Az oktatás módszerei és módszerei, az egyén tudatosságának kialakulásának módszerei - az egység pszichológiája és pedagógiája 2
Az oktatás módszerei és módszerei
Az oktatás módja (a görög "módszerek" - "út") - ez az út egy adott oktatási cél eléréséhez. Ami az iskolai gyakorlatban, akkor is azt mondják, hogy a nevelési módszerek - a tanár az, ahogyan a befolyásoló tudat lesz, érzések, viselkedése a tanulók számára, hitük és viselkedését képességeit.
A módszer létrehozása az élet pedagógiai feladatra adott válasz. A pedagógiai irodalomban számos olyan módszer leírása található, amelyek lehetővé teszik szinte bármilyen cél elérését. Olyan sokféle módszert lehet megérteni, csak megrendelésük, osztályozásuk segíti a megfelelő célok és körülmények kiválasztását. A módszerek osztályozása egy bizonyos tulajdonságnak megfelelő rendszer. A besorolás segít az általános és specifikus, elméleti és gyakorlati módszerek felfedezésében, és ezáltal hozzájárul a tudatos választáshoz, a leghatékonyabb alkalmazáshoz.
Jelenleg a leginkább objektív és kényelmes, hogy képviselje a besorolás oktatási módszerek alapján tájékozódás - integratív jellemzőit, beleértve az egység a cél, lényeges eljárási kézzel tenyésztési módszerek. E jellemzőkkel összhangban a nevelési módszerek három csoportja különböztethető meg:
a személy tudatformáló módszerei;
a tevékenységek szervezésére és a társadalmi viselkedés tapasztalatainak kialakítására;
a viselkedés és a tevékenységek ösztönzésére szolgáló módszerek.
A személy tudatformáló módszerei
Véleményeket, fogalmakat, hiedelmeket, módszereket használnak a személy tudatának alakítására. E csoport módszerei nagyon fontosak az oktatási folyamat következő fontos szakaszának sikeres áthaladásához - az érzések kialakulásához, a szükséges viselkedés érzelmi élményéhez. Mély érzések születnek, amikor a tanuló megvalósult elképzelését élénk, izgalmas képek ruházzák fel.
A korábbi évek oktatási segédletein e csoport módszereit rövidebbnek és kifejezőbbnek nevezték, azaz a verbális befolyásolás módszerei, amelyek elősegítik a hiedelmek kialakulását.
Az oktatási folyamatban való meggyőzés különböző technikák alkalmazásával érhető el. Például a régi iskolában a történetek, példabeszédek, mesék és más indirekt és képzeletbeli módszerek építése a szükséges ismereteknek a diákok számára történő közlését széles körben és nem indokolatlanul használta fel erre. Ma etikus témákról, magyarázatokról, magyarázatokról, előadásokról, etikai beszélgetésekről, felszólításokról, javaslatokról, tájékoztatókról, vitákról, jelentésekről szóló történetek széles körben elterjedtek. Meggyőző módszer a meggyőzésről.
Mindegyik módszernek megvan a maga sajátossága és hatóköre. Ezeket szisztematikusan, más módszerekkel kombinálva alkalmazzák. Figyelembe tesszük a tartalom és alkalmazás összetettebb verbális és érzelmi befolyásának módszereit: a narratív, a magyarázatot, az etikus beszélgetést, a vitát és a vizuális és gyakorlati hatások módját.
Az etikai történet hatékonyságának feltételei a következők.
2. A történetet illusztrációk kísérik, amelyek lehetnek művészeti alkotások, művészeti fényképek, kézműves termékek. Javítja a jól megválasztott zenei kíséretének felfogását.
3. A történet csak akkor érzi jól a benyomást, ha szakszerűen végzik. Egy közömbös, nyelvhez kötött narrátor nem számíthat a sikerre.
Magyarázat - a tanulók érzelmi és szóbeli hatásának módja. A magyarázatot és a történetet megkülönböztető fontos jellemzője a hatás orientációja egy adott csoportra vagy egyéni személyiségre. A fiatalabb diákok alkalmazni az alapvető technikákat és magyarázatok azt jelenti: „Ahhoz, hogy ezt meg kell” „nem ugyanazokat a dolgokat,” Amikor dolgozik serdülők igényel mély motiváció, magyarázat értelmében társadalmi erkölcsi fogalmak ..
A magyarázat csak akkor érvényes, amikor a tanítványnak tényleg meg kell magyaráznia valamit, új erkölcsi álláspontokról kell beszámolnia, valahogy befolyásolni tudását és érzéseit.
Az iskolai oktatás gyakorlatában a magyarázat a javaslatokon alapul. Ez utóbbit a pedagógiai befolyásoló diák kritikája nem kritikus. A pszichéské észrevétlenül behatoló javaslat a személyiség egészére hat, ami a tevékenység aktivitását és motivációit hozza létre. A javaslatot az egyéb oktatási módszerek hatásának fokozására használják.
Az ösztönzés időnként a szégyen, a bűnbánat, az önelégtelenség, a cselekvés hatásainak felkavarását jelenti. A tanár nem csak az érzéseket kelti el, és arra kényszeríti a tanulót, hogy megtapasztalja őket, hanem a korrekció módját is jelzi. Ilyen esetekben meg kell győződni arról, hogy a negatív cselekmény és annak következményei lényegét, lényegét és hatását hatékonyan befolyásolja, amely pozitívan befolyásolja a viselkedést. Néha a negatív viselkedés a tudatlanság, a tudatlanság eredménye. Az erõsítés ebben az esetben kombinálódik a tisztázással és a javaslattal, és úgy valósul meg, hogy a tanuló észrevegye hibáit és javítsa viselkedését.
Nem minősített alkalmazás esetén a történet, a magyarázat, az ösztönzés és a javaslatok jelölés formájában valósulhatnak meg. Soha nem érte el a célját, hanem inkább a tanulók ellenállását, a vágyat, hogy ellene lépjen fel. A jelölés nem a meggyőzés formája.
Etikai vita - a szisztematikus és következetes tudásbeszélgetés módja, mindkét fél részvételével - oktatók és tanulók részvételével. A beszélgetés eltér a történet, az eligazítás az a tény, hogy a tanár figyel, és figyelembe veszi a kilátást, a szempontból a tárgyalópartnerek, építi kapcsolatait velük az egyenlőség és az együttműködés. Az etikus beszélgetést azért hívják, mert a téma leggyakrabban erkölcsi, erkölcsi, etikai problémák. Az etikai beszélgetés elmélyülése, az erkölcsi fogalmak megerősítése, a tudás megszilárdítása és megszilárdítása, az erkölcsi nézetek és hiedelmek rendszere.
Az etikus beszélgetés olyan módszer, amely vonzza a tanulókat a helyes értékelések és ítéletek kidolgozásához minden olyan kérdésben, ami számukra aggodalomra ad okot. A módszer különösen fontos az ötödik-nyolcadik osztályos tanulók számára, amikor megkezdődik a "világkép" képződése.
Az iskolai oktatás gyakorlatában tervezett és nem tervezett etikai beszélgetéseket használnak. Az elsőt az osztálytanító előre tervezi, előkészületeket készítenek rájuk, és az utóbbi spontán módon felmerülnek, az iskolai és a társadalmi életben születnek.
Az etikus beszélgetés hatékonysága számos fontos feltétel betartásától függ.
1. Nagyon fontos, hogy a beszélgetés problémás jellegű, feltételezte a nézetek, eszmék, vélemények harcát.
2. Nem lehetséges, hogy a beszélgetés előadást tartson: a tanár azt mondja, a tanulók hallgatnak.
3. A beszélgetés anyagának közel kell lennie a tanulók érzelmi tapasztalatához. Csak akkor, ha valódi élményre támaszkodik, az absztrakt témákkal folytatott beszélgetések sikeresek lehetnek.
4. Az etikus beszélgetés helyes menedzselése az, hogy segítse a diákokat saját maguknak a megfelelő következtetéshez. Ehhez a pedagógusnak képesnek kell lennie arra, hogy eseményekkel vagy cselekedetekkel nézzen a tanuló szemével, megértse a helyzetét és az ahhoz kapcsolódó érzéseket.
A magas szakmai színvonalon az etikus beszélgetésekre van szükség a bűnös hallgatók számára. Nagyon fontos, hogy ilyen beszélgetés során nincs pszichológiai akadály. Ha a hallgató félreértelmezi a helyzetet, tapintatos, méltóságának sérelme nélkül meg kell magyarázni neki, hogy téved. Az elvtársak jelenlétében a beszélgetésnek rövidnek, üzletszerűnek, nyugodtnak kell lennie, irónia vagy arrogancia nélkül. Ha a pedagógus képes egyéni beszélgetést folytatni egy intim jellegű karakterrel, akkor számíthat a teljes sikerre.
Viták - ez élénk, heves vita a különböző témákról, izgalmas diákok. A viták a politikai, gazdasági, kulturális, esztétikai és jogi témák középső és felső osztályán zajlanak. A viták értékesek, mivel a hitek a különböző nézetek ütközésével és összehasonlításával jöttek létre.
A vita középpontjában viták, vélemények harca. Ahhoz, hogy a viták jó eredményeket érjenek el, felkészülniük kell rá. A vitához 5-6 kérdésre kerül sor, amelyek független ítéleteket igényelnek. Ezekkel a kérdésekkel előzetesen bevezetik a vita résztvevõit. A beszédeknek élőnek, szabadnak és rövidnek kell lenniük. A vita célja nem következtetés, hanem folyamat. A tanár segíti a tanulókat a gondolkodás fegyelmezésében, a bizonyítás logikájának betartásához, és vitatja álláspontját.
Példa erre a rendkívüli erejű oktatási módszer. Ennek hatása jól ismert mintán alapul: a látvány által érzékelt jelenségek gyorsan és könnyen felfoghatók a tudatban. A példa az első jelrendszer szintjén működik, és a szó - a második. A példa konkrét modelleket ad utánzásra és ezáltal aktívan formálja a tudatot, az érzéseket, a hiteket, aktiválja az aktivitást. Amikor a példáról beszélnek, elsősorban az élő konkrét emberek - szülők, oktatók, barátok példáját jelentik. De a könyvek, filmek, történelmi figurák, kiemelkedő tudósok hősének példája nagy oktatási hatalommal bír.
Az utánzás során a pszichológusok három fázist különböztetnek meg. Az első egy másik személy cselekvőképességének közvetlen érzékelése. A második az a szándék, hogy cselekedjen a modellen. A harmadik a független és imitatív cselekvések szintézise, amely a viselkedésnek a bálvány viselkedéséhez való hozzáigazításában nyilvánul meg. Az utánzási folyamat összetett és kétértelmű, a vezető szerepet játszik a tapasztalat, az értelem, a személyiségjegyek, az élethelyzetek. Ebből kiindulva nagyon fontos feltétel az a környezet megfelelő szervezése, amelyben egy személy él és fejlődik.