Kaukázusi bioszféra rezervátum
Helyszín: Adygea, Karachaevo-Cherkessia, Krasznodar Terület
A Kaukázusi Állami Természetvédelmi Terület a legnagyobb védett természeti terület az Észak-Kaukázusban. Története 1924-ben kezdődik, amikor a Kaukázusi Bölény Rezervátumnak hívták. A védett területet elsősorban azért hozták létre, hogy megvédje a kaukázusi bölény eltűnését, amely a teljes megsemmisítés határán állt. 1979-ben az UNESCO döntése alapján megkapta a bioszféra státusát, és belépett a világ bioszféra-rezervátumainak hálózatába.
A tartalék nagy része középen eléri a tengerszint feletti magasság 1-2 km-es tengerszint feletti magasságát. Területe az Orosz Föderáció három régiójában található: Adygea, Krasnodar Territory és Karachaevo-Cherkessia. A teljes terület több mint 280 hektár. Különlegesen a fő területről van egy Tiso-Samshitova Roshcha, amely 300 hektár területet foglal el.
A parkot elsősorban kutatásnak tekintik. Itt nem csak a ritka és ősi állatok és növények megőrzését, hanem teljes körű kutatási tevékenységet is folytatnak, tekintettel e helyek kizárólagosságára. Ez a hely nem csak az állatok és a növények viselkedésére vezethető vissza, hanem fontos tények felfedezésére a fajok fejlődésében.
Állatok a kaukázusi megőrzés
A tartalék mintegy 280 ezer hektár területtel rendelkezik, és nem meglepő, hogy hatalmas területen élnek hatalmas fajok: 89 állatfaj, 248 madárfaj és több mint 10.000 faj rovar. A rezervátumban élők közül 71 faj szerepel a világ vörös könyvében.
A helyi állatvilág legritkább képviselői nagy állatok: bölény, túra, barnamedve, hiúz. Nem könnyű találkozni néhány kisebb faj, például a Kaukázusi Mink vagy az Otter képviselőivel.
A tartalék területe mintegy 280 ezer hektár, és nem meglepő, hogy hatalmas fajok száma él ilyen hatalmas területen: 78 emlős faj, 177 madárfaj és több mint 10.000 rovarfaj.
Természetesen a legkülönfélébb fajok rovarok, amelyek közül csak több mint 10 ezer faj pontosan megalapozott, de valószínűleg meghaladja a 15 ezredit. A vörös könyvben 98 faj szerepel, és néhányat csak ebben a tartalékban tartanak fenn, és 12% a kaukázusi endemikus. A legnagyobb alfaj - bogarak, amelyek több mint 5000 faj, és a leghíresebb képviselője a favágó zubchatogrudy, a legnagyobb alfaja bogár-márna Európában. A nőstények a faj eléri a 6-7 cm-es méretet, a hímek valamivel kisebbek, és nem haladja meg az 5 cm-t. A legtöbb védett csoport Lepidoptera, melyek közül 31 fajta lepke Protected szerepel a vörös listán IUCN.
A rezervátum folyói és tavai halban gazdagok, közülük 21 faj tűnik ki. A leggyakoribb faj a patak pisztráng, amelyet mindenütt a tartalékban találnak. A KBZ területén azonban kevés hüllő van, csak 31 fajta hüllő és kétéltű van, amelyek közül 11 szerepel a vörös könyvben.
A KBZ légi világa rendkívül változatos, és 82 faj madár fészkel a területén, és akár 177 faj él különböző évszakokban. Ennek a csoportnak a legérdekesebb képviselői közé tartoznak a ragadozók, mint például a sólymok, a sülfröcske, a szegélyek, az arany sasok, a sasok és a hollók. 21 madárfaj szerepel a piros könyvben, és ezeken a részeken egy különösen ritka látogató a fekete nyak.
Az emlősöknek 78 fajuk van, ezek közül 17 szerepel az IUCN Piros Adatkönyvében. Ezeknek a hegyeknek és erdőknek igazi mesterei ragadozók, amelyek közül sokan vannak a rovarirtóktól a rókákig és nagy macskafélékig. A legelterjedtebb csoport a cuni, köztük a martens és a ermines is kiemelkedik, de sok helyen találhatók vidrák, nyeregek, tücsök és görények. A legtöbb ilyen ragadozó elég kicsi, ám nagyon veszélyesek a helyi állatvilág különböző kis képviselői számára. A Badger hátterében egyértelműen kiosztják a testet, melynek testtömege meghaladja a 20 kg-ot, testhossza pedig 90 cm, ugyanakkor a borz az omnivoros, és inkább a zöldségeket kedveli.
A KBZ nagyobb ragadozóinak széles körben elterjedt a kutyák, amelyek négy fajt tartalmaznak: rókák, farkasok, sakálok és mosómedveik. A macska családot két faj képviseli: a kaukázusi hiúz és az erdei macska. A tartalék legnagyobb ragadozója a barnamedve, bár főleg a növényi táplálékot táplálja, de a preferenciái nagyobb valószínűséggel függenek a szezontól.
Nem csak a ragadozók vannak gazdag állatvilágban KBZ, és itt találtak otthon azonnal 22 faj rágcsálók, amelyek közül csak a csak a Kaukázus. Leggyakrabban egerek, patkányok, hörcsögök, mókusok, de ritka képviselők is vannak, például az erdei dormouse.
A tartalékvízi fauna legnagyobb képviselői az artiodaktylok, amelyek három fajjal vannak ültetve: sertések, szarvasok és polorogének. A legelterjedtebbek közé tartozik a vaddisznó, amely mindenütt él, és a szezontól függően a KBZ területén keresztül migrál. Vannak más érdekes fajok is: kaukázusi vörös szarvas, kaukázusi zerge, hegyi bölény. Között ott hasított körmű állatok és azok endemikus a nyugat-kaukázusi kecske, él a felvidéken magasságban 2000 kilométeres tengerszint feletti magasságban, télen pedig leereszkednek a erdősáv alacsonyabb magasságban.
A kaukázusi megőrzött növények
