A gazdaság "holland betegsége" elleni küzdelem
A "holland betegség" annak a ténynek tudható be, hogy a feldolgozóipar rovására a gazdaság nyersanyagágazatát a nyersanyagok kitermeléséből származó bevételek jelentős növekedése okozza. Ennek megfelelően az állam szintjén a jelenség elleni küzdelem három irányba fejlődhet: az ásványi nyersanyag-kitermelő iparág bevételei növekedésének korlátozásával, a feldolgozóipar fejlődésének ösztönzésével vagy a fogyasztásból származó többlet bevételek kizárásával.
A "holland betegség" kezelésének legáltalánosabb módja a nyersanyag-ipar jövedelmének korlátozása. Az extrakciós iparág szuper jövedelmének sterilizálása rendkívül magas adózás vagy közvetlen állami kivonás révén történik. A "kezelés" ezen módszere, hogy megfosztja a szuper nyereség gazdaságának kitermelő ágát, elveszíti előnyeit a feldolgozóiparban, és nem teremti a munkaerőpiacra nehezedő nyomást sem a fogyasztói árakra, sem a nemzeti valutaárfolyamra.
Az ásványi nyersanyag-kitermelő iparág szuprocesszusait nem erőszakkal, hanem a lakosság és a vállalkozás megtakarítási aktivitásának ösztönzésével is lefoglalhatják. Az ilyen intézkedések azonban összetettek, nem mindig sikeresek és kiszámíthatatlanok a következményekben.
A "holland betegség" kezelésének harmadik módja az ipar támogatását szolgáló protekcionista intézkedések, beleértve az exporttermékek termelésének támogatását és a vámpolitikát. Az ilyen intézkedések potenciálisan veszélyesek, mivel az iparág végül megszokja az állami támogatást, és amikor a nyersanyagok exportjának helyzete megváltozik, teljesen piaci körülmények között nem tud fellépni. A behozatali vámok emelkedése a hazai árak és a piaci torzulások növekedéséhez vezet. Továbbá, ha az ország tagja a nemzetközi kereskedelmi szervezeteknek és a vámunióknak, akkor a magasabb tarifák bevezetése nehéz és más államok kölcsönös intézkedéseihez vezethet. Az ipar támogatásának kevésbé romboló módja az állami beruházás az oktatásba és az infrastruktúrába. Az ilyen beruházások növelhetik a hazai termelés versenyképességét. Az ilyen intézkedések hatása azonban nem azonnal látható, és a korrupció és az állami üzleti igények helytelen felmérése miatt alacsony hatékonyságuk lehet.