1 Kalinin Tatyana vladimirovna közjavakat igényel állami célként
Mint kéziratot
Kalinina Tatiana Vladimirovna
A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖZÖTTI KÖVETELMÉNYEK AZ ÁLLAMI SZABÁLYOZÁS CÉLJÁBÓL
Specialitás: 08.00.01. - "gazdasági elmélet"
Tézisek tudományos fokozatra
A gazdasági tudomány kandidátusa
A munkát az All-Russian Correspondence Pénzügyi és Gazdasági Intézet Állami Oktatási Intézetének Gazdasági Teóriája Tanszékén végezték
Tudományos tanácsadó. Közgazdasági doktori, professzor
Tarasova Svetlana Valeryevna
Hivatalos ellenfelek: a közgazdaságtudomány doktora, professzor
Sychev Nikolai Vasilyevich
gazdasági tudomány kandidátusa, egyetemi docens
Popadyuk Tatyana Gennadievna
Vezető szervezet: Az Orosz Föderáció Pénzügyminisztériumának All-Russian State Tax Academy
Az értekezés az All-Russian Correspondence Pénzügyi és Gazdasági Intézet könyvtárában található.
A sürgős a probléma tovább fokozza az a tény, hogy a fejlődés az emberi szükségletek és a fogyasztás erősen fejlesztik a filozófia, szociológia, pszichológia, közgazdaságtan, de ez nem tesz különbséget szükségleteknek és egyéni igények közjavak. Ugyanakkor jelentős különbségek vannak kialakulásukban, azonosításukban, elégedettségük módszereiben. Ráadásul a társadalom és az állam szerepét az ésszerű igények kialakításában nem vizsgálták eléggé. A közjavak iránti igények tényleges kielégítésének és a közjólétre gyakorolt hatása nem megfelelően alakult ki.
Nyersesége ez a probléma elméletileg jelenlétében negatív hatásait a piaci reformok a posztkommunista országokban, a szükséges fejlesztési irányok javítása szabályozása állami befolyás kialakulását és a kereslet közjavak meghatározni a választás a téma a kutatás és annak jelentősége.
A probléma tudományos megfogalmazásának mértéke. A hazai és külföldi szakirodalomban a közjavak igényeit és problémáit külön vizsgálják.
A közjavak lényegét és tartalmát, a közvélemény választásának problémájával kapcsolatos különböző megközelítéseket tükrözik a külföldi tudósok munkái: Atkinson E.B. Varian H.R. Hamilton K. Isaksen A. Olson M. Pindayka RS Stiglitz J. Arrow K. az Észak-D. Hodgson G. új intézménygazdaságtan képviselőinek monográfiájában. A vizsgált probléma egyes aspektusait az orosz tudósok, G. Akhinov munkáiban dolgozták ki. Zhiltsova E.N. Jacobson L. és mtsai.
Az értekezés célja az állami szabályozási hatások módszertani alapjainak tanulmányozása a közjavak igényeire, és javaslatok kidolgozása a javításra.
E cél elérése érdekében a következő fő feladatokat kellett megoldani:
rendszerezi a közgazdasági szükségletek tanulmányozásának koncepcionális megközelítését a gazdasági elméletben;
a közjavak szükségleteinek típusai, tulajdonságainak vizsgálata;
meghatározza a közjavak igényeinek kialakulásának tényezőit és szakaszait;
Annak meghatározása, hogy a közjavak iránti igény milyen hatással van a közjóléti szintre;
annak igazolására, hogy az államnak részt kell vennie a közjavak igényeinek kielégítésében;
meghatározza az állami szabályozási hatás javításának irányát a közjavak igényeire.
A tanulmány tárgya az állam szabályozási hatása a közjavak szükségességére.
A tanulmány tárgya a közjavak igényeinek kialakítása és kielégítése a modern gazdaságban.
A kutatás információs bázisát az időszakos sajtóban, az Állami Statisztikai Bizottság, a Chelyabinsk Regionális Statisztikai Bizottság és a kormányzati szervek szabályozási jogi aktusainak statisztikai gyűjteményei tartalmazták.
Tudományos újdonság és disszertációkutatás eredményei. A kutatás során a következő főbb eredményeket hoztam létre a disszertáció tudományos újdonságát meghatározva:
2. A köz- és egyéni áruk szükségleteinek különbségei alapján feltárják azok tulajdonságait: dinamizmus, összesítő, szisztémás, nem felcserélhetőség, határérték, periodicitás.
4. Ezt bizonyítja, hogy a változás igényeinek kielégítése közjavak közvetlen hatása van a teljes jóléti szint, kifejező az elégedettség a társadalmi jelentőségét egyes követelmény a közjó, attól függően, hogy az elégedettség az összes többi. Minél nagyobb a kereslet a közjavak, annál tisztábban úgy manifesztálódnak egy nyilvános lehetőség, és a nagyobb mértékben elégedett, a magasabb társadalmi jólétet.
5. Azt találtuk, hogy a kialakulását igényeinek közjavak szerves része a jóléti a transzformált gazdaság befolyása alatt, amely a problémát a differenciálás a jövedelmek a lakosság is sikeresen megoldható igényeinek jobb kielégítése érdekében a közjavak rovására közpénzek.
A disszertáció szerkezete. A disszertációkutatás egy bevezetésből, két fejezetből, következtetésből, irodalomjegyzékből és alkalmazásokból áll. A munkát a fő szöveg 116 oldalán végezzük, és 6 rajzot, 4 alkalmazást és 130 bibliográfiai forrást tartalmaz.
2. A TANULMÁNY EREDMÉNYEI A VÉDELEMBEN
A gazdasági gondolkodás történetében számos koncepcionális megközelítés létezik az igények, a közjavak, a tipológia, az állami és a személyes igények közötti kölcsönhatások feltárására.
Jelentős mértékben hozzájárul a formáció a gondolatok az okok és feltételek az igényeinek való besorolásuk tettek gondolkodók az ókori világ (Szókratész, Platón és mások.). Az ötlet meghatározó lényege az igényeit nem csak a természetes folyamatokat, a test, hanem a közepes létezés megtalálható a korszerű tudományos elméletek egységét objektív és szubjektív emberi szükségletek. Továbbá, az ókori gondolkodók mondott véleményt össze kell hangolni a személyes motívumok az igényeit az egész társadalom, más szóval egységét, koherenciáját, a személyes és a társadalmi igényeket, annak tudható be, ezeket az elméleteket az egyéni igények a lakosság irányába tanulmány (lásd. Ábra. 1). Ezt követően a forradalmi-demokratikus trend képviselői, a szocialisták-utópusok hasonló nézeteket tartottak.
A szükségletek problémáinak áttekintése a klasszikus politikai gazdaságtan alapítóinak munkájában történt. Összhangban az elmélet a „gazdasági ember” egyedi igények kihasználni a rendelkezésre álló közérdekű nem szorul a támogatást a törvény, vagy kényszerítés vezethet a társadalom jólétéhez. Ez annak tulajdonítható, hogy ezek az elméletek, hogy az individualista megközelítés (ld. 1.), ami szintén majd képviselői a szubjektivista irányt a gazdasági gondolkodás (osztrák iskola a pszichológia), valamint a marginalist iskola.