Set - elemi eredmény - nagy olaj és gáz enciklopédia, cikk, 1. oldal
Néhány kísérlet elemi eredményeinek halmaza négy eredményből áll. [1]
Az elemi eredmények készlete. amely megfelel az A és B támadónak, ebben az esetben egybeesik. [2]
Mivel az U elemi eredmények kimenetele diszkrét (és véges). [3]
Q a kísérlet elemi eredményeinek sorát jelenti. és az a-algebra% elválasztja az események osztályát. A G összes többi alcsoportja, amely nem fordul elő% -ban, nem esemény. [4]
Az elemi események térképe Q az elemi eredmények halmaza. amelyek mindegyikét a ω: ω ∈ Q szimbólum jelöli. Az elemi kimenetek száma véges lehet, mint a fenti példákban, számszerűen vagy nagyságrendileg végtelen. [5]
Bizonyos esetekben a problémák megoldása során számos elemi kimenetel több összeférhetetlen (nem átfedő) eseményre oszlik. [6]
Az 1.1 - 1.8-as feladatokban hozzon létre egy olyan készletet, amely leírja a kísérletet és a meghatározott eseményeknek megfelelő alcsoportot. [7]
Melyik közülük jobban megfelel az elemi eredményeknek. A, B, D, E nem a Q2 részhalmaza, másrészt az összes felsorolt eseményt a Qt részhalmazai írhatják le. Az általunk írt egyenletekből kiderül, hogy az a) 1 és m 2 eredményeket bontani lehet olyan elemekké, amelyek maguk az adott kísérlet eredményei. [8]
Az alább javasolt problémák esetén a kísérlet leírása szerint elemi eredményeket kell készíteni, és feltárni a jelzett eseményeknek megfelelő alcsoportok összetételét. [9]
Az esemény mező minden egyes lehetséges eseményének lehetnek bizonyos elemi eredményei. amelyből minden egyes A elem keletkezik.Az A-t alkotó elemi események a B eseménysorok egy részének, akkor az A esemény a B: AB eseményt jelenti. Ha LeV és BA, az események egyenértékűek: AB. Ebben az esetben minden lehetséges kimenetel, ami az A és B megjelenéséhez vezet, megegyezik. [10]
A véletlen kísérleti modell matematikai formalizálása esetében a kiindulási pont a kísérlethez társuló elemi kimenetek (Q-vel jelölt) készlete. Ezzel együtt azt jelenti, hogy kölcsönösen exkluzív eredményeket hozunk létre oly módon, hogy a kísérlet eredménye mindig egy és egyetlen eredmény. A megfigyelt események összessége az adott kísérlet eseményeinek a területe. [11]
A véletlenszerű kísérleti modell matematikai formalizációja magában foglalja: 1) az elemi eredmények készletét, ii) az adott kísérlet esemény mezőjének leírását, 3) a valószínűségi eloszlás hozzárendelését az események területére. [12]
Mint már tudjuk, minden esemény az adott kísérlethez rögzített Q elemi eredmények sorozatának egy részhalmaza, amelyet teljes egészében a kísérlet jellemzésére szolgáló S feltételrendszer határoz meg. Ezeket a feltételeket megváltoztatva ezáltal megváltoztatjuk a kísérletet, és megszerezzük az O elemi kimenetek egy sorát, és ennek következtében egy másik megfigyelhető eseménycsoportot (a Q alcsoportoként), és ennek következtében egy másik valószínűségi eloszlást az események területén. Bizonyos esetekben célszerű értelmezni egy eseményt a kísérlet eredményéhez képest egy adott kijelentés (utasítás) igazságkészleteként. [13]
Legyen (Q, e, p) legyen egy valószínűségi tér, és Q az elemi eredménykészlet. Y egy mérhető készlet o-algebraja, p valószínűségi mérték -, X metrikus tér. [14]
Természetesen nem fogjuk tudni számolni minden olyan lehetséges értéket, amelyet az elemi események folyamatos térének elemi eredményei határoztak meg. Ezek teljes számát folyamatosan képezik. [15]
Oldalak: 1 2