Vészhelyzetek besorolása a propagációs sebességgel
A vészhelyzet minden típusának saját sebessége van a veszély elterjesztésére. Ez egyike az eseményfolyamat intenzitásának egyik elemének, és jellemzi a káros tényezők hatásának feszültségét. A káros hatások elleni védelemre hozott intézkedések természetét nagymértékben meghatározzák minden egyes esemény esetében a veszély foka.
A veszély elterjedésének sebességén a következő veszélyhelyzeteket azonosítják, amelyekben a káros hatások terjednek:
- hirtelen (robbanások, közlekedési balesetek, földrengések stb.);
- (az AXOV gáznemű kibocsátással járó balesetek, a hidrodinamikai baleset áttörő hullám, tüzek stb. kialakulása esetén);
- mérsékelten fejlődő (baleset felszabadító CM, a baleset közüzemi rendszerek, vulkánkitörések, árvíz árvíz baleset ipari szennyvíztisztító telepek, aszály, járvány, környezetre veszélyes események és hasonlók);
- lassan (a szennyvíztisztító üzemekben bekövetkezett balesetek, aszályok, járványok, erózió, környezeti változások stb.).
Minél kisebb a vészhelyzetek veszélyeinek terjedésének sebessége, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az emberek, a gazdaság, a környezet védelme érdekében ellenintézkedéseket alkalmazzanak. Például lehetséges kivonni az embereket a veszélyes területekről, védeni a vállalkozások gépeit és berendezéseit, a kulturális értékeket, és ezzel csökkenteni a vészhelyzet által okozott kár nagyságát.
A sürgősségi helyzetek besorolása az áramlás idején az alapjául szolgál az emberek, az állatok és a növények, a gazdasági és a veszélyes természeti és ember okozta vészhelyzetek biztonságának biztosítására szolgáló módszer kiválasztására.
Vészhelyzetek besorolása a cselekvés időtartamával
A cselekvés időtartama alatt a vészhelyzetek rövid távú természetűek vagy hosszadalmasak lehetnek. A környezetszennyezést okozó vészhelyzetek hosszú távúak.
Vészhelyzetek osztályozása az elosztás mértékével
A vészhelyzetek terjedésének mértékét mutató mutatók:
a káros tényezők által közvetlenül érintett terület nagysága;
A terjedés nagyságrendjében, figyelembe véve a következmények súlyosságát, a vészhelyzetek a következő kategóriákba sorolhatók:
a) helyi jellegű vészhelyzet. ami azon a területen, ahol nem volt vészhelyzet, és megsértette az emberek életkörülményeit (a továbbiakban - a sürgősségi zóna) nem terjed túl a területén a létesítmény, a halálos áldozatok száma vagy sérülés (a továbbiakban - az áldozatok száma), nem több, mint 10 ember, vagy milyen mértékben károsítják a környezetet és az anyagi károk (a továbbiakban - az anyag mennyisége kár) nem több, mint 100 ezer rubel.
b) önkormányzati vészhelyzet. ami a sürgősségi zóna nem terjed túl a területén egy település vagy távolsági területén szövetségi város, az áldozatok száma nem több, mint 50 fő, vagy anyagi kár összege nem több mint 5 millió. rubelt, és ez vészhelyzet nem tudható helyi természetű vészhelyzetre;
c) az önkormányzati jellegű vészhelyzet. ami vészhelyzet zóna befolyásolja területén két vagy több közösség, belvárosi területek a szövetségi város vagy helyközi területeket, az áldozatok száma nem több, mint 50 fő, vagy anyagi kár összege nem több, mint 5 millió. rubelt;
d) regionális jellegű vészhelyzet. ami a sürgősségi zóna nem terjed túl egyikének területén alá az Orosz Föderáció, az áldozatok száma több mint 50, de legfeljebb 500 fő, vagy anyagi károk összege több mint 5 millió rubel, de nem több, mint 500 millió rubel ..;
e) interregionális vészhelyzet. amelynek következtében a vészhelyzet az Orosz Föderáció két vagy több alkotóelemének területére hat, az áldozatok száma több mint 50 fő, de legfeljebb 500 ember vagy az anyagi kár összege több mint 5 millió rubel, de legfeljebb 500 millió rubel;
f) szövetségi jellegű vészhelyzet. aminek eredményeképpen az áldozatok száma több mint 500 fő, vagy az anyagi kár összege több mint 500 millió rubel.