Az önkormányzati jog funkciói
Az önkormányzati jog, mint jogág, a köz- és magánjogban rejlő funkciók kombinációjával rendelkezik. Ebben az esetben az önkormányzati jog rendelkezik saját és kapcsolódó funkcióival.
Az önkormányzati jog feladatkörében meg kell érteni a jogi befolyás főbb irányait, amelyek meghatározzák az önkormányzati jog fontosságát a közönségkapcsolatok szabályozásában.
Az önkormányzati jogrendszerben két fő funkciócsoport különböztethető meg: általános és különleges.
Az általánosak közé tartozik például a pénzügyi és gazdasági (a törvény meghatározza az önkormányzati önkormányzati tulajdonosi formát, az önkormányzati egység költségvetését és pénzügyi rendszerét, szabályozza az önkormányzatok gazdasági kapcsolatait a különböző tulajdoni formákkal rendelkező jogi személyekkel); szervezeti és politikai (a jogot, hogy formák met-stnoy hatóságok eljárása a kialakulását helyi önkormányzatok milyen módon kezeli a szervezet a terület határozza meg a helyzetét az önkormányzati szervek vonatkozásában-lete és azok hatásköre); szervezeti és ideológiai (helyi önkormányzat ideológiáját, valamint az önkormányzati kapcsolatok témakörének jogi kultúráját képezi, ösztönzi a civil társadalom és a jogállamiság kialakulását); kommunikatív (kapcsolatot teremt a tárgy és az önkormányzat tárgya között).
Különleges funkciók közé tartozik a szabályozási és védelmi.
Ebben az esetben a törvény nemcsak a hatalmi viszonyokat szabályozza, hanem az önkormányzati és önkormányzati alkalmazottak üzleti vállalkozásokkal és állampolgárokkal való kapcsolatát is. Ez az önkormányzati jog szabályozói funkciójának egyik jellemzője. A szabályozási funkció ténylegesen hatással van mindenre, kivétel nélkül, általános jellegű (általános) funkciók.
Az önkormányzati jogrendszerben a szabályozási funkció öngondoskodó elveket alkot, és az önkormányzati kapcsolatok tényleges lehetőségét biztosítja önszerveződésre és önszabályozásra. Az Orosz Föderáció Alkotmánya szerint a polgároknak joga van önállóan gyakorolni a helyi önkormányzatot az Orosz Föderáció területén. Ebből következik, hogy az önkormányzati törvények meghatározzák az önkormányzati formát (szervezeti és politikai funkciók), és szabályozzák annak végrehajtási eljárását (a polgárok gyakorolják ezt a hatalmat).
Tekintettel arra, hogy az önkormányzati törvény saját szabályai diszpozitív jellegű (ezek korábban bemutatott oktatási-ke) lehet elég meggyőzően állítják, hogy a szabályozó funkció készletek (engedélyek) önszabályozás a helyi önkormányzati rendszer (a nép által választott, vagy a képviselő-testület, a fej az önkormányzati képződés , a települési önkormányzat képviselői testületének országos formáit, települési vezetőiből és a település képviseleti szerveinek képviselőiből stb.) stb.
A védelmi funkció feltételezi és meghatározza a helyi önkormányzati (gazdasági, politikai stb.) Garanciák biztosításának fő irányait, valamint a települési kapcsolatok alanyai bírói védelmét. Így összhangban a polgári jog és a törvény „A General Principles of color önkormányzat az Orosz Föderáció” alanyai önkormányzati törvény képes megvédeni az érdekeiket a bíróságok általános hatáskörű és választott „Ezen túlmenően, a szervek helyszínre önkormányzás a hatáskörük gyakorlása megfelelően kell eljárniuk az Orosz Föderáció jogszabályai szerint, miközben megvédi az egyéb jogalanyok jogos érdekeit. A védőfunkció megelőző és elnyomó jellegű.
Így az önkormányzati jog funkciói az általános jogelmélet funkciói, valamint más jogalanyok funkciói, amelyek megkülönböztető sajátosságokkal rendelkeznek, és amelyek a helyi hatóságokra jellemzőek, valamint kialakításának és megvalósításának módjai.
Az önkormányzati törvények.
Az önkormányzati jog számos normája a legfontosabb jogi ágak alapján született: polgári, földi, környezetvédelmi stb. Az önkormányzati jog tehát összetett jogi ág, amely nem zárja ki függetlenségét a jogági rendszerben.
Milyen jogi aktusok alkotják a helyi önkormányzatok jogalapját?
A helyi önkormányzat jogalapja a normatív jogi aktusok és jogi normák egymással összekapcsolt rendszere, amely szabályozza a helyi önkormányzat szervezetét és tevékenységét, valamint intézményi célját az általános irányítási rendszerben.
A helyi önkormányzatok normatív jogi aktusainak és normáinak rendszere a következő belső struktúrával rendelkezik.
Először is, a normatív jogi aktusok és jogi normák három csoportra oszthatók.
Az első csoport szövetségi jelentőségű normatív jogi aktusokból áll. Ezek közé tartozik az alkotmány, az Orosz Föderáció, a tündér-eral törvényi, normatív jogi aktusok az Orosz Föderáció és az elnök az Orosz Föderáció, egyéb szabályozó jogi aktusok (például a döntés az orosz Állami Duma, amelynek normatív jellegű, az Alkotmánybíróság döntése az Orosz Föderáció, és így tovább. d.).
A második csoport az Orosz Föderáció alanyai normatív jogi aktusaiból áll. Ezek közé tartoznak az állami hatalom végrehajtó szerveinek, valamint az Orosz Föderáció alanyainak alkotmányai, törvényei, törvényei, szabályozói jogi aktusai.
A harmadik csoport a helyi önkormányzat rendszerében elfogadott normatív jogi aktusokból áll. Ezek közé tartoznak a helyi népszavazáson, a polgári találkozón hozott döntések, a helyi önkormányzat képviselői és végrehajtó szerveinek döntései, a helyi önkormányzatok tisztviselői. Például az önkormányzatok statútumai, a költségvetési rendszerre és a költségvetési eljárásra vonatkozó szabályok, az önkormányzati szervek felépítésére vonatkozó előírások az önkormányzati vagyon kezelésére normatív jogi aktusok, amelyek a helyi önkormányzat jogalapját képezik.
Másodszor, a normatív jogi aktusokat a törvényi törvények és törvények szerint osztják fel. A törvények a legmagasabb joghatással rendelkeznek a törvényekhez képest. Az alárendelt cselekmények nem ütköznek a törvényekkel. Ha a törvényi normatív törvény ellentétes a törvénygel, nem jár a joggal ellentétes, és a jogszabályokkal való összhangba hozatal céljából.
A törvényeket az Orosz Föderáció Szövetségi Közgyűlése, az Orosz Föderáció tantárgyai jogalkotó testületei adják ki.
Harmadszor, a normatív jogi aktusok speciálisak, különös tekintettel a helyi önkormányzat rendszerének valamennyi vagy különálló viszonyára, és külön szabályokat tartalmaznak a helyi önkormányzatokra vonatkozóan.
Külön törvények vannak például. Szövetségi törvény „A General Principles of helyi önkormányzatokról, az Orosz Föderáció” szövetségi törvény „A pénzügyi alapjait a helyi önkormányzat az Orosz Föderáció” szövetségi törvény „On-SRI biztosítása alkotmányos jogai orosz állampolgárok választhat és választható a helyi Az Orosz Föderáció önkormányzati szolgálatának alapjairól szóló szövetségi törvény, az Orosz Föderáció helyi önkormányzatának törvényei, a helyi önkormányzati szervek megválasztására vonatkozó helyi törvények endume területi önkormányzat, a találkozók (összejövetelek) polgárainak a választás-rah önkormányzati tisztviselők, a kialakulását önkormányzati tulajdon és mások.
A szabály szerint az önkormányzati törvény úgy kell érteni, általánosan kötelező magatartási szabályokat az állam által létrehozott, valamint a nemzetközi közösség csatlakozott a Sovereign-CIÓ, a lakosság a faluban, a szervek és pozíció-CIÓ az önkormányzati, feltéve, illetőleg, hanem a képesség az állami és önkormányzati végrehajtás.
A cikk szerint, a jogi alapot a helyi ön-ment a nemzetközi jogi szabályok, törvényekben, az Orosz Föderáció, az Orosz Föderáció, okleveleket az önkormányzatok, a meghozott döntéseket a helyi refe-rendumah és a polgárok szerelvények, és egyéb önkormányzati jogi aktusok. Más normatív cselekményekre az említett törvény magában foglalja a helyi önkormányzat képviselői és végrehajtó-közigazgatási szerveinek normatív eljárásait (7. cikk, 35. cikk, 36. cikk, 7. fejezet).
Így az önkormányzati törvényeknek saját természetük van, mert azokat különböző szinteken kiadott normatív aktusok tartalmazzák, az elfogadás különböző formáin keresztül. Pontosan ezek sajátossága és elszigeteltsége az egyéb jogágak normáitól.
Az önkormányzati jogrend normái az alábbiak szerint sorolhatók:
1) a társadalmi kapcsolatok csoportjai által.
Az ilyen csoportokat az önkormányzati jog tárgyának meghatározásakor jelölik ki. Konszolidálják a helyi önkormányzat alapjait, kompetenciáit, elveit, garanciáit, funkcióit;
2) a követelmények jellege:
a) lehetővé teszi, azaz. lehetővé téve bármilyen fellépést (pl. helyi népszavazás, polgárok találkozása, törvényalkotási kezdeményezés végrehajtása);
3) a törvény ereje szerint az önkormányzati jog normái a jogaik forrásától függően különböznek.
Az Orosz Föderáció Alkotmányában foglalt normák a legmagasabb jogerővel bírnak. A hierarchia további alkotmányos szövetségi törvények, majd szövetségi törvények és törvények. Ennek a hierarchiának a folytatását az Orosz Föderáció tantárgyai törvényi és rendeleti szabályai alkotják. A helyi önkormányzatok szintjén a helyi önkormányzatok szintjén elfogadott normatív jogszabályokban szereplő normák kisebb joghatással bírnak.
A nemzetközi jog normái csak akkor kapják meg a legmagasabb erejét, ha az Orosz Föderáció csatlakozott az önkormányzati jog normáit tartalmazó normatív cselekményekhez,
Különösen az Art. Az Orosz Föderáció Alkotmányának 15. cikke megállapította, hogy az Orosz Föderáció nemzetközi jogainak és nemzetközi szerződéseinek általánosan elismert elvei és normái szerves részét képezik a jogrendszerének;
4) a szabályok léptéke;
b) az Orosz Föderáció tárgyának nagyságrendje, amely kizárólag az Orosz Föderáció tárgykörén belül tevékenykedik. Például az Orosz Föderáció helyi önkormányzatainak törvényei, helyi népszavazások, helyi önkormányzati szervek választása;
c) a települési önkormányzat alakulása, amely csak a települési önkormányzatok határain belül működik. Ez a példa az önkormányzat alapító okiratául szolgálhat, amely tartalmazza az önkormányzati jog normáit, valamint a helyi önkormányzat testületeinek és tisztségviselőinek egyéb normatív aktusait;
d) a nemzetközi normatív aktushoz csatlakozó államokban működő nemzetközi szinten;
5) célként, az önkormányzati jog normái anyagi és eljárási jellegűek. Ebben az esetben nyilvánvaló az önkormányzati jog normái dualizmusa.
Például az eljárási normák meghatározzák a helyi önkormányzatok képviseleti szerveinek üléseinek előkészítését és megtartását, a költségvetések elkészítését és jóváhagyását, valamint azok végrehajtásáról szóló jelentéseket; választások és helyi népszavazások; ők határozzák meg a tevékenységek végrehajtását.
Ezek és más normák csak az önkormányzati törvényekre jellemzőek, mert azokat speciális szabályozásokkal tervezik, amelyek meghatározzák a helyi hatóságok létrehozására és végrehajtására vonatkozó eljárást.
Így az önkormányzati jognak van egy saját takarmány-rendszere, amely erőfölényben van, szemben a más jogterületekkel kölcsönzött normákkal.
Az önkormányzati jog normáit tartalmazó speciális források különböző kormányzati szinteken alakulnak: szövetségi; az Orosz Föderáció tárgya; önkormányzati forma. Ugyanakkor a települési szintű forrásokra a szövetségi és szövetségi tantételek száma dominál. A törvényi normák az állam és a helyi önkormányzat jogalkotási tevékenységének eredményeként merülnek fel.
A helyi önkormányzat, mint közhatalom, jogalkotási tevékenységet folytat, és így alkotja saját szabályozási keretét az állam mellett. Ezek a normák mind imperatív, mind dispositive jellegűek, és anyagi és eljárási jellegűek, amelyek az önkormányzati jogban rejlenek.
A kötelező és szabályozó normák jellemzőek a köz- és magánjog számos ágazatában, beleértve az önkormányzatokat is. Ebből következik, hogy a jogi szabályozás módszerei egyetemesek a köz- és magánjog számos ágában.