A lefedettségi tényező kiszámítása
A lefedettségi tényező olyan szorzót jelent, amelybe a teljes standard bizonytalanság megszorozódik, hogy megnövelt bizonytalanságot kapjunk. A közelítő érték a megbízhatósági szint mellett 0,95 egyenlő 2 pontosabb értékét fedezettsége lehet beszerezni, mivel a törvény eloszlása a bemeneti változók száma és a szabadsági fok a standard bizonytalanság.
Az egyes mérések eredményeinek bizonytalanságának becslésénél a lefedettségi tényező értékét az alábbi táblázat határozza meg. 9.1, amely a szokásos és egyenletesen elosztott mennyiségek teljes bizonytalanságának becslésekor a lefedettségi tényezők maximális értékeit mutatja. Ez az érték megfelel az arány a két legnagyobb bizonytalansági járulékok egyenletesen oszlanak bemeneti adatokat, valamint - a teljes hozzájárulás viszonylagos bizonytalanság normális eloszlású több bemeneti mennyiségek hozzájárulás maximalizálása a bemeneti változó egyenletesen elosztva. Több normálisan elosztott bemeneti mennyiség jelenlétében a hozzájárulásukat egyetlen hozzájárulással kombinálják
Ha csak két egyenletesen elosztott mennyiség van, akkor a fedezeti együttható értékét a táblázat bal oldali oszlopában határozzák meg. 9.1 (for).
A felső sorban (a) a lefedettségi együtthatók értékeit csak egy egyenletesen és egy normálisan elosztott mennyiség jelenlétében mutatják be a betéti aránygal.
9.1. Táblázat - Az egységesen és rendesen elosztott bemeneti mennyiségek összetételére vonatkozó lefedettségi tényezők értékei
Becslésekor a bizonytalanság a eredményeit több mérést, mint a kiterjesztési tényező figyelembe együtthatója a Student eloszlás a 0,95 megbízhatósági szint és a effektív szabadságfoka, képlettel definiált Welch-Sattersveyta
Közvetlen többszörös méréseknél ez a képlet a formában megjeleníthető
hol van az A típusú bizonytalanság?
Példa: A DC egyenfeszültség voltmérővel való mérése esetén a tényleges szabadsági fokok száma
Ehhez az értékhez a lefedettségi tényezőt.
- A munka vége -
Ez a témakör a következő részhez tartozik:
Előadások. Sergienko M P. rész
Mit fogunk tenni az anyaggal:
A jelen témakör minden témája:
Mérési módszerek
A SIT munkája egy vagy másik mérési módszeren alapul. Mérési módszer - a SIT és a mérési elv használatának módja egy mérő létrehozásához
Az eredmények és a mérési hibák valószínűségi ábrázolása
Figyelembe véve a mérések következtében történt hibát. az utóbbit nyomelem formájában lehet ábrázolni
Véletlenszerű hibák
Véletlenszerű a hiba, amely véletlenszerűen megváltoztatja az értékét, és aláírja, amikor ugyanazon idő fizikai értéke ugyanolyan ismétlődik
A véletlenszerű hibaosztási törvény meghatározása
A probléma a eloszlását meghatározó törvénye véletlen hibák két lépésben érjük el: 1) létrehozunk egy hisztogram vagy kumulatív eloszlás görbe véletlen hiba megnyilatkozás hy
A véletlenszerű hiba eloszlásának empirikus törvényi számszerű jellemzőinek pontértékbecslése
A számszerű jellemzőkkel ellentétben becsléseik véletlenszerű változók, értékük és szóródásuk a kísérleti adatok számától függ. Számértékek pontbecslése
A bizalmi tényező meghatározása
Ha a terjesztési törvény nem ismert, akkor a konfidenciaintervallum becsléséhez szükséges a Chebyshev egyenlőtlenség (nem igazán Chebyshev Papnutii Lvovich (1821 -
A véletlenszerű hiba minimalizálása
A véletlen hiba csökkentése érdekében meg lehet határozni a mért mennyiség többszörös megfigyeléseinek matematikai várakozásainak értékelését
Bruttó hibák és hiányok
A durva hibák és hiányok különleges véletlenszerű hibák. A bruttó hibákat általában a mérési körülmények éles, rövid távú változásai okozzák: szőrme
Smirnov kritérium
A súlyos hibák és hiányok felderítése érdekében a Smirnov-kritériumot használják, amelyhez
Rendszeres hibák
A rendszeres hibák állandóak vagy rendszeresen megváltoznak az azonos méretű fizikai mennyiségek ismételt mérésével. Rendszeres pogrom
Rendszeres hibák észlelése
Ha a megfigyelés eredménye szisztematikus hibát tartalmaz
Az Abbe módszer
A megfigyelési csoportok átlagos aritmetikai értékeit abban a sorrendben határozzák meg, amelyben kapták. A variancia φ
Fisher módszere
A csoportközi diszperzió becsléseinek és a csoportok átlagos varianciájának összehasonlításából áll
Szisztematikus hibák kompenzálása
A módszeres hibák kiegyenlítésére szolgáló módszerek az utóbbi változásainak jellegétől függenek. Számos mód van azonban mind az állandó, mind a változó rendszeres szivárgásokra
A hibák összegzése
A mérési hibát általában különböző, egyidejűleg fellépő okok okozzák, és ezért nagyszámú lehet
Alapvető rendelkezések
A mérések bizonytalansága egy olyan paraméter, amely a mérési eredményhez kapcsolódik, és jellemzi az értékek szórását, amelyek ésszerűen a mért
A modellegyenlet összeállítása
A modellegyenlet a kimeneti (mért) érték és a bemeneti mennyiségek közötti összefüggést fejezi ki
A bemeneti értékek becslése, a szisztematikus hatások korrekciója
A bemeneti mennyiségek értékei egy vagy több megfigyeléssel vagy külső forrásokból történő becsléssel találhatók meg. Ha több mérést végez értékenként
A mérési eredmények értékelése
A kimeneti mennyiség becslését úgy kapjuk meg, hogy a bemeneti mennyiségek modellegyenlet becsléseit kicseréljük
Az A típusú mérés standard bizonytalansága
Ezt a képlet határozza meg. Ez megfelel az eredmény átlagos négyzetes eltérésének
B típusú mérés standard bizonytalansága
Ez attól függ a priori információtól, hogy az i-es bemeneti mennyiség változik-e. Ha a
Az érzékenységi együtthatók meghatározása
Az érzékenységi együtthatók bemutatják a kimeneti mennyiség becslését
A bemeneti mennyiségek páronkénti korrelációjának együtthatóinak kiszámítási sorrendje
A bemeneti mennyiségek párhuzamosan korrelálhatók (statisztikailag függő). Statisztikai függőségük mértékét a korrelációs együttható segítségével fejezzük ki
A teljes mérési eredmény rögzítése
A teljes mérési eredmény magában foglalja a kibocsátás mennyiségének becslését és a vele járó kiterjesztett bizonytalanság értékét, ami a bizalom szintjét jelzi
A szabványosítás története és fejlődési fázisai
A szabványosítás nagyon régen keletkezett. A Han Liu Ban dinasztia alapítójának és első császárának egyik első cselekedete, aki Kr.e. 206-ban hatalomra került
Nemzetközi szabványosítás
A nemzetközi szabványosítás a nemzetközi szabványosítási szervezetek és tevékenységeik termékei - szabványok, ajánlások, technikai jelentések és egyéb tudományok
ND alkalmazása
NDs-eket használnak a termék életciklusának, folyamatainak vagy szolgáltatásainak teljesítésének minden szakaszában, nevezetesen a tervezés, gyártás, kivitelezés, telepítés (telepítés), üzemeltetés
Terméktanúsítási rendszerek (modellek) az UkrSEPRO rendszerben
Termékek A robot neve A gyártási felmérés által kiadott dokumentumok Gyártási tanúsítás
A sorozatgyártású termékek tanúsítására vonatkozó eljárás
A sorozatgyártásra szánt termékek megfelelőségi tanúsítványának megszerzése: 1. Az UkrSEPRO rendszer tanúsítási kérelme. 2.
Nemzetközi tanúsítás
A következő szervezetek tanúsítással foglalkoznak: Ø Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO), különösen a Megfelelőségértékelési Bizottság
Tanúsítás az EU-ban
1985-ben elfogadták az EU Tanácsának a műszaki harmonizációról szóló irányelvet, amely különbséget tesz a következők között:
Tanúsítás az USA-ban
Az Egyesült Államokban vannak olyan jogszabályok a különböző típusú termékek biztonságára, amelyek a megfelelőség igazolásának jogalapjaként szolgálnak. A törvények szerint a kötelező tanúsítás, a termékek
Tanúsítás Németországban
A németországi tanúsítás jogalapja a népesség egészségének és életének védelme, a környezetvédelem, a munkahelyi biztonság, az erőforrás-megtakarítás és a fogyasztóvédelem. 19-től
Tanúsítás Franciaországban.
A tanúsításért a Francia Szabványügyi Szövetség (AFNOR) felel.
Tanúsítás Japánban.
Japánban a tanúsítás három formája létezik: Ø Kötelező tanúsítás, megerősítve a jogszabályi követelményeknek való megfelelést; Ø önkéntes akkreditációs tanúsítás