szabad felfüggeszteni).

7. A Legfelsőbb Bíróság a Szovjetunió (a hatóság és a rend, a Legfelsőbb Bíróság a Szovjetunióban. A kompetencia a Legfelsőbb Bíróság említett nem csak a „ház legfelsőbb bíróságainak a szövetségi köztársaságok nagyszámú utasítás”, hanem a megfontolás és tüntetés előtt a Központi Választási Bizottság bizonyos döntéseket az ügyész a Legfelsőbb Bíróság, valamint a szakszervezetek közötti igazságügyi viták rendezése).

8. A Szovjetunió Népbiztosságán (az összes unió és egyesült népbiztosságok összetétele és hatásköre).

9. A GPU (szentelt munkájának együttes Állami Politikai Igazgatóság (GPU) hozták létre, „annak érdekében, hogy egyesítse a forradalmi, unió köztársaságok elleni küzdelmet, a politikai és gazdasági kémelhárítás és banditizmus” az SNK. Felügyeletéért tettei megvalósítása volt az ügyvéd a legfelsőbb bíróságnál ).

10. szövetségi köztársaságok (feltárja a kormányzati struktúrát a szövetségi köztársaságok, nem hangsúlyozva a korlátozások tényleges jogait. Szinte mindegyikük „benyújtása a Központi Végrehajtó Bizottság és Tanács Népbiztosok az Unió köztársaságok folytatják tevékenységüket a vonatkozó irányelvekben Népi biztosok” és a szovjet hatóságok Szovjetunió).

11. A karokon, zászló, a Szovjetunió fővárosa.

Az Alkotmány megkülönböztette a Szovjetunió és az uniós köztársaságok - Oroszország, Ukrajna, Transkaukázia és Fehéroroszország hatáskörét.

Art. 1-2 tartalmazta az uniós jogok kimerítő felsorolását és a művészeteket. 3 korlátozta az uniós köztársaságok szuverenitását az Alkotmányban meghatározott korlátokon belül és csak az Unió hatáskörébe tartozó témákban. A Szovjetunió kötelezettséget vállalt az uniós köztársaságok szuverén jogainak védelmére. Az Alkotmány szerint az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozott a következő kérdések:

* Szövetséges kapcsolatok: új köztársaságok bevonása az Unióba, viták rendezése, külkapcsolatok és külkereskedelem;

* A nemzeti gazdasági terv alapjainak megteremtése, a szakszervezeti értékek meghatározása;

* közlekedés és kommunikáció irányítása;

* egy egységes állami költségvetés és egy egységes monetáris és hitelrendszer jóváhagyása;

* A földhasználat és a földhasználat, az igazságszolgáltatási rendszer és a bírósági eljárások, a polgári és büntető jogszabályok, a munkajog közös elveinek kialakítása;

* a köztársaságok és mások között.

A rendszer felsőbb az Unió fő jellemzői nevezte a közigazgatási rendszer a RSFSR alkotmány 1918 és elutasította azt az elvet hatalommegosztás.

A legfőbb szerv a Szovjetunió a Szovjet Kongresszus és a közötti időszakban kongresszusok - a Központi Végrehajtó Bizottság, a Szovjetunió, amely 2 kamra - a Tanács az Európai Unió és a Nemzeti Tanács (5 fő az Unió és az autonóm köztársaságok.). A Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának ülései között a Központi Végrehajtó Bizottság elnöksége volt a legfelsőbb törvényhozó, végrehajtó és igazgatási testület. Felfüggesztheti és eltörölheti a Népbiztosok Tanácsának és a Szovjetunió, a Központi Végrehajtó Bizottság és az uniós köztársaságok népbiztosainak tanácsának döntéseit. Az uniós köztársaságok szovjet kongresszusainak döntései csak felfüggeszthetők.

Az SNK osztottak legmagasabb végrehajtó és igazgatási szervezet funkcióit, hogy kialakult Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottság, amely egy elnökből, helyettesei és a 10 népbiztos.

A fiókigazgatást a Népbiztosságok végezték.

Az összes unió-parancsnokság 5:

* Katonai és haditengerészeti ügyek;

* Üzenetek és táviratok.

Az 5 Népbiztossági Bizottság egységes volt (az RSFSR Népbiztosságaival):

Az Egyesült Nemzetek Népi Biztosainak a különleges biztossal, a Szovjetunió és az RSFSR azonos nevű népi parancsnokságain keresztül egyesültek. Minden más kormányzati ág az uniós köztársaságok hatáskörébe tartozott. Ezek közé tartoztak a Népbiztosságok:

Miután a Szovjetunió Alkotmányát annak rendelkezéseivel összhangban fogadta el, az uniós köztársaságok alkotmányait módosították. A választójog osztályfogalma megmaradt. Ez az alkotmány - egy tipikus alkotmány a hatalom, nem szabályozza a kérdések körét a jogok és szabadságok a polgárok, nem befolyásolja a hatályát a szavazati jogot, sok figyelmet fordítanak a mechanizmus a szervezet hatalom a Szovjetunióban, a végrehajtás elve föderalizmus, a meghatározása az állam státuszának tárgyak.




Kapcsolódó cikkek