A politika változásai
A konfliktusok lényege és jelentősége a politikában.
A konfliktusok helye és szerepe a politikában.
A belső ellentmondások, a politikai konfliktusok ötlete a XIX. Században a tudományban jött létre. A. Tocqueville, Marx, Georg Simmel, később K. Boulding L. Coser, Bentley és más teoretikusok tekintik a konfliktus fő forrása-felhasználónév politika alapjául szolgáló bekövetkező változások azt CIÓ és így határozza meg a határait és a közélet e körzetének létezését.
Nyilvánvaló, hogy ez a fajta előadás, a bizalom, az emberi képesség, hogy megakadályozzák ellentmondások és válságok politikai fejlődés összefüggésbe lehet hozni csak a valóság egyes országok, amelyek erős hagyománya fennmaradási teljesítmény alapján közös politikai eszmék a társadalom számára. Azonban itt is ezek a ábrázatok aligha tükrözik a megbízható képet. Mert Politi-cal értékek másként szívódik fel a különböző generációk-niyami nem mindig tökéletesen illeszkedjen a valós politikusaink kuyu dinamika és mivel elkerülhetetlenül kíséri a konfliktus-mi, a melyek száma kétségessé egyetemességét szokásos CIÓ a politikai eszmék a társadalom. Ráadásul még a közös értékek alapján kialakított hatalmi intézmények sem mindig tartják fenn és erősítik meg őket. Mint találóan megjegyezte S. Lipset politikai demokratikus intézmények lehet használni nem csak egy eszköz, hogy a konszenzus, hanem mint azt, hogy növeljék a mentesítés feszültségek és konfliktusok.
A valóságban az emberek valódi politikai közössége mindig az interakción keresztül alakul ki, mind az együttműködést, mind a versenyt. Általában a politikai konfliktusok és nem más, mint a variáció (az eredmény) kompetitív kölcsönhatása két vagy több fél (csoport államok, magánszemélyek) kihívást egymást, vagy a hatalom források. A konfliktus a politikai szereplők közötti kölcsönhatás egyik lehetséges lehetősége. Azonban, mivel a heterogenitás társadalom folyamatosan termelnek, nem emberek elégedettsége a helyzetével, különbségek vzglya-tam, és egyéb illesztési pozíciókat, leggyakrabban ez a konfliktus a viselkedése alapján a csoportok és egyének, a transz-formáció hatalmi struktúrák, a fejlesztési politikai folyamatokat.
Az is fontos, hogy a konfliktusok, azaz egyes erõk (intézmények) egymás ellen rivalizálása, általában együttmûködjenek másokkal, ösztönözve a politikai koalíciók, szövetségek, megállapodások megalakulását. Tehát a politikai konfliktusok a politikai játékban részt vevő erők álláspontjának világos megfogalmazását feltételezik, ami kedvezően befolyásolja az egész politikai folyamat racionalizálását és strukturálását.
Mint hangsúlyozta, R. Dahrendorf, pozitív szerepe a konfliktusok különösen nyilvánvaló a modern korban, a kibékíthetetlen konfliktusok (különösen a korai osztály közötti ellentmondásokat fúró-zhuaziey és a proletariátus, amely Marx írta) tartozik a politikai kontextus a XIX. A jelen század nemcsak kimerítette a feltételeket, amelyek mellett az ingatlan válna egy előre met kibékíthetetlen különbségek az emberek, hanem a fegyveres utolsó nagy hatékonyságú eszköz megfékezését agresszív politi-cal erők. És igazi jelei Korunk humanizáció fokozatos eltolódása prioritások csoport egyedi értékek, növelve a előfeltételei együttes összehangolása és álláspontjainak egyeztetését az ütköző felek.
A POLITIKAI KONFLIKTOK FORRÁSAI
A politikai konfliktusok forrásait a tudósok általában cselekvésben látják