Glasnost a kiigazítás, tartalom platform
A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI FELTÉTELEK GLOBÁLISA
A szovjet társadalom sok éven át a totalitarizmus szellemében nevelkedett. A sztálinizmus idején a létezéshez való jog egy szavazat és egy vélemény volt. Minden idegen nyilatkozatot súlyosan büntettek. A párt XX. Kongresszusán a Sztálin személyiségkultusa felbomlott, és véget vetett a totalitárius rezsimnek. A kongresszus hirdetett demokratizálódás, de anélkül, hogy megfelelő jogi konszolidáció, nem támasztják alá semmilyen jogi garanciák nyilvánosság fokozatosan nullára csökken, és a 60-ik éve a demokratikus folyamat korlátozták. Továbbá az időben, az úgynevezett „korszak stagnálás”, jellemzi a különböző formák féligazságokat, félhangzó, hogy eltérés van szó és cselekvés, gondolkodás és a szó. [1]
A társadalomban szükséges volt, hogy kedvező feltételeket teremtsenek a nyilvánosságot kaptak a terjedését, szükség volt nemcsak tanítani az embereket, hogy ne féljen, hogy kifejezzék véleményüket, még ha ez a vélemény nem áll összhangban a párt sort, hanem hogy dolgozzon ki jogi mechanizmusok védelme és megvalósítása hirdetett újítások. Annak szükségességét, hogy a jogi konszolidáció fontos volt, mivel nem volt olyan társadalomban nevelkedett eltérően, és a lehetőséget, hogy bármilyen drasztikus változások csak az állam létrehozásával kedvező jogi légkör által nyújtott kényszerítő erő.
A "glasnost" kifejezés a reformok kezdetével együtt hangzott, nem volt világos meghatározása, nem volt törvényhozási konszolidáció, annak megértése érdekében szükséges a szótárhoz fordulni. A "glasnost" enciklopédikus szótárban a "nyitottság, az intézmények, a szervezetek, a tisztviselők, stb. Tevékenységeiről szóló információk hozzáférhetősége nyilvános ismeretségek, vitafórumok számára" [3]. Ennek a definíciónak a megértése alapján feltételezhetjük, hogy a fent említett időszakban milyen hatalmas jelentőségű nyilvánosság játszott. Végtére is a megszilárdult konzervatív, zárt rendszer jól védett. A demokratikus társadalom szerves részét képező nyitottságot arra kérték, hogy megnyissa a társadalomnak az állami szervek tevékenységét, hogy közelebb hozza a társadalmat és az államot, hogy lehetőséget adjon a nyilvánosságnak az állam tevékenységének értékelésére.
Ezek az anyagok jelzik az ilyen rövid idő alatt bevezetett változások mértékét. A kilencvenes évek végén kialakult jogi keret a demokratikus elvek prizma révén új politikát alakított ki.
A XIX. Uniópárt-konfe- rencián a glasnost elveit megfogalmazták:
- minden állampolgár elidegeníthetetlen joga, hogy teljes körű és megbízható információt kapjon a közélet bármely olyan kérdéséről, amely nem minősül állami és katonai titoknak;
- a társadalmilag fontos kérdés nyitott és szabad megvitatásának joga;
Erős visszatartó nyilvánosságot tett által elfogadott Legfelsőbb Szovjet a Szovjetunió törvény 01.01.01 szám 000-1 „A becsület védelme és méltóságának elnöke a Szovjetunió”, amely lehetővé tette a bírósági határozat, hogy megszünteti a tevékenységét minden média esetében ismételt eloszlását tartalmazó anyagok sértő vagy nem igaz információk a Szovjetunió elnöke.
A glasnost fejlődésének apogéje a Szovjetunió törvényének elfogadásáról szóló 01.01.01 000-1 számon "A sajtóról és más médiáról". Az elfogadott törvény megtiltotta a cenzúrát és garantálta a média szabadságát. Ebben az összefüggésben eltűnt az ideológiai cenzúrával foglalkozó szerv szükségessége.
A nyilvánosság fejlesztésének folyamata nem volt könnyű, a nyilvánosság meghirdetése előtt jogalapot kellett létrehozni. A glasnost fejlődésének és jogalkotói konszolidációjának kérdése akkor merült fel, amikor már több mint egy évvel a kihirdetése óta. Az ilyen pillanatok munkanélkülisége végzetesnek bizonyult, a helyzet kiszabadult. Az információs jog és rend helyreállításának lehetősége. Természetesen ez volt, de el kellett hagynia a rendszer reformjának tervezett módjától. Ez nem történt meg. A vágy, hogy módosítsa a társadalom rövid idő alatt, hogy tanítsa meg neki, hogy él egy másik módja az volt, egy utópisztikus elképzelés, amelynek megvalósítására a társadalom, nevelkedett szellemében konzervativizmus, anélkül, hogy megfelelő magyarázatot és pontosítást érdemben a szabadságért. És ennek eredményeképpen a glasnost fejlődése ellentétes az állami politikával és már egy teljesen más forgatókönyv szerint.
[4] A Szovjetunió Központi Bizottságának Gorbacsov jelentése a Szovjetunió Kommunista Párt 27. Kongresszusán. M. Politizdat, 1986. p. 111.
[5] A Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának közleménye. № 3.
[7] Perestroika és nyilvánosság. A média és a propaganda szerepe a szovjet társadalom életének átalakításában. Kiev: Knowledge, 1988. S. 2.
[10] Az RSFSR Fegyveres Erőinek Közlönye. 1989. № 16. Art. 397.
[11] Az RSFSR Fegyveres Erőinek Közlönye. 1989. № 28. Art. 739.
[12] Az RSFSR Fegyveres Erőinek Közlönye. 1989. № 16. Art. 397.