A modern idő kora
A modern idők korszaka.
2. A modern idők filozófiája és feladatai.
2.1. A modern idők filozófiájának tárgya.
A koncepció az emberiség történelmi tapasztalatának eredménye. A már létező fogalmak konkrét embereinek asszimilációja, ezeknek a fogalmaknak a tudata és a tevékenységében játszott szerepe - mindez az objektív valósággal rendelkező emberek közvetlen kapcsolatától függ. Az ilyen kapcsolatok során a fogalmakat többször tesztelik, gazdagítják, kiegészítik egy új jelentés. így az érzéki és a racionális gondolkodás elválaszthatatlan egységben és kölcsönhatásban van. Bonyolult kölcsönhatásukban kétféle tevékenységet tárnak fel: 1. gyakorlati tevékenység tágabb értelemben; 2. Különösen a tudás megteremtésére, koncepciók létrehozására irányuló tevékenységek, azaz elméleti tevékenység, mint egyfajta mentális munka.
Magyarázat és megértés.
A megértés nem egyetlen cselekmény, hanem hosszú és összetett folyamat. Folyamatosan áttérünk az egyetértés szintjétől a másikig. Ugyanakkor az ilyen eljárásokat az alábbiak szerint hajtják végre:
1. értelmezés - a jelentés és a jelentés információinak kezdeti hozzárendelése;
2. Reinterpretáció - tisztázás és a jelentés értelmezése és jelentése;
3. Az eltérés az egyesítés, a korábban eltérő jelentések és jelentések összevonása;
4. divergencia - az egyetlen jelentés szétválasztása külön jelentésekké;
5. átalakítás - a jelentés és a jelentés kvalitatív módosítása, radikális átalakulásuk.
Ezért megérteni számos olyan eljárás megvalósítását, amelyek biztosítják az információ átalakulását a tudatlanság és a tudás közötti átmenetben.
A megértés folyamata nemcsak a más emberek vagy korszakok által már kifejlesztett tudás asszimilálódása, hanem számos komplex átalakulás alapján is alapvetően új ismeretekkel rendelkezik, amelyek korábban nem léteztek.
Az irracionalizmus - filozófiai tanítás, hogy ragaszkodik a korlátozott kapacitása az elme, gondolkodás, és elismerve a fő típusa megismerés intuíció, érzés, ösztön - mondta kaotikus valóság, mentes a törvényi, alárendelve a szerencsejáték, a vak is (különösen irracionális, egzisztencializmus).
A racionalizmus a tudáselmélet tanítása, amely szerint az egyetemesség és a szükségszerűség az egyetemes tudás logikus jelei nem vonhatók le a tapasztalatokból és azok generalizációjából. Magukból az elméből vagy az elméből eredő fogalmakból (Descartes) vagy a fogalmakból, az elme hajlamaiból álló fogalmakból származhatnak. A tapasztalat ösztönzi a megnyilvánulást (Spinoza, Leibniz, Kant, Hegel, Fichte, Schelling).
2.2. A modern idők filozófiája által felvetett fő problémák.
Egy személy igyekszik választ találni a leggyakoribb és mélyebb kérdésekre: mi a világ körül és mi az ember helye és célja a világban? mi létezik minden létező alapján: anyagi vagy spirituális? a világ minden törvény alárendelt? tudja-e az ember a körülötte lévő világot, mi ez a megismerés? mi az élet jelentése, célja? Az ilyen kérdéseket ideológiainak nevezik. A személy támaszkodhat az élettapasztalatra és a józan észre, hisz a természetfeletti vagy tudományos ismeretekben. Problémák Filozófia: a kezdeti időszakban jellemző cosmocentrism - a vágy, hogy megértsék a világ egészére, annak eredetét és lényegét; következő időszakban. antropocentrizmus - az ember, az etika és a társadalmi rend problémája; a középkor: a teocentrizmus a természet és az ember, mint Isten teremtése; Új idő: a megismerés, a tudományos módszerek, a társadalmi struktúra problémája. Az episztemológia problémái élen járnak. Az episztemológiai filozófia a "békeember" viszonyának tanulmányozásából áll. Az elmélet a tudás tekintik az arány a tárgy és a tárgy a tudás, feltárta a kapcsolatot az értelem és racionális, tanulmányozta a problémát az igazság és a többi ismeretelméleti kérdéseket.
A modern filozófia két fő területe:
1. Az empirizmus a tudáselmélet egyik iránya, amely felismeri az érzékszervi élményt, mint a tudás egyedüli forrását. a) idealista empirizmus (Berkin, Hume képviselői). Empirikus tapasztalat, az érzések és percepciók összessége, a világ nagysága megegyezik a tapasztalat nagyságával. b) materialista empirizmus (Bacon, Hobbes képviselői) - az érzékszervi tapasztalat forrása a létező külső világ.
2. A racionalizmus (latin racionális) előtérbe helyezi a tudomány logikai alapjait, felismeri az értelemt, mint a tudás forrását és az igazság kritériumát.