Tőzsdei közvetítők, azok típusai, jellemzői és tevékenységei az árupiacon

A közvetítői tőzsdei tevékenység témái:

A tőzsde közvetítői tevékenysége közvetítőkön keresztül történik.

A bróker hivatalos a tőzsdén, és a csere nevében és költségére jár el. Valójában tilos a kereskedési tevékenység a tőzsdei brókernél. A bróker maga nem köt ügyleteket a csereügyleten, de támogatja az ügyfelek tevékenységét.

A brókerek a tőzsdén való kereskedésre specializálódott közvetítők. A bróker szakember az értékpapírpiacon, amely ezt a tevékenységet végzi. A rendelkezésre bróker szolgáltatások elhelyezése megtestesítő értékpapírok iroda joga van vásárolni a saját költségén nem kerül előírt időn belül a szerződés, értékpapír. A brókerek az ügyfél nevében és költségére, valamint az ő nevében és az ügyfél rovására ügyelnek.

A brókerek a következőképpen járhatnak el:

ü brókercégek - a cserekereskedelemre szakosodott jogi személyek;

ü ügynöki irodák - fióktelepek vagy más vállalkozások, intézmények, szervezetek különálló részlegei;

ü független ügynökök - természetes személyek, akik a megállapított rendben vállalkozóként regisztráltak, tevékenységüket jogi személy létrehozása nélkül végzik.

Az ügynöki közvetítés fő jellemzői a következők:

1. az ügynöki közvetítés a cserekereskedelem keretében valósul meg és valósul meg;

2. az ügynöki tevékenység kötelező engedélyezés tárgyát képezi;

3. A mediáció egy ügynöki tevékenységével, nem korlátozódik az ügylet megkötését, és a brókerek elvégzéséhez bármilyen törvényes intézkedések és regisztrációs kapcsolatok használt ügynöki megállapodást.

24. A tőzsdei kereskedelem szabályozási és jogi kerete: összetétele, az állam értékelése, a megbízás irányítása.

Mercantile Exchange - a szervezet jogi személy, amely képezi a nagykereskedelmi piac a megszervezésére és szabályozására vonatkozó kereskedelmi készletek formájában magánhangzók nyilvános árverés tartott egy előre meghatározott helyen és adott időben a szabályok szerint is.

Rendelet vagy tőzsdei piaci aktivitás - racionalizálja dolgozni rajta szereplők közötti tranzakciókat és azokat a jogosult szervezetek a társadalom ezeket a műveleteket. A csere lehet külső és belső szabályozása is. A hazai szabályozás - van kitéve a saját tevékenységei előírások: törvények, jogszabályok és egyéb belső szabályzatok, meghatározó tevékenysége a tőzsde egészét, annak leányvállalatai és alkalmazottai. A külsõ szabályozás a csere tevékenységének alárendeltsége az állam, más szervezetek, nemzetközi megállapodások szabályozási aktusaihoz.
Az átváltási tevékenység szabályozása az engedélyezett szervek és szervezetek, valamint a szabályozói feladatok ellátása végett történik. Ezekből a pozíciókból különbséget tesz:

ü - a tőzsdei tevékenység állami szabályozása, amelyet állami szervek végeznek, amelyek hatásköre bizonyos szabályozási feladatok ellátására terjed ki;

ü - az értékpapírpiac szakmai résztvevőinek szabályozása vagy piaci önszabályozás.

ü - közigazgatás vagy szabályozás a közvéleményben

A tőzsde szabályozása a következő célokkal rendelkezik:
- a megbízás fenntartása a tőzsdén, rendes körülmények létrehozása valamennyi piaci szereplő munkájához;
- A piaci szereplők védelme magánszemélyektől vagy szervezetektől való tisztességtelenségtől és csalástól

- ingyenes és nyílt ár-értékelési folyamatot biztosítva a kínálat és a kereslet koncentrációja alapján;
- hatékony piac létrehozása, ahol mindig van ösztönzés a vállalkozói szellemre és minden kockázat megfelelő módon jutalmazható;

A devizapiaci szabályozás az alábbiakra terjed ki:
- a működéséhez szükséges szabályozási keret létrehozása, azaz törvények, rendeletek, utasítások, szabályok, módszertani előírások és egyéb normatív cselekmények fejlesztése, amelyek a piac működését egyetemesen elismert és tiszteletben tartják;
- a tőzsdei szakmai résztvevők kiválasztása;

- a piaci szereplők megfelelőségének betartása a normákkal és a piac működésének szabályaival;
- a szankciók rendszere a szabályoktól és a csereügyletektől való eltérésről;

Az állami piac menedzsmentjének formái, amelyek magukban foglalják:
közvetlen vagy adminisztratív;
közvetett vagy gazdasági irányítással.

A tőzsdei tevékenység közvetlen szabályozásának fő állami szervei:
- Szövetségi Értékpapír- és Pénzpiaci Bizottság;
- Szövetségi Commodity Exchange-bizottság;
- Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma;
- Az Orosz Föderáció Központi Bankja.

A fő jogalkotási aktusok, amelyek szabályozzák az orosz tőzsde: a Polgári Törvénykönyv, a törvény „A bankok és a banki tevékenységek” törvény „A központi bank”, a törvény „A árutőzsdén és a csere kereskedelem” a törvény „A Valuta rendelet és pénznem Control”, a törvény értékpapírpiac