1. fejezet: az escapizmus az elmélet alapja az evapizmushoz való, mint a modern élet jelenségének tanulmányozása
1. fejezet: Escapizmus: elméleti alapok az evapizmushoz való tanulás mint a modern ifjúság életében
Pszichológiai kikapcsolódás is nevezik eszméletlen elleni tiltakozás társadalom modern ifjúsági trendek, szemben a társadalom, hogy ad egy személy csak a bizonytalanság. Huseynov A.Sh. Azt hiszi, kikapcsolódás „a tiltakozás válasz intenzív társadalmi-kulturális változások, felfedve tünete szisztémás veszélyben lévő kölcsönhatás az egyén és a társadalom, az egyén és az állam.” 2 Úgy véli továbbá, hogy az ifjúsági környezetben az escapizmus egyik előfutára az egyenrangú elutasítás lehet. Emlékeztetve a tanulmány Samokhvalova A. Guseinov megerősíti azt az elképzelést, azzal érvelve, hogy hogyan levált környéke Emo tizenévesek hajlamosak, hogy tiltakozzanak a magatartása, mint a szakértői csoport. Egy virtuális térben Huseynov az escapistákat hackereknek tartja, akik tiltakozásaikat a weben kifejezik. Az internet számukra olyan térré válik, ahol nem csak tiltakozást fejezhetnek ki, hanem képesek bemutatni képességeiket.
Ennek eredménye, hogy a kutatás, az egyesített minta alkotja 900 évesek 12-35, Huseynov megállapítja, hogy menekülés a válasz interperszonális és intraperszonális konfliktusok. Ezt a jelenséget "demonstrációs eltérésnek tartja attól a problémától, amelyet a szubjektum önállóan kíván megoldani, de képtelen megoldani önmagát". 3 Felmerül a kérdés: ha az escapizmus tiltakozás, akkor mi az evapisták valódi akciói? Azt mondhatjuk, hogy az escapizmus a passzív tiltakozási magatartás. Szerint Melnikov LG "A csendes tiltakozás is tiltakozás." 4 Ha az escapizmus az ember világnézete, akkor nyilvánvalóvá válik a társadalomba való integrációra való hajlandóságban. Egy másik esetben az escapizmus megjelenhet a szocializálás képtelensége miatt. Például Huseynov azt javasolja, hogy az escapizmus jelezheti az egyén kezdetben alacsony adaptív képességét.
A Medvedev BP a modern társadalom fejlõdési tendenciáiból is látja a pszichológiai escapizmust, köztük a modernizációt, a globalizációt és az informatizálást. Véleménye szerint ezek a folyamatok befolyásolják a szociokulturális modelleket, amelyek megváltozása nehézségekbe ütközik az egyén alkalmazkodásában és önazonosításában. Ebben az esetben az escapizmus az életforma, az ember kilátásai, a modern világhoz való alkalmazkodási stratégiává válik. A fiatalabb iskolás diákok kivonulásának egyik oka Medvegyev a tanult tehetetlenség szindrómája, amely a nehézségek leküzdésére vonakodva nyilvánul meg. Úgy tűnik, amikor valaki úgy érzi, hogy nincs lehetősége az életének ellenőrzésére, vagyis sok posztmodernista bizonytalanságot a modern társadalom egyik fő jellemzője. Így láthatjuk, hogy a legtöbb kutató pszichológiai escapizmust úgy értelmezik, mint egy olyan módszert, amellyel egy személy alkalmazkodik a társadalom fejlődésének tendenciáihoz, a stressz és a mindennapi élet szokásaitól.
A filozófia másik kutatója A Grekov MA úgy véli, hogy a média környezetének kialakulása e jelenség terjedésének egyik előfeltétele, valamint a szabadság kulturális térének kiterjesztése és a fogyasztói komponens erősítése. Az escapizmust az "az egyén valóságos elhagyásától a szórakoztatás szimulációjáig" választja. 14 Véleménye szerint a modern média-telített társadalomban a szórakozás az információáramlás részévé válik, vagyis a médiatechnológia (televízió, számítógép) létezését magukban foglalják.
Láthatjuk, hogy az escapizmus filozófiai definíciói saját hasonlóságokkal rendelkeznek. Ha a pszichológia kikapcsolódás értetődő, mint az egyéni stratégiája az alkalmazkodás a modern társadalomban, a filozófia a kikapcsolódás tekintik ontológiai jellemző ember. Mint Trufanova E.O. "A tudat és a pszichés minden egyes összetevőjében feltétlenül meg kell vizsgálni az escapista tudatot." 15 A filozófusok ugyanakkor megjegyzik a trendek és a társadalom fejlődésének ütemét az escapizmus terjedésével kapcsolatban. Például Melnikova LG megállapítja: „A fix F.Liotarom” porlasztás „a társadalom, a pusztítás alap metanarratívák vezet legszélesebb körű terjesztését szubkultúrák eskeypistski szárny, elvesztése teljes heterotópiákat (Michel Foucault) a közös társadalmi és kulturális térhez.” 16