A szakértői rendszer felépítése
Kezdőlap | Rólunk | visszacsatolás
A tudásbázis (KB) az ES magja. A BZ egy olyan gyűjtemény, amely a tárgyról (szabályok vagy heurisztika) ismertté teszi a gépet a szakértő és a felhasználó számára érthető formában (általában a természethez közeli).
Ezzel párhuzamosan a tudásnak az ember megértéséhez hozzáférhetõ formában való ábrázolásával párhuzamosan a BZ a "gépi" nézetben létezik. Az ES moduláris felépítése lehetővé teszi tudásbázisuk fokozatos felépítését. Az ES minőségét általában a tudásbázis mérete és minősége határozza meg.
A logikai következtetési blokk (szinonimák: tolmács, megoldó, deduktív gép, kimeneti gép) olyan program, amely szimulálja a szakértői érvelést a BZ-ben rendelkezésre álló ismeretek alapján.
Így az EK-fejlesztők egy csoportjának kiválasztásánál figyelembe kell venni nemcsak a tagjai tudásának és készségeinek, hanem pszichológiai tulajdonságainak is. A csoport tagjainak pszichológiai kompatibilitása nagymértékben meghatározza a csoportmunka folyamatában kialakuló légkört. Az EK-fejlesztők csapatának kiválasztása és előkészítése sikere határozza meg a teljes fejlesztési folyamat hatékonyságát és időtartamát.
A szakértői rendszer három alapvető elemet tartalmaz: a tudásbázis, a kimeneti eljárás és a felhasználó és a rendszer közötti interfész. A szakértői rendszer magja a tudásbázis és az elvonási folyamat. Ezeket együtt kell venni, mert a tudás, amely alapján nem lehet következtetéseket levonni, nincs értelme. A szakértői rendszerek általában a tudás egy kis részével, a szakmai tudás területére korlátozódnak. Ez azonban számos kérdést vet fel:
1. Hogyan juthat hozzá a szakemberek tudásától, a programozó számára érthető?
2. Hogyan kell bemutatni őket strukturált formában?
3. Hogyan kell végrehajtani a kiválasztott tudás-reprezentációs típusokat a számítógépen?
4. Hogyan biztosítsuk a rendszeren belüli ismeretekhez való hozzáférést?
5. Hogyan lehet módosítani a tudást a tapasztalatszerzés során?
A tudás kivonásának folyamata, amelyet a szakértő még nem fejlesztett ki. Általában ez különböző módon történik, és egy szakértő és egy tudásmérnök határozza meg. A legnépszerűbb technika a következő lépéseket tartalmazza:
1) a tárgykör strukturálása az "egyszerű" tudásmodell felépítésével és a válaszok kivonásával;
2) a már működő modell "egyszerű" tudásmodellje alapján - a szakértői rendszer prototípusa, annak javítása érdekében;
3) kövesse a "javítás" és a "hibakeresés" ciklusát, amíg a rendszer nem fog kielégítően működni.
Ez a technika az értekezésen alapul: a szakértők könnyebben kritizálhatók, mint egyértelműbbé tenni a célt, és a mérnökök érdeklődnek a meglévő prototípus gyors üzembe helyezéséhez.