A beszéd részei osztályozásának alapelvei 1

Mivel a beszéd részei grammatikai koncepció, nyilvánvaló, hogy a beszéd egyes részeit megkülönböztető elvek és alapok elsősorban nyelvtaniek. Először is, ezek a bázisok a szó szintaktikai tulajdonságai. Néhány szó szerepel a mondat grammatikai szerkezetében, mások nem tartoznak bele. A nyelvtanban szereplő mondatok egy része a mondat független tagjai, mások pedig nem, mivel csak a büntetés tagjai, a mondat részei stb. Közötti kapcsolatot meghatározó szolgáltatási elem funkcióját képesek végrehajtani. Másodszor, a szavak morfológiai jelei létfontosságúak: változékonyságuk vagy változhatatlanságuk, az adott szó által kifejezett nyelvtani jelentések természete, formái rendszere.

Az említettekből kiindulva az orosz nyelv összes szavát a nyelvtani szerkezetben szereplő mondatokra osztották, és nem szerepeltek ebben a kompozícióban. Az első a szavak túlnyomó többségét jelenti. Ezek közül a szavak jelentősek és hivatalosak.

2. Néha a résztvevők és a gerundok a beszéd független részei is.

* Lásd például: Shansky, NM. Tikhonov A.N. Modern orosz nyelv. Morfológia. M. 1981.

3. A névjegyek egészében nem rendelkeznek saját nyelvtani sajátosságaikkal, amelyek megkülönböztetik őket egy speciális nyelvtani kategóriaként. Ezért a jövőben, az "orosz nyelvtan" (M. 1980) után, azokat a beszéd más részeihez kapcsolódó nyelvtani hasonlóság szempontjából vizsgálják meg.

A hivatalos szavakat (ezeket beszédszemcséknek is nevezik) egyesítik azzal a ténnyel, hogy (a mondat grammatikai struktúrájába lépve) csak a különböző nyelvtani viszonyok kifejezésére szolgálnak, vagy részt vesznek más szavak formáinak kialakításában. nem tagjai a mondatnak. A morfológiai szempontból változatlanok is.

Ezek közé tartoznak a prepozíciók, kötőszavak és részecskék. Ebben az esetben a prepozíciók a fõnév más szavakhoz való viszonyának kifejezésére szolgálnak, a szakszervezetek kapcsolatot hoznak létre a mondat tagjai és az összetett mondat részei között. A részecskék részt vesznek egyes verbális formák kialakításában, bizonyos típusú mondatok (például interrogatív) kialakításában (részletesebben lásd a "Részecskék" részt).

A mondat mondataiban nem szereplő szavak közé tartoznak a modális szavak, az interjektek és az onomatopoéia.

A formális szavak (talán természetesen talán, talán, talán talán természetesen stb.) Kifejezést fejezték ki a felszólaló hozzáállásának a nyilatkozat tartalmával kapcsolatban. Az interferenciák az érzelmek és szándékos motivációk kifejezésére szolgálnak (ah, oh-oh-oh, borotválkozás, stb.) Az onomatopoéia olyan szavak, amelyek minden hangot és hangot közvetítenek. A szavak utolsó három számjegye, mint a szolgáltatásszavak, megváltoztathatatlan.