Malyutina n

Malyutina N.V. A faanyag tenyésztésének mesterséges körülmények között történő kezelése / / Értékes és ritka állatfajok tenyésztése. Tudományos munkák gyűjteménye az RSFSR Központi Kutató Intézetének Glavokhoty-tól. Moszkva, 1987.S. 43-47.

A MEGHATÁROZÁSI FOLYAMAT IGAZGATÁSA A MŰVÉSZETI FELTÉTELEKBEN

A fogságban lévő állatok szaporodási folyamatának vizsgálata két fő oknál fogva fontos: e folyamat sikere a fogságban történő tenyésztés sikerétől függ, ráadásul a sikeres reprodukció a tartási és táplálási feltételek hasznosságának kritériumaként tekinthető.

A mesterséges tenyésztés során a reprodukciós folyamat egyes aspektusai, széles változékonyságuk miatt, irányított változásoknak vethetők alá. Ezek közé tartozik a szexuális érlelés időzítése, a falazat mérete, a tojás megtermékenyítése, ültetése, a tojások biokémiai összetétele.

A kutatók, akik használják, hogy tanulmányozza a tenyésztési Glu-bögre jellegű (Chirico 1952 Kiselyov, Priklonskii, 1971; Ro-mans 1979 Potapov, 1985) rámutatott, hogy a férfiak és a nők Glu-bögre részt vehet tenyésztés már per- CIÓ életévben megfelelő körülmények között: a férfiak - nem verseny több nézet-párosodott kor nemzedékei nőstény - amikor a test tömege legalább 1,8 kg. Ez igazolódott, amikor hígítjuk nyírfajd in vitro (Nemtsev és munkatársai 1973 ;. Kutovaya, 1976).

A kaszálás méretét a siketfajdon az időjárási viszonyok határozzák meg: a kedvező forrásnál - 16 tojásig, esős, 5 tojásra csökkent (Kirikov, 1952). A falazat a régióban is függött, és az északi európai taiga (Teplov, 1947) 6,2-től 8,3 tojásig változott Fehéroroszországban (Gavrin, 1969). A Berezinsky-rezervátumért ez a szám 8,5 tojás (Dolbik, 1970), adataink szerint - 32 falazat (1972-81) - a Berezinsky-rezervátum átlagos kőműves értéke 7,1 tojás.

A természetben gluharki folyamatosan kezdenek keltető-NIJ csak három éves, yearlings és két éves, még „veszíteni” vagy egyszerűen dobja tojás részben kikelt nye falazat (Dronseyko, Nemnonov, 1984).

A berezinskyi rezervátum 13 éves tapasztalatai a vaddisznók és a vaddisznók sejtes feltárásának tapasztalatai alapján meghatározták és fejlesztették a módját mind a pártok kezelésére, mind a siketfajd teljes reprodukciós folyamatára mesterséges körülmények között. Általában ez a gazdálkodási módszerek a következőképpen ábrázolhatók:

1. A pubertás periódusainak csökkenését úgy érik el, hogy a nyersfehérje szintjét növelik az adagokban, a madarak vitamin adagolásának javításával, a siketfajd fészkeléseinek irányításával.

2. A tojástermelés növekedése a táplálékban a nyersfehérje szintjének emelkedésével, a C-vitaminnal rendelkező madarak ellátásával, a lebontott tojások eltávolításával a további tojástermelés ösztönzése érdekében.

3. A tojások megnövekedett megtermékenyítése a férfiak időszakos cseréjével érhető el a nőknél, ami ismételt párosodást okoz.

4. Az inkubáció ösztönzése a fészkelődés feltételeinek megteremtésével történik (fészkelőeszköz, alárendeltségek alkalmazása, a tojásoknak a fészekből való nemkívánatos eltávolítása a madarak számára) és a szelíd madarak képzése.

5.Uluchshenie biokémiai összetétele a tojás előfordul normalizálására vitamin táplálja a madarakat, és a különleges szerepet tartozik a C-vitamin

Teljesen ezt a rendszert 1984 és 1985 között alkalmazták. A táblázatban. 1 adunk néhány adatot a gluh-harey reprodukciójáról ezekben az években az előzőekhez képest. Javulást tapasztalunk a fahordó reprodukciós arányában.

A glukulumok proliferációjának mesterséges körülmények között történő proliferációjának összetett módszerének hatása az eredményekre

A nevelési célú reprodukciós folyamatok befolyásolásának fő módszerei a fészkelőket táplálják és irányítják. Ezek hatással vannak a reprodukciós folyamat szinte minden vonatkozására.

Korábban (Pavlyuschik, 1978) kimutatták, hogy növeli a nyers protein szintje a diéta javítja tojás nyírfajd-wear (9,3-10,6 petét madár). Továbbá, ez a szem-kötődik egy jótékony hatással van a növekedés a csibék, így pár-rehmesyachnye hímek súlya átlagosan 3,3 kg, női - 1,8 kg, amely megfelel a 82 és 96%, a testtömeg vadmadarak helyi felnőtt népesség.

A nyersfehérje szintjének növelése az ipari vegyes takarmányok rovására a fahasználat növeli a madarak szükségességét a vitaminokban. A táplálék vitamin-összetételének javítása, amelyet a C-vitamin bevitele révén sikerült elérni az étrendben, lehetővé tette a biokémiai összetételű tojásokkal teli madarak megszerzését (Pavlyuschik, Malyutina, 1985). Ezenkívül a C-vitamin csökkenti a madarak nemi érését is: miután a siketfajd fiatalkorú (2-3 hónapig 0,25% -ig, majd 0,05% koncentrált takarmány), mindegyik 11 hónapos korban szaporodni kezdett. Ezenkívül a C-vitamin természetes serkentőként jelenik meg a siket emberek számára: a dandzsák, akik további C-vitamint kapnak drazsé formájában, korábban kezdik a tojást.

Jelentős szerepet játszott a pubertás feltételeinek csökkentésében a siketfajd csirkék irányított oktatásában is. Glu-haryata így fejlődött a legnagyobb pozitív Mr. érintkezés a személy, ami úgy érhető el, hogy a saját alatti karmlivayut nyalánkság kéz nélkül extrém nem kell-Ruth a kezében, akár 30 napos korukra óra látni és hallani az emberek. Mindez arra a tényre vezet, hogy az egy személyre nyomott madarak kevésbé hangsúlyosak, gyorsabban fogynak.

Az irányított oktatásnak köszönhetően 1985-ben mind a két éves groomok elkezdtek inkubálni, bár a korábbi években ugyanolyan karbantartási feltételek mellett a kétéves madarak nem kezdték el a keltetést, mivel nem kezdték meg a tenyésztést. nem voltak szelíd.

A reprodukció szabályozásának fennmaradó módszerei jelentősek a folyamat egyes pillanatait illetően. Így az ülés a siketfajd férfiak külön ketrecben és sejtek idején, szorzás hozzájárul az a tény, hogy a fiatal siketfajd at-verseny hiánya származó következmény nyírfajd idősebb nyereségű ellentétben csoportok hatékonyan párosodnak az első go-do életet.

A cöliák szabad hozzáférése több férfinak növeli a párzás valószínűségét, következésképpen a tojások megtermékenyítését. A megnövekedett műtrágyázást a tojások számának növekedésével, egyetlen nõvel lebontva, megkönnyíti a nõkben a hímek rendszeres cseréje a nõkben, ami ismételt párosításhoz vezet.

Serkentésére nasizhivaniya alkalmazni olyan jól ismert módszereket, mint a készülék fészkeket, a podkladov. A fahordókkal való munka során nagyon fontos, hogy a madár ne láthassa, amikor a tojást a fészekből nyerik ki. A fészkekben, amikor a következő tojás sodródik, helyére egy bélés lép. Fontos, hogy a fészekben ne legyen több, mint 4 párna: ez további lerakódást serkenti, és gátolja az erőszak ösztönét.

Integrált használata a különböző technikák és módszerek együttes holding, etetés és tápláló nyírfajd lehetővé összehúzódás-tit időzítése pubertás, növeli a tojástermelés és a megtermékenyített tojás madarak, valamint, hogy a nőstények kezdődik inkubáljuk. Mindez növeli a fogságban való tenyésztés hatékonyságát, tk. lerövidíti az improduktív ideig (siketfajd előtt - 2 év), és növeli a termelékenységet madarak fiatalabb korcsoportokban.

Nyilvánvalóan alkalmazhatóak a szorzás szabályozására alkalmazott technikák és módszerek, a fajok biológiájának jellemzőihez igazítva, amikor ritka madárfajokat mesterséges körülmények között tenyésztenek.

Gavrin V.F. A kevert erdők aljzatban a fészekállományok sűrűsége és dinamikája // A Szovjetunió vadászterületének természetes termelékenysége és termelékenysége. 1. rész Kirov, 1969, 38-43.

Dolbik M.S. A Berezinsky Zapovednik // Berezinsky-rezervátum ökológiai anyagai. Minszk: Urajay. 1970. Kiadás. 128-143.

Dronseiko E.G. Nemnonov N.N. Glukhari current // Anyagok a nemzetközi konferencia a fa nyél. M. Rosselkhozizdat, 1984. p. 42-43.

Kirikov S.V. Madarak és emlősök az Ural déli csúcsának táján. M. Izd-vo AN SSSR, 1952. 412. o.

Kiseleva E.G. Priklonsky S.G. Az erdei csirke madarak könyvelése a Volga-Kama-Kama régióban 1965 őszén / / Tr. Oksky állam. Reserve. M. Forest Industry, 1971. Kiadás. 8. P. 223-225.

Kutovaya T. A fészerhús tenyésztése a Berezinskyi Rezervátumban // Vadászat és vadászat. KHOZYAISTVO. 1976. № 6. P. 30-32.

Nemtsev V.V. Krinitsky V.V. Semenova EK Tenyésztési nyírfajd-CIÓ madarak ketrecben // természeti erőforrások Mologa-Sheksna alföldön. Vologda, 1973, p. 178-248.

Pavlyuschik Т.Е. A fahordók reprodukálására a Berezinsky reserve // ​​Fehéroroszország tartalékain. Minszk, 1978. Kiadás. 2, 119-124.

Pavlyuschik Т.Е. Malyutina I.V. A siketfészek fészkelőinek táplálása mesterséges körülmények között történő termesztéskor / / Kockázat a vadászatban. M. 1985. P. 32-47.

Romanov K.I. Rendes fahordó. M. Nauka, 1979. 143 p.

Potapov R.L. Squad csirkék. Farkasok / / A Szovjetunió állatai, madarak. L. Nauka, 1985. Vol. 3. Vyp. 1. 2. rész.

Teplov V.P. A Pechero-Ilychsky Reserve // ​​Tr. Pechero-Ilychsky természetvédelmi terület. M. 1947. Vyp. 4. I. rész 63-76.