A kiskereskedelem meghatározásának szempontjai

Az egyik típusú üzleti tevékenység adókötelessé alatt különleges adórendszer az egyetlen adó bizonyos tevékenységek, a törvény N 148-FZ határoztuk meg a kiskereskedelmi keresztül üzletek foglalkoztató maximum 30 fő, sátrak, piacok, tálcák, istállók, Kereskedelmi pavilonok és a kereskedelmi szervezetek más helyeit, beleértve azokat is, amelyeknek nem volt állandó értékesítési területe.







Az 1. § (1) bekezdése alapján. 11. Az adótörvény az időszakban a törvény N 148-FZ fogalmának kereskedelem összhangban meghatározott para. 1, Art. 492 A polgári törvénykönyv (a Ptk), amely szerint a szerződés alapján a lakossági vételi és eladási eladó folytat vállalkozási tevékenységet az áruk eladása a kiskereskedelmi, köteles átadni szánt áru személyes, családi, háztartási vagy egyéb felhasználásokra, amelyek nem kapcsolódnak vállalkozói tevékenység.

Így a kiskereskedelem polgári jogi fogalmát a kiskereskedelemben lévő áruk értékesítése nem nyilvános.

Ugyanakkor a fenti meghatározás számos kritériumot tartalmaz, amelyek teljes egészében lehetővé teszik a lakossági vásárlás és értékesítés megkülönböztetését az értékesítési szerződések egyéb fajtáitól:

  • az eladó mint szerződéses fél jellemzői;
  • tevékenysége tárgyának jellemzője;
  • amely a szerződés értelmében átruházandó árukra jellemző.

Ennek megfelelően az adózási jogviszonyokban az adófizetőnek a kiskereskedelmi tevékenység végrehajtásával összefüggésben az imputált jövedelemre kivetett egyetlen adófizetési rendszerbe történő átváltási kötelezettségre való megjelenésének feltételei:

  • az eladó mint szerződő fél jellemzői (vállalkozói tevékenységek végrehajtása);
  • tevékenységének tárgyát (áruértékesítés kiskereskedelemben) jellemzi;
  • a szerződés értelmében átadandó áruk (a személyes, családi, otthoni vagy egyéb, üzleti tevékenységhez nem kapcsolódó) jellemzői;
  • a kereskedelem helyének jellemzői (üzletek, sátrak, piacok, tálcák, standok, kereskedelmi pavilonok és egyéb kereskedelmi helyek, ideértve a rögzített értékesítési terület nélküli területeket is);
  • alkalmazottak száma (akár 30 fős személyzet).

Így, a kiskereskedelmi értékesítésnek az Art. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 492. cikke szerint a szerződéses fél olyan eladó, aki vállalkozói tevékenységet folytat a kiskereskedelmi értékesítésre.

Ezenkívül az Art. Az N 148-FZ törvény 3. cikkében az egységes adófizetők olyan szervezetek és vállalkozók, amelyek a törvény által szabályozott területeken vállalkozói tevékenységet végeztek, beleértve a kiskereskedelmet is.

Az 1. cikkely 1. szakasza 2. A polgári törvénykönyv megállapította, hogy a vállalkozás független végzett a saját kockázatára célzó tevékenységeket rendszeresen hasznot a tulajdon használatát, az áruk, munkák és szolgáltatások által nyilvántartott személy az ilyen összhangban a törvény. A vállalkozói tevékenység fogalmának alkalmazása nem csak a polgári jog, hanem az adójog alkalmazásának hatálya alá tartozik az 1. Cikkely alapján. 11 az adótörvény.

Következésképpen csak azon adóalanyok tartoztak, akik eleget tettek a fenti kritériumoknak, és a különleges adózási rendszer keretében átutalták az imputált jövedelemre kivetett egyetlen adót.

Mindazonáltal sem az adó, sem a polgári jogi szabályozás nem adott választ számos kérdésre:

  • mit kell figyelembe venni a kiskereskedelmi értékesítés során?
  • mit kell mérlegelni a kiskereskedelem szervezésének helyeit?
  • függetlenül attól, hogy a kereskedelmi pavilonok és a nagykereskedelem más területei (beleértve a kiskereskedelmi nagykereskedelmet is) pénzbeli kiskereskedelemnek minősülnek-e adózási szempontból;
  • hogyan lehet megkülönböztetni a kiskereskedelmet a vállalkozói tevékenység egyik típusaként a kiskereskedelem és a nagykereskedelem megvalósításában egy kereskedelmi szervezeten keresztül;
  • milyen okból kell az árut a vevő személyes, családi, otthoni vagy más célra szántnak minősíteni, és nem kapcsolódik vállalkozói tevékenységhez?

Az N 148-FZ törvény alkalmazása során felmerültek a kiskereskedelem és a vállalkozási tevékenység egyéb típusainak meghatározására vonatkozó különböző megközelítések.

Ennek eredményeként, a rendelkező rész fejezet 26.3 Az adórendszer egyetlen adó beszámított jövedelem az egyes tevékenységek adótörvény a jogalkotó megváltozott nagyon meghatározása kiskereskedelmi adózási célokra és a hatálya alá a különleges adórendszer az egységes adó beszámított jövedelem bizonyos típusú aktivitást.

Jelenleg a fizetési kötelezettség az egységes adót beszámított jövedelem keletkezik alapján létrehozott fejezet 26.3 adótörvény és a törvények az Orosz Föderáció összhangban elfogadott rendelkezések Art. Az adótörvény 346.26.

Az Orosz Föderáció adótörvénye 26.3. Fejezetének szabályai az egyes tevékenységtípusok esetében az adóköteles jövedelemre kivetett adókivetési rendszer formájában írják elő a vállalkozói tevékenység típusainak zárt listáját illetően.

Ebben a listában, beleértve a következőket tartalmazza típusú üzleti: kiskereskedelem keresztül boltot és az értékesítési terület minden létesítmény, a szervezet a kereskedelmi legfeljebb 150 négyzetméter, sátrak, tálcák és egyéb tárgyak a szakmai szervezetek, beleértve a nem helyhez kötött (az Orosz Föderáció adótörvénye 346.26. cikkelyének 2. pontja).

Az 1. § (1) bekezdése alapján. 346.28 Az Orosz Föderáció adótörvénye, a különleges adózási rendszerbe tartozó adóalanyok olyan szervezetek és egyéni vállalkozók, akik vállalkozói tevékenységet folytatnak az Orosz Föderáció tárgykörében, amelyre egyetlen adó vonatkozik.

Meg kell jegyezni, hogy a kiskereskedelem fogalmát az imputált jövedelemre kivetett egyetlen adó megadóztatása céljából az 11. Az adótörvény 346.27. Cikke a következő: kiskereskedelem az árukereskedelem és az ügyfelek részére pénzforgalmi szolgáltatások, valamint fizetőkártyák használata. Ez a vállalkozói tevékenység nem foglalja magában a jövedéki termékek értékesítését a 6. cikk (1) bekezdésének 6-10. 181. adótörvény, ételek és italok, beleértve az alkoholt, mind a csomagolás és csomagolási gyártója, és nélkülük, a bárokban, éttermekben, kávézókban és más pontok közétkeztetés.

Így az adótörvény megállapította, hogy a fizetési egyetlen adó imputált eredménykimutatás, nem minden végző adóalanyok tranzakciók vételi és eladási készpénz: egyetlen adó beszámított jövedelem az egyetlen szervezet (vállalkozó), aki végez üzleti tevékenységet kiskereskedelem keresztül végzett boltot és az értékesítési terület minden létesítmény, a szervezet a kereskedelmi legfeljebb 150 négyzetméter, sátrak, tálcák és egyéb tárgyak a kereskedelmi szervezetek beleértve a rögzített értékesítési terület nélkül.







Következésképpen a különleges adózási rendszer alapján az imputált jövedelemre kivetett egyetlen adó kivetése azokra az adóalanyokra vonatkozik, akiknek tevékenysége megfelel a következő minősítési kritériumoknak:

  • az adózó jellemzője a gazdasági kapcsolatok tárgya (bizonyos típusú vállalkozói tevékenységek végrehajtása);
  • tevékenységének tárgyát képező (a kiskereskedelem végrehajtása, az adótörvény 26.3. fejezetének normái szerint meghatározva);
  • jellemző a vállalkozói tevékenység útjára (a kereskedelem a kiskereskedelem szervezésének tárgyaival történik);
  • a kiskereskedelmi szervezet jellemzői (a kiskereskedelmi létesítmények nem rendelkezhetnek vagy nincsenek rögzített kereskedelmi területük, az utóbbi esetben a kereskedelmi emeletek területe minden létesítmény esetében nem haladhatja meg a 150 négyzetmétert);
  • a települések formájára jellemző (az értékesítési műveletek készpénzre készülnek).

Az adótörvény 26.3. Fejezetének normái értelmében csak az összes fenti minősítő jellemző jelenléte egyidejűleg lehetővé teszi az adófizető átutalását az imputált jövedelemre kivetett egyetlen adófizetési rendszerbe.

Ugyanakkor a jogalkotó - bár megpróbálta egyértelműen meghatározni az adótörvény 26.3. Fejezetében használt alapfogalmakat - nem volt kellően konzisztens a terminológiában.

Tehát az Orosz Föderáció adótörvénye 26.3. Fejezetének alapvető szabályai a vállalkozói tevékenység típusának nyilvánosságra hozatalán alapulnak. A jogalkotó korlátozta magát a vállalkozói tevékenységek típusának egyszerű felsorolására, beleértve a kiskereskedelmet is. Vannak azonban olyan esetek, amikor a kiskereskedelem során más típusú vállalkozói tevékenységeket végeznek, például saját termékek kiskereskedelmét, valamint kiskereskedelmi jutalékokat.

Az adótörvénykönyv 26.3. Fejezetében szereplő normák különböző értelmezése miatt az RF adótörvénykönyv hiánya a vállalkozói tevékenység típusainak megkülönböztetésére vonatkozó kritérium feltüntetésének oka.

Így véleménye szerint bizonyos áruforgalom adóhatóság szakemberei készpénz végzi adófizetők eladók (beszállítók, gyártók) szóló megállapodások alapján szállítási alapján sem egyéb megállapodások a polgári jellegű, amelynek egyes elemei a szállítási megállapodás tárgya az üzleti tevékenység nagykereskedelem , amelynek megszüntetése az általánosan megállapított eljárással összhangban adóköteles.

Tekintettel arra, hogy a szabályok fejezetének 26.3 adótörvény semmiképpen fogalmakon alapul a polgári jogi szerződések, de csak a közvetlen meghatározását adózási szempontból a koncepció kiskereskedelmi, ebben a helyzetben úgy tűnik, véleményünk szerint, nem megalapozott.

Más ellentmondások vannak az adótörvény 26.3. Fejezetének normáiban.

Így a vizsgált különleges adórendszerbe átvihető vállalkozói tevékenység egyik fajtája a 2. § 2. bekezdésébe tartozik. 346,26 adótörvény nevű kiskereskedelmi keresztül boltot és az értékesítési terület minden létesítmény, a szervezet a kereskedelmi legfeljebb 150 négyzetméter, sátrak, tálcák és egyéb tárgyak a szakmai szervezetek, beleértve a nem helyhez kötött kereskedelmi területet (a továbbiakban, utalva ezt normát, nevezzük annak meghatározását).

Az adójogi viszonyok fenti meghatározása alapján elsősorban az alábbi fogalmakra van szükség:

  • üzleti típus;
  • kiskereskedelem;
  • a kereskedelem szervezésének tárgya;
  • a kereskedelmi csarnok területe;
  • A kereskedelem szervezésének tárgya, amely nem rendelkezik állandó értékesítési területen.

Azonban az Art. 346,27 adótörvény értelmezett részletesen fogalmak, mint például üzletek, pavilonok, sátrak, bódék, valamint üzlethelyiség, amely alapján úgy tűnik, együtt sátrak és a standokon jogalkotó feltételezi a tárgy Trade Organization, amelynek nincs állandó üzlethelyiség. Ugyanakkor az alapvető fogalmakat, amelyek meghatározzák a tevékenység típusát át kell vinni a fizetési az egységes adó beszámított jövedelem, meg csak a következő fogalmakat:

  • kiskereskedelem;
  • a kereskedelmi csarnok területe.

Ebben az esetben az Art. Az Orosz Föderáció adótörvényének 346.27-es részét használják, amelyek fogalommeghatározása ellentmond a törvénynek.

Tehát a kereskedelmi csarnok területét csak üzletekkel és pavilonokkal kapcsolatban használják.

A koncepció áruház meghatározni, mint egy speciálisan felszerelt álló épület (egy része), szánt áruk értékesítése és szolgáltatások nyújtása az ügyfelek és nyújtása a kereskedelem, a kiegészítő, adminisztratív és nappali, valamint a létesítmények befogadására és tárolására árut, és felkészítik őket a hirdetést.

A pavilon koncepcióját olyan struktúrának definiálják, amelynek kereskedelmi szintje van, és egy vagy több munkahelyre van tervezve.

Ebben az esetben a kereskedelmi emeletnek a területe az összes olyan helyiség területe és nyitott területe, amelyet az adózó kereskedelmi vagy vendéglátó-ipari célra használ fel, a leltár és a cím dokumentumok alapján.

Az Art. 346.27 Az Orosz Föderáció nyitott területen működő adótörvénye kifejezetten a kereskedelem vagy a közétkeztetés szervezésére szánt földterületen található speciálisan felszerelt hely.

Így a fent említett normák értelméből következik, hogy az egyszeri adót a kiskereskedelem egy olyan áruház által fizetik ki, amely egy speciálisan felszerelt épület, amelynek értékesítési területe a nyílt területeket tartalmazza a szárazföldön.

Elemzés a szabályok fejezetének 26.3 adótörvény összességében arra a következtetésre vezet, hogy a kereskedelmi, akár végzett készpénz, nem az a fajta vállalkozás, amely át kell vinni a fizetési az egységes adó beszámított jövedelem a következő esetekben:

Nézzünk részletesebben az ilyen típusú gazdasági tevékenységekről.

1. Azok a szervezetek, amelyek fő tevékenysége a termelés, nem változtatják meg a vállalkozói tevékenység jellegét - a termelést -, amikor saját termékeiket készpénzben értékesítik. Ebben az esetben nincs harmadik és negyedik minősítő jel.

Ezért a fizetési kötelezettség az egységes adót beszámított jövedelem esetén megvalósításához saját termékek mellett az adásvételi szerződést, készpénzre a szervezet a gyártó nem merül fel.

Ugyanakkor az Art. Az Orosz Föderáció adótörvénye, a kiskereskedelem az árukereskedelem és az ügyfelek részére készpénzzel történő szolgáltatásnyújtás, meghatározott mentességek esetén.

A 3. cikk 3. bekezdése alapján. Az RF TC árucikkek 38 kódja az e Kódex alkalmazásában elismert minden eladott vagy értékesítésre szánt ingatlan.

Az Orosz Föderáció adótörvényében szereplő ingatlan alatt az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve (az Orosz Föderáció adótörvénye 38. cikkének 2. pontja) szerint a tulajdonhoz kapcsolódó polgári jogok (a tulajdonjog kivételével) tárgyát képezik.

Az Art. Az adótörvény 39. cikke értelmében az áruk megtérítendő értékesítését áruk értékesítésének kell tekinteni.

A fenti meghatározásokból az következik, hogy az adószabályozás mind a saját termelésű termékeket, mind pedig a megvásárolt árukat áruként kezeli.

Felmerül a kérdés: ha a gyártó a termékek szervezett kiskereskedelemben (üzletek, pavilonok, sátrak, bódék vagy üzlethelyiség), amelyen keresztül értékesíti termékeit saját termeléséből készpénz, amelynek keretében az adórendszer alá ilyen tevékenységet?

Úgy tűnik, hogy ilyen tevékenységekben minden olyan megjelölés látható, amely lehetővé teszi számukra, hogy az imputált jövedelem adóköteles, egyetlen adóként legyen minősítve.

Továbbá, ha a gyártó a termékek szervezett nagykereskedelmi objektum (bolt, pavilon, sátor, trafikban vagy üzlethelyiség), amelyen keresztül értékesíti termékeit saját termelésű készpénz, és ebben az esetben érzékelhető a jelek az ilyen tevékenységek minősíti azt az imputált jövedelemre kivetett egyetlen adó kivételével.

2. Ha az adóalany az árut készpénzben értékesíti, a kiskereskedelem szervezésének helye nélkül, beleértve az egyéni vállalkozók által végzett kereskedelmet is, ez a tevékenység szintén hiányzik a harmadik és a negyedik minősítési jellemzők közül. Ez magában foglalja az áruknak az alkalmazottaknak a bérek vagy készpénz miatti szabad forgalomba bocsátását, valamint a nyersanyagok, folyamatban lévő munkák stb.

Ezért a fizetési kötelezettség az egységes adót beszámított jövedelem esetében az áruk eladása készpénz hiányában egy hely a kiskereskedelmi szervezetek, többek között házaló által végzett egyéni vállalkozók, az adózó nem merül fel.

E tekintetben feleslegesnek tűnik, hogy a táblázatban vegyük fel az egyes vállalkozók önálló vállalkozói tevékenységként folytatott kereskedelmének alapvető jövedelmezőségét (az Orosz Föderáció adótörvénye 346.29. Cikkelyének 3. pontja).

3. Ha az adófizető egyetlen vásárlási ügyletet végez készpénzre, ebben az esetben nincs első, harmadik és negyedik minősítő jellemző.

Egyetlen készpénzes ügyletvásárlás nem tekinthető vállalkozói tevékenységnek. Következésképpen az esedékes jövedelemre kivetett egységes adó fizetője ebben az esetben nem vállalkozói tevékenység tárgya.

Feltételezhetőnek tűnik, hogy a protetikai-ortopédiai termékek és a fogyatékkal élők rehabilitációjának egyéb módjai készpénzre történő igénybevételének kísérletei, mint áruforgalom.

Az 1. § (1) bekezdésével összhangban. 44. Az adótörvény az adó megfizetésének kötelezettségét vagy töltés keletkezik azon az alapon létrehozott e Kódex, vagy más jogszabály az adójogszabályok.

Az adótörvény szerinti népességre vonatkozó protézis és ortopédiai segítségnyújtás során az egyszeri adó megfizetésének kötelezettsége nem állapítható meg.

Összefoglalva megállapítható, hogy az új szabályok bevezetését az adójog a jogalkotó nem tudta elérni a az egyszerű és pontos a jogállamiság, amint azt a példa fejezet 26.3 adótörvény.

Így a norma, amelyet a 6. cikk 6. pontjában állapítottak meg. Az adótörvény 3. fejezete: Az adókról és díjakról szóló jogszabályokat úgy kell megfogalmazni, hogy mindenki pontosan tudja, milyen adókat (díjakat), mikor és milyen sorrendben kell fizetnie.

SA Kamolikova. Chief Auditor LLC Campan-Audit




Kapcsolódó cikkek