A vírus izolálása és az antitestek képződése
Oldal 7/17
A vírus izolálása. A rubeola fertőző periódusa nagyon hosszú. A váladék izolálása a nasopharynx-ből 7-10 nappal kezdődik a kiütés előtti időszakban, folytatódik a lázas periódus alatt és átlagosan 2 héttel a kiütés után (lásd a 2. ábrát). A viralemia egy héten belül előfordul, néha még a kiütés előtti időszakban, és eltűnik 1-2 nappal a megjelenése után, ami egybeesik a vér semlegesítő antitestekkel való megjelenésével. Néhány nappal a kiütés és a kiütés előtt a vírus megtalálható a székletben. A vizeletben a vírus rövid időre megjelenik a kiütés kezdetén.
Az epidemiológiai jelentőség elsősorban a vírus nasopharynxből történő izolálását jelenti. A vírusfertőzés legfőbb forrása a látens időszakban szenvedő betegek, az átmeneti betegek és a törölt formájú betegek. A vírus intenzív terjedése a látens korban lévő betegek számára fontos szerepet játszik a terhes nők fertőzésében, hiszen idővel az érintett gyermeknek bőrkiütése van, várandós anyja minden nap vírust kap egy hétig. Ez az egyik oka annak, hogy a y-globulin hatása a rubeola megelőzésére várandós nőknél jelentkezik.
Az antitestek kialakulása. A rubeolafertőzés folyamatában az antitestek a betegek vérében jelennek meg, többféle módszerrel (lásd a 2. ábrát).
A vírus semlegesítő antitestek (BH), amelyek fontos szerepet játszanak a humorális immunitásban, megjelennek a vérben a kiütés megjelenését követő 1-2 napon belül, és általában 2-3 hét után érik el a maximális titereket.
Antitestek, amelyek gátolják a hemagglutinációs (TGA), vagy antihaemagglutinin, A legújabb adatok szerint (Iwakata e. A. 1973), beleértve a saját, megjelennek a vérben 2-3 napig, mielőtt semlegesítő és alacsony titer kimutatható, még mielőtt a kiütés kezdete. Az antihemagglutininek titerei a BH antitestekkel párhuzamosan elérik a csúcsokat, vagyis a bőrkiütés után 2-3 héttel.
Az immunfluoreszcenciával kimutatott antitestek a BH antitestekkel párhuzamosan jelennek meg és növekednek.
A komplementkötő antitesteket (CS) rendszerint a kiütés és csúcsok megjelenése után egy héttel észlelik egy hónap alatt, és néha 2 hónap után.
Úgy vélik, hogy egy korábbi betegség után a HH-antitesteket és az antihemagglutinineket a vér egész életében meghatározzák, habár fokozatosan csökkennek. Éppen ellenkezőleg, az immunfluoreszcenciával meghatározott CS-antitestek és antitestek eltűnnek a vérből 1-3 évig. Ebben a tekintetben a populáció immunitásának tanulmányozására elsősorban az első két vizsgálatot alkalmazzák, és az utóbbi kettő a közelmúltban átvitt betegségek mutatójaként szolgálhat a rubeóta előfordulásának visszamenőleges vizsgálatában.
A szerológiai megerősítése rubeola megvizsgált (általában a PH vagy HAI) két szérumok, amelyek közül az egyik hozott az akut fázisban, vagy akár azt megelőző (érintkező), és a második - 2-3 hét elteltével kezdete után csapadék. Az antitestek titerének négyszeres növekedése a második szérumban megbízhatónak tekinthető.
A leírt típusú antitestek mind az IgG-frakciókban, mind az IgM makroglobulin frakciókban meghatározhatók. Kimutatása specifikus IgM (ellenanyag 19S) a közelmúltban az egyre szélesebb körben alkalmazzák, mivel jelenlétük a vérben jelzi a jelenlegi fertőzés, és megkülönbözteti az elsődleges fertőzés „booster hatás”, ha újra szembe találkozó immunis a fertőzésre. Az összes leírt szerológiai módszerrel meghatározott specifikus IgM jelenik meg az elsődleges fertőzés szérumában a bőrkiütés megjelenését követő első két napban vagy még korábban. Az elkövetkező 5 nap IgM-titer felülmúlja IgG titer és eléri a csúcsot 8-14 napon, majd fokozatosan csökkenni kezd, és eltűnik a vérből a 20-30-ik nap után a kiütés. Az IgM gyorsan eltűnik a vérből a fertőzésre (Iwakata et al., 1973).
Érdekes megjegyezni, hogy thrombocytopeniás rubeola eredetű purpurával és néha az ízületek szövődményeivel kapcsolatban megfigyelhető az IgM vérben történő elhúzódó keringése.
Amellett, hogy a négy leírt módszerek elleni ellenanyagok kimutatására szolgáló rubeolavírus, vannak más szerológiai tesztek, mint a csapadék reakció, a reakció passzív szegélyét agglutinációs gátlás és gemadsorbtsii szerepe kisebb a tanulmány az immunitás.
Az RTGA-t az egyetemes alkalmazás érte el, a készítmény nagyfokú specifitása és egyszerűsége miatt.
Ábra. 3. Immun réteg a rubeola számára zárt és félig zárt gyermekcsoportokban az ország különböző régióiban.
1- nagy mennyiségű immunitás; 2 - az immunszemélyek alacsony aránya; keltetés - a rubeola vírus ellenanyagainak jelenléte.
A Szovjetunióban a rubeóta előfordulási gyakoriságát eddig nem rögzítették. Ez bizonyos mértékig magyarázható azzal a ténnyel, hogy a rubeola előfordulási gyakoriságának epidemiológiai rekordját legutóbb nem kapta meg kellő fontossággal.